Még szigorúbb gyermekvédelmi szabályok

Megvizsgálják a nevelőszülők előéletét, szigorítják a Btk.-t, és tovább lazítanak a pedagógusok titoktartási kötelezettségén.

Lazítanának a pedagógusok titoktartási kötelezettségén is. Mint ismeretes, a pedagógust, illetve a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan információ tekintetében, amelyről a gyerekkel vagy a szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. Ez alól kivétel eddig csak a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a gyerek fejlődésével összefüggő megbeszélése volt, a jövőben azonban a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival való kapcsolattartást sem terhelné a titoktartási kötelezettség. Kérdés ugyanakkor, hogyan fordulhatott elő, hogy eddig ez nem így volt.

A javaslat szerint a jövőben a gyermekotthonokban és a javítóintézetekben felvetődött gyermekbántalmazási esetek kivizsgálása és kezelése csak az emberi erőforrások minisztere által jóváhagyott, a minisztérium honlapján közzétett módszertan alapján történhet majd. Ám azt, hogy ez milyen előírásokat tartalmaz, egyelőre nem tudni, ugyanis még nem tette közzé a szaktárca az útmutatót. A szigorításra azért van szükség, mert tavaly több gyermekotthonban – például Bicskén és a fővárosi Alföldi utcában – is felvetődött a gyerekek szexuális, illetve fizikai bántalmazásának gyanúja, Bicskén például az intézmény korábbi vezetője előzetes letartóztatásba is került.

Szigorítanak a vezetők kinevezésén is. A javítóintézet, a nevelőszülői hálózat, illetve a gyermekotthon vezetőjének kinevezése előtt meg kell majd győződni az illető vezetői alkalmasságáról. Ezért a megbízási jogkör gyakorlójának szakmai véleményt kell kérnie az érintett előző munkáltatójától, ha ott gyermekek ellátásával, nevelésével, felügyeletével, gyógykezelésével foglalkozott. Arról is tájékoztatást kell kérni, hogy az illetővel szemben alkalmaztak-e fegyelmi intézkedéseket, illetve előző munkahelyén miért szűnt meg a foglalkoztatási jogviszonya. Ha valaki korábban már intézményvezető volt, ismételt kinevezése előtt ki kell kérni róla az intézményben működő gyermekjogi képviselő, a gyermekvédelmi gyámok és a nevelőtestület szakmai véleményét, valamint tájékozódni kell arról, hogy az általa vezetett intézmény ügyében folytatott-e vizsgálatot az ügyészség és az ombudsman, és ha igen, az milyen eredménnyel zárult. Emellett új képzési rendszert vezetnének be. A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységet végző, vezetői megbízással felruházott szakemberek számára januártól vezetőképzést hoznak létre. Az új képzési rendszerben a vezetői megbízás feltétele az alap- vagy mester-vezetőképzésen, majd meghatározott időközönként megújító képzésen való részvétel lesz. Ezzel egyidejűleg a szociális alap- és szakvizsgarendszer megszűnik.

Szigorodik a Büntető törvénykönyv is. Eddig a bírónak csupán lehetősége volt arra, hogy a fiatalkorúval szemben elkövetett szexuális bűncselekmények tetteseit eltiltsa az olyan foglalkozás gyakorlásától, amelynek keretében gyerekek nevelését, felügyeletét, gyógykezelését végezné, illetve fiatalkorúval hatalmi viszonyban állna. A jövőben azonban az ilyen foglalkozástól való eltiltás lenne a fő szabály, amelytől csak különös méltánylást érdemlő esetben lehetne eltérni.

Fontos változás lenne az is, hogy akár harmincéves koráig is maradhatna az utógondozói otthonban a korábban gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő fiatal, ha még tanul. Erre eddig csak huszonöt éves korig volt lehetőség.

Lényeges változtatás lenne, hogy a jövőben az anyasági támogatás (a szülés után fizetendő egyszeri juttatás, összege jelenleg 64 125 forint) a külföldön született magyar állampolgárságú gyermek után is járna. Bár a szaktárca a változtatáshoz nem fűz részletes indoklást, az intézkedés célja az lehet, hogy minden külföldön született magyar gyermeket magyarként anyakönyvezzenek. 

A hajléktalanok védelme érdekében módosítanák a szociális törvényt. Ha a javaslatot elfogadják, a mínusz 10 Celsius-fokban és annál hidegebb időben, illetve tartósan 27 fok feletti napi középhőmérséklet vagy egyéb olyan időjárási körülmények esetén, amikor a meteorológiai szolgálat második szintű veszélyjelzést ad ki, a területért felelős miniszter vöröskód-riasztást rendel el. Ennek ideje alatt a szociális bentlakásos intézmények – ellátási területüktől és férőhelyszámuktól függetlenül – kötelesek lesznek fogadni az intézménybe érkező hajléktalanokat. Ez azt jelenti tehát, hogy nemcsak a hajléktalanokat ellátó intézményeknek, hanem például az idősotthonoknak és a fogyatékkal élőket gondozó otthonoknak is fel kell majd készülniük a hajléktalanok fogadására, és vörös kód esetén jelezniük kell a területileg illetékes regionális diszpécserszolgálatnak, hogy egyszerre hány utcán élőt tudnak befogadni. A kormányzat az indoklásában ugyanakkor leszögezi, hogy elsősorban a hajléktalanellátó intézményrendszeren keresztül kell fedélhez jutniuk az érintetteknek, más intézményt csak akkor vehetnek igénybe, ha az elhelyezés a hajléktalanellátáson belül már nem oldható meg. 

A szociális törvény tervezett módosítása megteremti a szakápolási központ kialakítására vonatkozó program megkezdéséhez szükséges szabályozást is. Lapunknak nyilatkozó, névtelenséget kérő szakemberek szerint részben ezek a szakápolási központok veszik át majd ki a kórházak krónikus ápolási osztályainak feladatait, ahol sok idős, önmagát ellátni képtelen ember tölti élete utolsó heteit, hónapjait. Az idős, beteg emberek állandó, szakszerű gondozásra szorulnak, de esetükben nem mindig indokolt a kórházi ellátást igénylő orvosi beavatkozás. Márpedig a kórházi osztályok fenntartása rendkívül költséges. Az újonnan létrejövő szakápolási központok azonban nem az egészségügyi, hanem a szociális szférához tartoznának, más előírásokkal és más finanszírozással, a kórházi osztályoknál jóval kevesebb orvossal.

A javaslat szerint az új központokban szakápolás annak a felnőttnek lesz nyújtható, aki idősotthoni ellátásra gondozási szükséglettel rendelkezik, és aki betegségéből adódóan szakápolást igényel, de akut fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra és állandó orvosi felügyeletre nem szorul, és akit orvosa oda beutalt. Első alkalommal hat hónapos gondozási megállapodást kötnek a beteggel, majd ezt felülvizsgálják. Az ápolás szükség esetén több alkalommal, egyszerre legfeljebb fél évvel meghosszabbítható, erről a szakápolási központ orvosa dönt majd.