Nem követett el közokirat-hamisítást – derül ki abból a válaszból, amit Semjén Zsolt küldött Varju László írásbeli kérdésére. A DK-s parlamenti képviselő azt szerette volna megtudni a miniszterelnök-helyettestől, hogy miként tudta úgy aláírni és benyújtani a lex CEU kivételes eljárását kezdeményező javaslatot, hogy a keltezés idejében éppen Iránban volt.
Semjén Zsolt azt írta: Budapesten írta alá a javaslatot, és sem ő, sem más nem követett el bűncselekményt.
Május elején az Átlátszó hívta fel a figyelmet arra, hogy a miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés honlapján is elérhető dokumentum szerint úgy írta alá április 3-án Budapesten a lex CEU sürgősségi indítványát, hogy április 1-jétől egy héten keresztül Iránban volt.
Lattmann Tamás nemzetközi jogász erre akkor úgy reagált, hogy Semjén a hatályos Büntető törvénykönyv 342–343. paragrafusa szerint akár közokirat-hamisítást is elkövethetett, mivel a dokumentum benyújtásakor nem volt Budapesten. Ez hivatalos személy elkövető esetében egy és öt év közötti szabadságvesztéssel jár.
A Miniszterelnökség akkor azzal magyarázta a furcsa helyzetet, hogy Semjén Zsolt már napokkal korábban szignózta a papírt, csak éppen később nyújtották azt be, és az utóbbi dátumot tüntették fel.
Lattmann Tamás most Semjén írásbeli kérdésre adott válaszával kapcsolatban elmondta: „Az okirat érvényességével kapcsolatos kérdéseket egyáltalán nem válaszolta meg ez a dolog. Maga az aláíró beismerte, hogy nem stimmel az aláírás időpontja a dátumhoz képest. Egy okirat esetében a keltezés, aminek az a célja és funkciója, hogy igazolja az adott okirat keletkezésének az időpontját, ebben a helyzetben nem teljesült, tehát úgy gondolom, hogy semmilyen módon nem változott semmi az eredeti felvetésemhez képest. Az Alkotmánybíróságnál próbálom meg, én személy szerint, emiatt a tény miatt elérni, hogy az Alkotmánybíróság is belássa, hogy muszáj, hogy ezt a törvényt ennek eredményeképpen érvénytelennek tekintsék” – írja a Hír TV.
