Tavaly csupán 672 olyan kérelem érkezett a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz (NEAK), amelyben engedélyhez kötött, külföldi gyógykezelés finanszírozását kérik a betegek – közölte Rétvári Bence államtitkár Szakács László (MSZP) írásbeli kérdésére. Ezek közül 611 esetben a társadalombiztosításba itthon még be nem fogadott, vagyis nem finanszírozott kezelés térítését kérték.
– Ezek a kérelmek valószínűleg leginkább rosszindulatú daganatos vagy ritka betegséghez kapcsolódnak. Ezekben az esetekben a betegek fordulhatnak olyan kezelési módokhoz, amelyek akár csak klinikai vizsgálat keretében, de elérhetők más országokban – nyilatkozta lapunknak Oberfrank Ferenc, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár korábbi főigazgatója. Ilyen esetekben kutatási, fejlesztési stádiumban lévő gyógyszerekkel próbálkozhatnak azok, akiket erre alkalmasnak találnak. A betegek ilyenkor méltányossági kérelmet adhatnak be, amely arra irányul, hogy állapotuk miatt az egészségbiztosító finanszírozza a külföldi kezelést. Ennek elfogadásáról mindig egy szakmai kollégium dönt, a részletek megtalálhatók a NEAK honlapján.
Azonban ez a 611 kérelem meglehetősen kevésnek tűnik, hiszen a statisztikák szerint eközben Magyarországon évente nyolcvanezer új rákbeteget diagnosztizálnak, és harmincezren bele is halnak a daganatos betegség valamelyikébe. Azt egyébként nem tudni, hogy a beérkezett közel hétszáz kérelem közül végül pontosan mennyi kapott zöld jelzést a NEAK-tól tavaly, de annyi biztos: az, hogy pusztán néhány száz ilyen eset volt, azt mutatja, hogy általában nem ez a preferált megoldás.
Rétvári Bence válaszából kiderült az is: a végül engedélyezett külföldi ellátások 99 százalékát az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamaiban vették igénybe, túlnyomórészt Németországban, Ausztriában és Hollandiában. Két esetben történt ellátás az Amerikai Egyesült Államokban, míg egyszer Izraelben. Engedélyeztek többek között sebészeti, genetikai, sugár- és izotópterápiás onkológiai ellátásokat, valamint idegen csontvelődonor keresését is. A külföldi gyógykezelésekre tavaly több mint kétmilliárd forintot fizetett ki az állam.
Jóval kisebb számban ugyan, de tavaly előfordultak olyan kérelmek is, amelyek egyébként hazánkban is elérhető, a társadalombiztosítás által is finanszírozott ellátásokra vonatkoztak. Összesen 61 esetben kérelmezték, hogy ilyen kezeléseket külföldön vehessenek igénybe a betegek, és a hazai biztosító finanszírozza. Kérdés, hogy miért akarnak a betegek külföldre menni, ha itthon is elérhető egy kezelés. Oberfrank Ferenc szerint az okok között szerepelhet, hogy nálunk bizonyos esetekben jóval hosszabb a várakozási idő. Hangsúlyozta, mindenképp érdemes volna megvizsgálni, hogy mi az oka a hosszú várólistáknak, az orvoshiány, vagy a nem megfelelő finanszírozás. Ezekben az esetekben egyébként – amikor itthon is elérhető kezelésekről van szó – jelentős többletköltséget jelenthet a betegeknek a külföldi ellátás. A NEAK honlapján található tájékoztatóból ugyanis kiderült: a hazai társadalombiztosítás csak annyit térít meg az itthon is elérhető ellátások költségéből, amennyibe az hazánkban is kerülne. A fennmaradó többletet a betegnek, illetve családjának kell kifizetnie.
A kérelem elutasításának oka lehet, hogy a szakmai vélemény alapján nem feltétlen várható lényeges javulás a kezelés hatására ahhoz képest, mint ami itthon elérhető volna. – Mindig az a kérdés, hogy a rendelkezésre álló információk alapján az a pluszteher, amelyet a beteg vállal azzal, hogy kiutazik, és külföldön kezelik, arányban van-e a várható egészségnyereséggel – mondta a szakértő.
A már felvázolt két eset fordítottja, amikor egy külföldi hazánkban vesz igénybe valamiféle egészségügyi ellátást. Oberfrank Ferenc szerint ez abban az esetben, ha sürgősségi ellátásról van szó, és az érintettnek van Európai Egészségbiztosítási Kártyája, nem probléma, hiszen ilyenkor a beteg biztosítója utólag téríti az ellátást. Előfordul az is, hogy az unió tagállamai utólag rendezik egymás között az ilyen esetek finanszírozását, sőt azokkal a nem EU-tagállamokkal sem probléma ez, amelyekkel van szociális egyezményünk. Azonban amennyiben nincs ilyen, a betegnek utólag, a sürgősségi ellátást követően kell kifizetni a kezelés díját.
