Semjén Zsolt: Néha pszichiáternek éreztem magam

Megváltozhat az ukránokkal szembeni magyar politika a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint.

A miniszterelnök-helyettes elmondása szerint eddig – 30 ezer kérelem elutasítása mellett – összesen 950 ezer embert honosítottak, ebben a ciklusban pedig „meglesz az egymillió új állampolgár”.

Szávay István aggályosnak tartotta a honosítási eljárás „megengedőségét”, több tízezren ugyanis úgy kapták meg az állampolgárságot, hogy nem is tudnak magyarul. Úgy vélte, valamilyen utólagos szűrőt kellene beépíteni a rendszerbe, hogy fel lehessen lépni a szélhámosok ellen. Semjén Zsolt ezzel kapcsolatban megjegyezte, a rendszer szigorúságáról mindig lehet vitázni, álláspontja szerint viszont bizonyos területeken kisebb nyelvi tudással is indokolt lehet az állampolgárság megadása. – Ha egy csíkszeredai ember nem tud magyarul, akkor nem kapja meg az állampolgárságot, de ha például egy ausztráliai magyarnak vannak nyelvproblémái, akkor azt is értékelni kell, hogy igyekszik teljesen elsajátítani a nyelvet – mondta. A jelenlegi szisztémában egyébként a közigazgatási vizsga után a jelentkezők nemzetbiztonsági, valamint közbiztonsági ellenőrzéseken is átesnek. Az állampolgárságok közül utólag kétszázat vontak vissza, jellemzően nyelvi problémák miatt. Semjén Zsolt is elismerte, hogy nem kijátszhatatlan a rendszer, szerinte azonban a témában megjelenő cikkek közül sok csak „provokáció” volt, ilyen tömegű jelentkezésszámot pedig nem lehet biztonságosabban kezelni.

A miniszterelnökhelyettes az autonómiatörekvések támogatásáról azt mondta, hogy Magyarország nem kért semmilyen „extrém” dolgot, mindössze olyan követelésekkel állt elő, ami más országban már megvalósult. – Amit a tiroliaknak lehet, azt az erdélyieknek is – fogalmazott, hozzátéve, „hiába hívogatják be a nagyköveteket”.

Semjén Zsolt arra is kitért, hogy a magyar kormány jó kapcsolatokra törekszik a határon túli magyar pártokkal, az elsődleges cél pedig az, hogy ezek a politikai szervezetek együtt induljanak a választásokon, és ne aprózódjanak fel. Az összefogásról szóló tárgyalásokon állítása szerint inkább pszichiáternek érezte magát, akinek régi problémákat kell megoldania.

Szerinte egyébként ebben a kérdésben sikert ért el a kormány, miután az erdélyi magyar pártok összefogtak, és jobban szerepeltek a választásokon. Hasonlóan sikeresnek tartja a vajdasági és kárpátaljai fejleményeket is. – Kovács Miklóssal, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség korábbi elnökével én tárgyaltam, és én kértem, hogy lépjen hátrébb annak érdekében, hogy létrejöhessen az összefogás a kárpátaljai magyarok között – mondta.

A kormány aktívan kampányolt Alexander Vucic nemrég megválasztott szerb elnök mellett, Szávay István egy plakátot is bemutatott, ahol Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Orbán Viktor kormányfő, valamint Alexander Vucic közösen üzent a magyaroknak. – Mindezt ráadásul egy óriási helyesírási hibával – jegyezte meg Szávay, aki szerint nem volt helyes beavatkozni a szerb belpolitikába, ráadásul Zenta volt az egyetlen város, ahol a szerb elnök végül nem nyert.

Semjén Zsolt a szlovákiai magyar pártok összefogásával kapcsolatban azt mondta, megállapodásuk az MKP-val van, a Híd ugyanis deklarálta, hogy nem magyar párt, hanem vegyes. Szerinte fennáll a veszélye, hogy a Híd első lépésben egy vegyes párt, ami később átalakul egy szlovák párttá, aminek van magyar tagozata, végül pedig egy olyan szervezetté, amelyben már csak néhány magyar képviselő van. Megjegyezte azt is, hogy az MKP szabadon megállapodhat a Híddal, „de ez az ő politikai felelősségük”.

Szávay István azt is kifogásolta, hogy „folyamatosan kapjuk a pofonokat Ukrajnától”, miközben a kormány csak azt hangoztatja, hogy Magyarország elkötelezett Ukrajna uniós tagsága mellett. Szerinte Semjén Zsoltnak is meg kellett volna szólalnia. A miniszterelnökhelyettes erre reagálva azt mondta, hogy „van egy pont, ahol azt kell mondani, hogy a mi hozzáállásunk is változhat, ha az övék nem változik”.

Semjén Zsolt szerint nincs semmilyen analógia a Sapientia vagy II. Rákóczi Ferenc Főiskola és a CEU működése között. Victor Ponta volt román kormányfő kijelentése egy hasonló törvényről nem a magyar intézmények ellen irányul, hanem arra utal, hogy az ő életüket is megnehezítették „Soros-intézmények”.

Az ülésen L. Simon László (Fidesz) a közelgő évfordulóra tekintettel Trianon-múzeum létesítését vetette fel, amelyet Semjén Zsolt támogathatónak tartott.