Kutatást indít a kormány annak érdekében, hogy rájöjjenek, mi a probléma az iskolai nyelvoktatással – derült ki Palkovics László oktatási államtitkár kulturális bizottsági beszámolójából. A téma annak kapcsán merült fel, hogy több ellenzéki politikus számon kérte, miért nem készített a kormány nyelvoktatási stratégiát az elmúlt években. Az államtitkár arról beszélt, „nem nagyon értik, mi történik”, mert egy diáknak összesen 1200 nyelvórája van iskolai tanévei alatt, amely elegendő kellene, hogy legyen egy középfokú nyelvvizsga megszerzésére, így kutatással kívánják feltárni a probléma okát.
Lapunk Rozgonyi Zoltánhoz, a Nyelvtudásért Egyesület elnökéhez fordult, miután a szervezet már régóta jelezte az illetékes Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi), hogy átfogó vizsgálatra lenne szükség. Ennek érdekében kutatási tervet is kidolgoztak, amelyet, úgy tűnik, hogy a kormányzat végre meg is kíván valósítani. Rozgonyi Zoltán megkeresésünkre elmondta, már társadalmi egyeztetésen van annak a kormányhatározatnak a tervezete, amely nemcsak, hogy elrendeli a kutatást, de rögzíti: annak eredményei alapján dolgozzanak ki közép- és hosszú távú stratégiát a nyelvoktatásra. A tervek szerint 70 középiskola tizenegyedik évfolyamos, illetve 100 általános iskola nyolcadikos diákjainak nyelvtudását elemzik, vagyis összesen legalább 15 ezer gyermekét. A felmérésbe nemcsak a diákokat vonnák be, hanem a szülőket és a pedagógusokat is. Például 240 tanárórai gyakorlatát kívánják elemezni.
A kutatás előkészületei már júniustól megkezdődhetnek, ősszel pedig lebonyolíthatják magát a teljes adatgyűjtést is. A vizsgálat kivitelezésére pedig hozzávetőlegesen 50 millió forintot fordítanának.
Ugyanakkor a Nyelvtudásért Egyesület elnöke hozzátette, a mostani kutatás eredményei „2020 problémáján” már nem fognak változtatni. Mint ismert, ettől az évtől kezdve csak azok a tanulók jelentkezhetnek a felsőoktatásba, akik rendelkeznek középfokú nyelvvizsgával. Emiatt Székely László ombudsman is állásfoglalást adott ki pár hónapja, melyben arról írt: kellő előkészítés nélkül írták elő ezt a szigorúbb feltételt, amelynek bevezetését el kellene halasztani. Ezzel kapcsolatban Rozgonyi azt mondta: ha idén valóban sikerül lebonyolítani a kutatást, az eredményeket 2018 első hónapjaira lehet kiértékelni, ezt követheti majd a nyelvoktatás hatékonyságát javító lépések kidolgozása. Rá egy évre pedig már végzősek lesznek azok a gyerekek, akiket először érint a 2020-as szigorítás. „Az oktatás lassan változik, a kutatás eredménye alapján megfogalmazott intézkedések hatásai 2022–2025-re érhetnek be” – tette hozzá a szakember.
