Brüsszelben és itthon is nő a nyomás a kormányfőn

Orbán Viktor szerdán az Európai Parlamentben védi a kormány lépéseit. Az EPP-ben is téma lesz a magyar ügy.

Ismét napirenden Brüsszelben a magyar ügy, Orbán Viktor is felszólal szerdán az Európai Parlament plenáris ülésén. A fő téma a lex CEU-ként emlegetett törvény; a kérdés, jár-e majd bármilyen szankcióval a sokat bírált jogszabály-módosítás, avagy az uniós testület ezúttal is megmarad a hangzatos szónoklatoknál.

Forrásaink egyelőre utóbbi forgatókönyvet valószínűsítik, azzal együtt, hogy – miként Manfred Weber néppárti frakcióvezető is jelezte múlt szombaton – a magyar miniszterelnökre alapos elbeszélgetés vár. Az eddigieknél alaposabb. A legerősebb nyomás Luxemburg és a skandináv országok részéről nehezedik a Fidesz és a néppárti vezetés vállára; úgy tudjuk, utóbbiak konkrét szankciókat is követeltek, eddig sikertelenül.

Az Európai Néppárt (EPP) 214 képviselője közül tizenkettőt ad a Fidesz, ami az ország méretéhez képest jelentős szám. Uniós képviselőkkel és tisztségviselőkkel beszélgetve az derült ki, egyelőre a híresztelések ellenére nincs napirenden, hogy a Fideszt kizárják a néppárt soraiból, hiszen egyik félnek sem igazán érdeke ez.

Értesüléseink szerint ugyanakkor a Fidesz néhány prominense is szokatlanul erős hangon kérte a kormányfőt, hogy ne fokozza a Brüsszel-ellenes hangulatkeltést, és ne vezesse ki a pártot az EPP-ből.

A pártcsoport egyébként szombaton tartja szokásos elnökségi ülését, ahol többek közt a magyarországi helyzettel összefüggő kérdésekről is egyeztetnek majd. Lapunknak egy, a párthoz közeli forrás arról beszélt, a Fidesz ügyei miatt valóban jelentős feszültség alakult ki a közösségen belül. Emlékezetes, hogy Frank Engel luxemburgi néppárti EP-képviselő egy belső levelezésben egyenesen arra szólította fel fideszes képviselőtársait: lépjenek ki az EPP-ből és az EU-ból is.

A Népszava szerdai számában beszámol egy levélről, amelyet a a Fidesz EP-delegációja küldött párttársaiknak. Ebben kiemelten hangsúlyozza a Fidesz és személyesen Orbán Viktor európai elkötelezettségét, és hosszan sorolják a Fidesz-kormány 2010 óta elért eredményeit. „Nem vagyunk tökéletesek, nem minden kísérletünk járt sikerrel, de rugalmasak vagyunk és készen állunk arra, hogy tartalmas párbeszédet kezdjünk országunk és Európa jövőjéről” – írják a képviselők.

Orbán már szerda reggel posztolt a Facebook-oldalára. A jelek szerint a kormányfő harcias kedvében utazik Brüsszelbe. 

Brüsszelben egyébként egész héten napirenden volt és lesz is Magyarország. Hétfőn Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke fogadta a CEU rektorát, Michael Ignatieffet. Kedden pedig az ő részvételével tartottak meghallgatást az Európai Parlamentben a CEU jövőjéről.

„A kérésünk lényege, hogy hagyjanak minket békén, hadd csináljuk, amit az egyetemek csinálnak!” – mondta Ignatieff a Brüsszeli Szabadegyetem (ULB/VUB) által szervezett beszélgetésen. Ignatieff azt mondta: büszke arra, hogy Soros pénzügyi támogatást adott az egyetem működéséhez. „Csodálom őt, magyar hazafinak tartom. De ő nem ad nekem utasításokat” – jelentette ki.

A beszélgetésen szót kért Nagy Zoltán brüsszeli magyar nagykövet, aki kiemelte: van néhány nézeteltérés Soros Györggyel, például a bevándorlás kezelésében, de politikai bosszúról szó sincsen, „a kormányom nem nézi csatatérnek a CEU-t”. Szerinte a felsőoktatási törvény módosítását egy elemzés előzte meg, amely szabálytalanságokat talált a Magyarországon működő külföldi egyetemek működésében.

Szerdán az Európai Parlamentben plenáris vitán kívül Dmitrisz Avramopulosz migrációért felelős biztos fogadja Pintér Sándor belügyminisztert és Trócsányi László igazságügy-minisztert, holnap Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Vera Jourová igazságügyi biztos Soros Györggyel tárgyal. Pénteken Frans Timmermans és Jyrki Katainen gazdasági növekedésért és munkahelyteremtésért felelős bizottsági alelnök fogadja Soros Györgyöt.

Az államfő sem kerülhette el, hogy ismét a CEU ügye miatt kerüljön a figyelem középpontjába, tegnap ugyanis diákok és tanárok kérdezhették Áder Jánost az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumában. Áder merészen érvelt: azért, mert tüntetett néhány tízezer ember, ne gondolja senki, hogy az a társadalom egészét jelenti. Ha a törvényt támogatók is utcára vonultak volna, akkor milyen szempontok szerint dönthetett volna? – tette fel a hipotetikus kérdést.

– Népszerűek akarunk lenni vagy elvszerűek? – kérdezte a köztársasági elnök, és azt állította, hogy utóbbit választotta a lex CEU-ként ismert törvény aláírásával. Annak belátására kérte a diákokat, hogy ha nem tudnak is azonosulni a döntéseivel, fogadják el az ő értelmezési keretét. Az államfő utalt rá, korábban Orbán Viktor is úgy fogalmazott, hogy nem zárják be az egyetemet, ráadásul Michael Ignatieff is azt írta hallgatóinak, hogy „az egyetem létét nem veszélyezteti semmi”.

Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese és egykori trefortos diák viszont nyílt levélben cáfolta Áder keddi kijelentéseit. Enyedi Facebook-posztjában azt írta: nem felel meg a valóságnak, hogy három Közép-európai Egyetem (KEE) lenne, és az sem igaz, hogy a Közép-európai Egyetem akkor is minden gond nélkül folytathatja jelenlegi tevékenységét, ha a Central European Universitynek távoznia kell. A rektorhelyettes szerint a CEU elűzése a KEE programjait is aláássa.