Völner Pál szólt, hogy meddig kell megerősíteni a kormány álláspontját

A kormány örülne, ha a nemzeti konzultációban megerősítenénk az álláspontját: szóltak is, hogy meddig tehetjük meg.

A nemzeti konzultáció során május 20-ig az emberek megerősíthetik a kormány illegális bevándorlásról kialakított álláspontját – mondta pénteki sajtótájékoztatóján Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.

Völnernek az a lehetőség nem jutott eszébe, hogy a konzultáció során valaki esetleg a kormány álláspontjával ellentétes választ is küldhet, hiszen az nem is lehet a párbeszéd része – de a jelek szerint fontos volt, hogy hangsúlyozza a visszaküldési határidőt: a kampányban összesen nyolcmillió választópolgárt keresnek meg, és április eleje óta eddig harmaduknak tudták kézbesíteni a kormányzati borítékot – tehát nagyjából 2,6 millió személynek. Eddig azonban csak 112 ezren küldték vissza a konzultációs ívet, ami egyelőre szerény eredmény – ráadásul, a Yandex orosz mérőkód miatt botrányossá vált, fiktív e-mail-címekkel is kitölthető netes felületen is csak 30 ezren válaszoltak a kormány irányított kérdéseire.

Völner Pál szerint a kormány a nemzeti konzultációt azért kezdeményezte, hogy a lakosság a migrációs kérdésben is véleményt tudjon nyilvánítani. Pozíciónkat nagyon erősíti, ha május 20-ig a véleménynyilvánítással megerősítik a kormány álláspontját – jelentette ki, majd  felhívta a figyelmet arra, hogy a nyár folyamán Brüsszel szeretné elérni az „állandó letelepítési” kvóta érvényesítését. „Ebben a Soros György által támogatott magyarországi – úgynevezett – civil szervezetek is támogatják őket” – fogalmazott.

Az igazságügyi államtitkár ugyanakkor meglehetősen nagyvonalúan kezeli a tényeket: a civiltörvényt ellenző szervezetekről azt mondta, hogy azok nem Magyarország érdekeit szolgálják, és közülük is csak a migrációpártiak támadják a kormányzati javaslatot. Ehhez képest eddig 248 civil szervezet írta alá a törvényjavaslat ellen tiltakozó petíciót, köztük a Bohócok a Láthatáron, a Befogad-LAK Erdőkertesi Állatvédő Alapítvány vagy éppen a Magyar Cserkészleány-szövetség, akikről nehéz lenne elhinni, hogy Soros György kottájából játszanak, vagy hogy bármilyen közük lenne a migráció témájához.

A civiltörvény parlamenti megvitatása után Völner Pállal csütörtökön másfél órán át egyeztetett az érintett szervezetek több képviselője, nagyjából eredménytelenül.

A megbeszélés után közös közleményt adott ki az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország Alapítvány. Ebben arról írtak, hogy a civiltörvényt vitára alkalmatlannak tartják, ezért arra kérik a kormánypártokat, hogy vonják vissza azt. Szerintük a tervezet semmilyen alkotmányosan igazolható célt nem szolgál, ugyanakkor megbélyegez és kirekeszt számos független és önálló hangon megszólaló közéleti szereplőt.

„A »külföldről finanszírozott« stigma az évek során felépített kormányzati kommunikációval együtt nyer valódi értelmet, amelyben minden, ami »külföldi«, az szükségképpen a magyar nemzet érdekei ellen van. A törvényjavaslat egyes civil szervezeteken túl a külföldinek minősített támogatókat is stigmatizálja” – írták. A nyilatkozatot kiadó szervezetek szerint a civilek többsége a törvényben előírtnál is sokkal átláthatóbban működik.