A közmunkásokon spórolnak?

Márciusban drasztikusan visszaesett a létszám, százmilliárd maradhat osztogatásra.

A jövő évi költségvetési javaslatban a kormány maga is elismeri, hogy jelentős létszámcsökkentésre készül, ugyanis mindössze 225 milliárd forintot szán a közfoglalkoztatásra, amivel visszalépnek a 2014-es finanszírozási szintre. A kabinet a büdzsében nem számszerűsíti, hogy ez hány embert jelentene, mivel azonban 2014-ben havi szinten mintegy 180 ezer közmunkásra volt elegendő a pénz, és azóta 5,5 százalékkal nőtt a közfoglalkoztatottak bére, a Policy Agenda várakozásai szerint körülbelül 170 ezer közmunkást alkalmazhatnak havi átlagban a jövő évben. Ez mintegy 40 ezer fős csökkenést jelent majd a tavalyi és az idén év eleji létszámhoz képest, és nagyságrendileg annyi közfoglalkoztatottat jelez, mint ahány idén márciusban dolgozott az országban.

Ha tehát a korábbi tervekkel ellentétben már idén végrehajtják a drasztikus létszámcsökkentést, akkor év végére 100 milliárd forint maradhat az államkasszában, amit decemberben, a választási kampány közepén oszthat majd szét a kormány.

Lapunk megkereste az ügyben a közfoglalkoztatásért felelős Belügyminisztériumot arról érdeklődve, hogy mi a márciusi drasztikus közfoglalkoztatotti létszámcsökkenés oka, és ez azt jelenti-e, hogy idén mégsem várható átlagosan havi 210-220 ezer ember közfoglalkoztatása. Azt is megkérdeztük, hogy átcsoportosítják-e a 325 milliárd forintos keret egy részét, és ha igen, mennyit vesznek el a közmunkásoktól, és azt mire költik. A BM nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy napirenden lenne a téma, hanem a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM) irányított, ahhoz a tárcához, ahol az átcsoportosításokról szóló döntések megszületnek. Az NGM-nek azonban három nap alatt nem sikerült válaszolnia kérdéseinkre.

Egyelőre nem tudni azt sem, hogy mi lesz azzal a 40 ezer közmunkással, akiket a kormány szélnek ereszt, hiszen csak az ország bizonyos részein van munkaerőhiány, a keleti országrészben vagy a Dél-Dunántúlon korántsem ilyen jó a helyzet. Ráadásul éppen azokon a helyeken sok a közfoglalkoztatott, ahol az átlagosnál magasabb a munkanélküliség, vagyis ahol a közmunkásokat nem várják tárt karokkal a munkahelyek.

A Belügyminisztérium legutóbbi jelentése szerint márciusban éppen Borsod-Abaúj-Zemplén (30 825 fő) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (27 931 fő) megyében dolgozott a legtöbb közmunkás, míg a legkevesebbet a gazdaságilag sokkal jobb helyzetben lévő Győr-Moson-Sopron (1270 fő), Vas (1617 fő) és Komárom-Esztergom (2165 fő) megyében regisztrálták. Hazánk legfejlettebb, nyugati részén, Győr-Moson-Sopron megyében alig 1,4 százalékos a munkanélküliségi ráta, miközben Szabolcs-Szatmár-Beregben közel a hétszerese. Ez a megye 9,1 százalékos mutatójával a legutolsó az országos rangsorban. A létszámcsökkentést tehát éppen azok a megyék szenvedhetik meg, ahol sokak számára a közfoglalkoztatás jelenti az egyetlen munkalehetőséget.