Megalázó bérért sincs munka a keleti régióban

A munkanélküliek aránya hétszer akkora Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, mint az osztrák határ közelében.

A lista utolsó három helyén viszont csak kelet-magyarországi megye van: Szabolcs-Szatmár-Bereg 9,1 százalékos munkanélküliségi rátájával a sereghajtó, míg az utolsó előtti Nógrád (9 százalék). A harmadik legrosszabb értéket Hajdú-Bihar megye hozta (8,6 százalék). Az országban az egyetlen hely, ahol nem javultak az adatok 2016-ban az előző évhez viszonyítva, éppen az egyébként is lesújtó helyzetű Nógrád megye, ahol – az országos tendenciával szemben – 0,1 százalékkal még nőtt is a munkanélküliség.

Lapunk a közelmúltban számolt be arról is, hogy hatalmas a fizetések közötti különbség az egyes megyékben, és a bérszakadék évről évre egyre nagyobb az ország keleti és nyugati része, valamint a főváros között. A legszegényebb és a leggazdagabb megyékben élők havi nettó átlagbére között 2016-ban már 64 ezer forint volt a differencia az egy évvel korábbi 58 ezer forint helyett, míg egy fővárosi polgár havonta átlagosan 108 ezer forinttal kapott több nettó fizetést, mint szabolcsi honfitársa. Egy évvel korábban még „csak” 97 ezer forint volt a különbség kettejük fizetése között . A Központi Statisztikai Hivatal lapunk által elemzett adataiból az derül ki, hogy a legtöbb pénzt a fővárosiak keresik, Budapesten 2016-ban a nettó átlagkereset 226 030 forint volt; ez az összeg több mint 17 ezer forinttal magasabb, mint 2015-ben. A budapesti adatoktól még a „leggazdagabbnak” számító megye, Győr-Moson-Sopron is messze elmarad, ott átlagosan havonta 44 ezer forinttal kerestek tavaly kevesebbet: nettó 182 561 forintos fizetést kaptak az emberek. Az utolsó három helyen leszakadva Nógrád (133 906 forint), Békés (128 422 forint) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye osztozik. Utóbbi az egyetlen, ahol még a 120 ezer forintot sem érte el a nettó átlagkereset, ott mindössze 118 420 forintot vittek haza tavaly a dolgozók átlagosan, ez kevesebb mint 7 ezer forinttal több az egy évvel korábbinál (111 680 forint), és az idei bruttó minimálbér összegét (127 500 forint) sem éri el. Ez azt jelenti, hogy a budapestieknek már majdnem duplaannyi a nettó fizetésük, mint a szabolcsiaknak.

Arról is a Magyar Nemzet írt először, hogy miközben összességében 1,5 százalékkal több gyermek született 2016-ban hazánkban, mint az előző évben, az országban nem mindenhol javult a gyermekvállalási kedv. Az adatok azt mutatják: hiába kedvez a jelenlegi gazdaságpolitika a gyermekes családoknak a dolgozó szülőknek járó adókedvezménnyel, a lakásépítést vissza nem térítendő támogatással ösztönző családi otthonteremtési kedvezménnyel és a kisgyermekes szülőket segítő gyed extrával, éppen azokban a megyékben stagnált vagy csökkent a születések száma, ahol viszonylag jó színvonalon élnek az emberek. Eközben pedig a legszegényebbek közé tartozó Nógrádban és a legalacsonyabb nettó átlagkeresettel bíró Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében messze az átlag felett nőtt a születések száma, előbbiben 4,7, utóbbiban 4,2 százalékkal. Éppen ezekben a megyékben a legjellemzőbb a mélyszegénység, magas a munkanélküliség, így sok családnak a gyerekek után járó ellátások jelentik az egyetlen bevételi forrást.

Hajnal Attila szülész-nőgyógyász, aki Nyíregyházán vezet nőgyógyászati magánklinikát, úgy nyilatkozott lapunknak: tapasztalatai szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében átlagosan nem nőtt olyan mértékben a gyermekvállalási kedv, mint ahogy azt az adatok sejtetik. Ehelyett inkább a mélyszegénységben élő családok bővülése emeli meg ennyire a születési statisztikát. Megjegyezte: a jobb szociális körülmények között élő családok inkább egyre kevesebb gyermeket vállalnak.