Alig van fiatal nő a kutatók között

Az MTA illetékes bizottságának elnöke szerint sokan családi okokból, a doktori képzés alatt morzsolódnak le.

Azt, hogy kiegyenlítetlenek a nemi arányok, már a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) is felismerte, és idén januárban létrehozták a Nők a kutatói életpályán elnevezésű elnöki bizottságot. Ennek előzménye, hogy már az MTA tavalyi közgyűlésén is fókuszba került a női akadémikusok alacsony száma, illetve az is, hogy a 2016. évi tagválasztás során egyetlen nő sem került be a levelező tagok közé.

Így a női kutatók helyzetével foglalkozó bizottság célja, hogy a jelenleginél több női akadémikus legyen; növekedjen a nők aránya a posztdoktorok és az MTA doktorai között; a közoktatásban pedig minél több lány érdeklődését sikerüljön fölkelteni a matematika, a fizika és más természettudományos tárgyak iránt.

– A gondot az jelenti, hogy bár a doktori iskolákba nagy létszámban jelentkeznek nők, idővel lemorzsolódnak – mondta lapunk megkeresésére Lamm Vanda akadémikus, a Nők a kutatói életpályán elnöki bizottság vezetője. Úgy vélte, emögött leginkább családi okok állnak, „amikor valaki gyermeket vállal, az nyilvánvalóan prioritást fog élvezni kutatói előmeneteléhez képest”. Így a professzor szerint sokszor az adott tudományterület követelményei is befolyásolhatják a nők érvényesülését, például a kísérleti természettudományoknál számtalan mérést kell végezni a laboratóriumokban, míg egy irodalomtudományi területen dolgozó kutató rugalmasabban tudja beosztani idejét, akár otthonról is dolgozhat. Lamm Vanda arról is beszélt: beszámolójában a bizottság már több javaslatot tett az MTA számára, milyen módon lehetne segíteni a nők előmenetelét. Például kezdeményezték ösztöndíjak bevezetését. Arról, hogy az akadémia elfogadja-e az egyes konkrét javaslatokat, a közeljövőben születik döntés. Mindenesetre az MTA múlt héten tartott, 188. közgyűlésén megszavazták a bizottság beszámolóját, amelynek javaslata szerint az akadémiának azok a tudományos osztályai, amelyek a levelező tagságra jelöléskor a rangsor első vagy második helyére női jelöltet állítottak, a maradékhelyek elosztásakor nagyobb eséllyel kapjanak még további levelező tagsági helyet.

Az MTA újraválasztott elnöke, Lovász László is arról beszélt nemrégiben, hogy a női kutatók és a fiatal tudósok érdekeit szem előtt tartó akadémiát szeretne. Rétvári Bencét, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkárát is kérdezték a női kutatók helyzetéről. A politikus írásbeli válaszában többek között arra hívta föl a figyelmet, hogy a Nemzeti tehetség program keretében idén először írnak ki pályázatot, hogy növeljék a nők jelenlétét azokon a tudományterületeken, ahol jellemzően kevesen vannak. Ennek keretében 3-5 millió forintig terjedő összeggel segítik majd a nők tudományos életben való elindulását.