Erre költünk: kevesebbet dohányzik, többet iszik a magyar

Élelmiszerre, lakásfenntartásra és közlekedésre az összes fogyasztási kiadás 59,2 százalékát költjük.

Tejre, tejtermékre, sajtra és tojásra fejenként 3179 forint jutott, ami kismértékű növekedést mutat, ám míg a tojásfogyasztásunk stagnált (12 db/fő/hó), addig a tejből átlagosan 1 decivel többet ittunk (4,5 l/fő/hó). Kenyérre és egyéb cereáliákra (gabonaalapú termékekre) 3031 forintot költött a lakosság, ezek fogyasztási mennyiségében nem történt változás. Az összes élelmiszerköltség csaknem ötödét – 3643 forintot – zöldségfélékre, gyümölcsre és burgonyára fordítottuk. Ebben a kategóriában azonban jelentős, 6,6 százalékos volt az áremelkedés, így a ráfordítások növekedése ellenére stagnált a háztartások zöldség- és gyümölcsfogyasztása (4,4 kg, illetve 3,8 kg/fő/hó), míg krumpliból 10 dekával kevesebbet vettünk, mint az előző évben, aminek oka a burgonya árának drasztikus, 25,8 százalékos emelkedése.

Az étolaj ára még ennél is nagyobb mértékben, 7,1 százalékkal emelkedett, aminek hatására a fogyasztása reálértéken 3,2 százalékkal esett vissza. Ezzel párhuzamosan újra több állati zsiradékot, például sertészsírt kezdtünk el vásárolni, az ezekre fordított kiadás 11,8 százalékkal nőtt, ami a hazai lakosság igen nagy fokú árérzékenységére utal, és az egészséges táplálkozás tekintetében mindenképpen visszalépés.

Édességekre havonta 1270 forintot adtunk ki fejenként, az előző évhez képest folyó áron 5,2 százalékkal többet. A költségek több mint harmadát, 452 forintot csokoládéra költöttük. Az alkoholmentes italok közül számottevő az ásványvíz- (6,4 liter) és az üdítőital-fogyasztásunk (2,3 liter), ennél jóval kevesebb, egy főre vetítve mindössze havi 1,1 liter fogyott a különféle gyümölcslevekből.

A kiadások második legnagyobb szelete a lakásfenntartás és háztartási energia, az erre fordított 17 ezer forintos egy főre jutó havi összeg 422 forinttal, reálértéken 1,9 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Miközben az utóbbi években dinamikusan csökkent a gáz ára, a vizsgált évben a gázra fordított összeg 5,6 százalékkal emelkedett, vagyis az emberek már nem takarékoskodnak annyira a fűtéssel, mint amikor az méregdrága volt. A szilárd tüzelőanyagok népszerűsége pedig annak ellenére növekszik évről évre, hogy ezek ára emelkedett. A lakásfenntartáson belül a legnagyobb összeget, 10,9 ezer forintot havonta és fejenként háztartási energia vitte el. Vízre és szennyvízelvezetésre, szemétszállításra, közös költségre, lakáskarbantartásra együttesen egy főre vetítve 6117 forintot fordítottunk. A kiadás nagysága az előző évihez képest érdemben nem változott.

A háztartások havi költései között a harmadik legnagyobb tétel a közlekedés és szállítás, ami az összes fogyasztási kiadás valamivel több mint tizedét tette ki. Erre tavaly fejenként havonta átlagosan 8191 forintot fordítottunk. Üzemanyag-vásárlásra havonta 5834 forintot, ami a 7 százalékos árcsökkenés mellett 6,2 százalékos reálérték-növekedést jelent.

Gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre, orvosi ellátásra a háztartások négyötöde költött 2016-ban, havonta fejenként átlagosan 3605 forintot, a teljes fogyasztási kiadás 4,7 százalékát. Az összes, egészségüggyel kapcsolatos tétel több mint négyötödét gyógyszerekre, gyógyárukra fizették ki, közel hatodát pedig orvosi kezelésekre, járóbeteg-ellátások költségeként, illetve hálapénzre adta ki a lakosság. Szeszes italokra és dohánytermékekre egy főre osztva 2614 forintot, az összes kiadás 3,4 százalékát fordítottuk. Ez az egy olyan tétel volt, amelyek esetében a kiadások reálértéke stagnált, és ez egyértelműen a csökkenő cigarettavásárlásra vezethető vissza. A szeszes italokra fordított kiadás ugyanis 5,8 százalékkal nőtt, míg a dohányáruk fogyasztása 4,7 százalékkal esett vissza.

A háztartások tulajdonában lévő tartós fogyasztási cikkek állománya az utóbbi évtizedekben jelentősen bővült. Egyes alapvető cikkek, mint például a színes televízió vagy a mosógép esetében már megközelíti a teljes ellátottságot. Ezen belül plazma- és LCD-televízió 2016-ban már a háztartások több mint felében volt. Szinte már mindenhol van mobiltelefon, a családok 93 százalékában megtalálható ez az eszköz. Asztali számítógép a háztartások közel felében (44 százalékában), laptop vagy notebook a kétötödében (41 százalék) volt. Saját tulajdonú személygépkocsi minden második háztartásban volt.

Létminimum alatt

Hiába dolgozik valaki, a legalacsonyabb bér nem elég ahhoz, hogy tisztességesen fenntartsa magát – Wiedemann Tamás írása.