Lex CEU: dühöng a néppárt, sarokba szorították Szájert

Az EPP-ben már elhangzott az is: a magyarok lépjenek ki a pártból és az EU-ból is.

Az Európai Néppárt frakciójának szerdai ülésén CEU-ügyben az EPP vezetősége mellett dolgozó, névtelen uniós források szerint alaposan sarokba szorították a fideszes Szájer Józsefet, a néppárt egyik alelnökét is. E forrásokra alapozva Ujhelyi István szocialista EP-képviselő arról számolt be: a képviselőcsoport vezetői a zárt ülésen kemény kritikával illették Orbán Viktort, volt olyan jobboldali politikus, aki a holland szélsőséges Geert Wildershez hasonlította a kormányfőt. – Tudjuk, hogy a néppártiak szinte kivétel nélkül keményen nekimentek Szájer Józsefnek, az EP-frakció magyar alelnökének, számonkérve rajta a Fidesz vállalhatatlan Európa-ellenes politikáját – írta Ujhelyi.

A néppártiak mellett az európai szocialisták is kiborultak a magyar kormány lépésén. Gianni Pitella szocialista frakcióvezető egyenesen úgy nyilatkozott, hogy a CEU elleni fellépés a tudomány és a demokrácia elleni támadás, egyúttal erőteljes és határozott választ sürgetett a szocialisták nevében.

Az már biztos, hogy az Európai Bizottság mérlegeli, mit tehet azért, hogy jobb belátásra bírja a magyar kormányt a CEU-val kapcsolatosan. Mint az a kutatásért, tudományért és innovációért felelős biztos közleményéből kiderült, „teljeskörűen és alaposan” meg fogják vizsgálni a törvényt. A bizottság megszólalásának súlyát az is jelzi, hogy a közlemény mögött nemcsak egy szakterületért felelős biztos áll, hanem Frans Timmermans, a bizottság egyik alelnöke is. Beszédes azonban az egyik bizottsági szóvivő azon mondata is, miszerint az ügy önmagában nem elégséges egy Magyarország elleni hivatalos intézkedés elindítására. A bizottság mindenesetre jövő szerdán tárgyalja a CEU-ügyet, az EP pedig április végi plenáris ülésén veszi elő, és egyben reflektál majd a bizottsági állásfoglalásra.

Jean-Claude Juncker bizottsági elnök csütörtökön két témában is időt szentelt Magyarországnak. A CEU-val összefüggésben azt mondta, nem tetszik neki a döntés. A most elindított nemzeti konzultációval kapcsolatban pedig furcsállt, hogy az az Orbán Viktor indít konzultációt, aki március végén aláírta az Európai Unió további egységének fontosságáról is szóló római nyilatkozatot.

Az EUObserver uniós hírportál viszont megjegyzi, nem valószínű, hogy a bizottság bármilyen szankciós eljárás mellett határozza el magát, mert jelenleg minden kérdést felülír a brexit. Ráadásul egy ilyen akció éppen amiatt, hogy elhúzódhat, a Brüsszel-ellenes érzületet is sokáig fenntarthatja egyes tagállamokban. 

A brüsszeli intézményrendszeren túl számos más közszereplő és nemzetközi hírű szaktekintély is felfigyelt a CEU elleni eljárásra. Az intézmény mellett olyan hírességek álltak ki, mint Radoslaw Sikorski volt lengyel külügyminiszter, a Harvard Egyetem tanára, Javier Solana volt NATO-főtitkár, Alexander Stubb egykori finn kormányfő, akik mind aláírták a Külkapcsolatok Európai Tanácsának felhívását. A berlini központú agytröszt „a magyar kormány egyetemi szabadság elleni támadására” hívja fel a figyelmet. Bécsben szerda este kétszázan tüntettek a CEU megmaradásáért, a szónokok angol és német nyelven kritizálták az Orbán-kormányt.

A CEU-ért csütörtökön Harlem Désir francia EU-ügyi miniszter is felszólalt. Közleményében azt írta, Franciaország azt kívánja, hogy a Közép-európai Egyetem – ahol francia diákok is tanulnak, és francia professzorok is tanítanak – tevékenységének folytatása ne kérdőjeleződjék meg. Egyúttal jelezte azt is, hogy figyelemmel követi a helyzet alakulását.

Volt kormányfők és miniszterek, professzorok és más vezetők sürgették kiállásra az Európai Bizottságot és az európai uniós tagországokat a magyar felsőoktatási törvény módosítása ellen. Csaknem ötvenen írták alá a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) nevű elemzőközpont honlapjára feltöltött nyílt levelet, köztük Alexander Stubb volt finn, Bajnai Gordon volt magyar és Marek Belka volt lengyel miniszterelnök, Javier Solana, az unió egykori külügyi főképviselője, Jaap de Hoop Scheffer korábbi NATO-főtitkár, Emma Bonino volt olasz és Radoslaw Sikorski volt lengyel külügyminiszter, illetve Pascal Lamy, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) egykori főtitkára.