A kormány összesen 89 milliárd forintot költött 2016-ban a határon túli magyarok támogatására, miközben ez az összeg 2009-ben még 9 milliárd forint volt – jelentette ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes éves parlamenti meghallgatásán. A pénz egy részét kulturális és oktatási célokra fordították, így például több egyetem és iskola is kapott belőle, de a tervek szerint jövőre elindul egy 17 milliárd forintos óvodafejlesztési program is.
– Ez a 17 milliárdos összeg egy fokkal több is, mint amit el lehet költeni, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy ha egy gyerek magyar óvodába jár, akkor utána jóval nagyobb eséllyel folytatja tanulmányait valamelyik magyar iskolában – fogalmazott Semjén Zsolt, aki arra is kitért, hogy a határon túli gyerekek valamivel több mint 22 ezer forintos oktatási támogatást is kapnak. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, korábban felmerült ennek a juttatásnak a rászorultsági elven való elosztása, ám a magyar hatóságok nem tudnák megbízhatóan ellenőrizni egy külföldi család anyagi helyzetét. – Az is fontos szempont volt a rendszer kialakításakor, hogy közvetlen kapcsolat legyen a külhoni magyarok és a magyar állam között – tette hozzá.
A miniszterelnökhelyettes szerint a demográfiai problémák a határon túli magyarok körében is súlyosak, ezért egységes demográfiai program készül, s minden lehetséges kezdeményezésbe a külhoni magyarságot is bevonják. Első lépés a 64 ezer forintos anyasági támogatás, ami a külhoni magyar állampolgárokra is ugyanúgy vonatkozik – mondta.
– A kormány stratégiájának része a külföldi magyar cégek erősítése, ezért jelentős összegű vissza nem térítendő támogatásokat, valamint kedvezményes hiteleket is biztosítottunk – mondta Semjén Zsolt. Szávay István, a Jobbik országgyűlési képviselője ezzel kapcsolatban megjegyezte, szerinte nem biztos, hogy érdemes ilyen összegű támogatást önteni a szomszédos országok költségvetésébe, a támogatásokból befolyó adó ugyanis a környező államokat gazdagítja. Semjén Zsolt ugyanakkor közölte, azt is érdemes figyelembe venni, hogy számításaik szerint ezek az összegek nem csak az érintett területeket gazdaságát javítják, hanem Magyarországot is erősítik.
A miniszterelnök-helyettes elmondása szerint eddig – 30 ezer kérelem elutasítása mellett – összesen 950 ezer embert honosítottak, ebben a ciklusban pedig „meglesz az egymillió új állampolgár”.
Szávay István aggályosnak tartotta a honosítási eljárás „megengedőségét”, több tízezren ugyanis úgy kapták meg az állampolgárságot, hogy nem is tudnak magyarul. Úgy vélte, valamilyen utólagos szűrőt kellene beépíteni a rendszerbe, hogy fel lehessen lépni a szélhámosok ellen. Semjén Zsolt ezzel kapcsolatban megjegyezte, a rendszer szigorúságáról mindig lehet vitázni, álláspontja szerint viszont bizonyos területeken kisebb nyelvi tudással is indokolt lehet az állampolgárság megadása. – Ha egy csíkszeredai ember nem tud magyarul, akkor nem kapja meg az állampolgárságot, de ha például egy ausztráliai magyarnak vannak nyelvproblémái, akkor azt is értékelni kell, hogy igyekszik teljesen elsajátítani a nyelvet – mondta. A jelenlegi szisztémában egyébként a közigazgatási vizsga után a jelentkezők nemzetbiztonsági, valamint közbiztonsági ellenőrzéseken is átesnek. Az állampolgárságok közül utólag kétszázat vontak vissza, jellemzően nyelvi problémák miatt. Semjén Zsolt is elismerte, hogy nem kijátszhatatlan a rendszer, szerinte azonban a témában megjelenő cikkek közül sok csak „provokáció” volt, ilyen tömegű jelentkezésszámot pedig nem lehet biztonságosabban kezelni.
A miniszterelnökhelyettes az autonómiatörekvések támogatásáról azt mondta, hogy Magyarország nem kért semmilyen „extrém” dolgot, mindössze olyan követelésekkel állt elő, ami más országban már megvalósult. – Amit a tiroliaknak lehet, azt az erdélyieknek is – fogalmazott, hozzátéve, „hiába hívogatják be a nagyköveteket”.
Semjén Zsolt arra is kitért, hogy a magyar kormány jó kapcsolatokra törekszik a határon túli magyar pártokkal, az elsődleges cél pedig az, hogy ezek a politikai szervezetek együtt induljanak a választásokon, és ne aprózódjanak fel. Az összefogásról szóló tárgyalásokon állítása szerint inkább pszichiáternek érezte magát, akinek régi problémákat kell megoldania.
Szerinte egyébként ebben a kérdésben sikert ért el a kormány, miután az erdélyi magyar pártok összefogtak, és jobban szerepeltek a választásokon. Hasonlóan sikeresnek tartja a vajdasági és kárpátaljai fejleményeket is. – Kovács Miklóssal, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség korábbi elnökével én tárgyaltam, és én kértem, hogy lépjen hátrébb annak érdekében, hogy létrejöhessen az összefogás a kárpátaljai magyarok között – mondta.
A kormány aktívan kampányolt Alexander Vucic nemrég megválasztott szerb elnök mellett, Szávay István egy plakátot is bemutatott, ahol Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Orbán Viktor kormányfő, valamint Alexander Vucic közösen üzent a magyaroknak. – Mindezt ráadásul egy óriási helyesírási hibával – jegyezte meg Szávay, aki szerint nem volt helyes beavatkozni a szerb belpolitikába, ráadásul Zenta volt az egyetlen város, ahol a szerb elnök végül nem nyert.
Semjén Zsolt a szlovákiai magyar pártok összefogásával kapcsolatban azt mondta, megállapodásuk az MKP-val van, a Híd ugyanis deklarálta, hogy nem magyar párt, hanem vegyes. Szerinte fennáll a veszélye, hogy a Híd első lépésben egy vegyes párt, ami később átalakul egy szlovák párttá, aminek van magyar tagozata, végül pedig egy olyan szervezetté, amelyben már csak néhány magyar képviselő van. Megjegyezte azt is, hogy az MKP szabadon megállapodhat a Híddal, „de ez az ő politikai felelősségük”.
Szávay István azt is kifogásolta, hogy „folyamatosan kapjuk a pofonokat Ukrajnától”, miközben a kormány csak azt hangoztatja, hogy Magyarország elkötelezett Ukrajna uniós tagsága mellett. Szerinte Semjén Zsoltnak is meg kellett volna szólalnia. A miniszterelnökhelyettes erre reagálva azt mondta, hogy „van egy pont, ahol azt kell mondani, hogy a mi hozzáállásunk is változhat, ha az övék nem változik”.
Semjén Zsolt szerint nincs semmilyen analógia a Sapientia vagy II. Rákóczi Ferenc Főiskola és a CEU működése között. Victor Ponta volt román kormányfő kijelentése egy hasonló törvényről nem a magyar intézmények ellen irányul, hanem arra utal, hogy az ő életüket is megnehezítették „Soros-intézmények”.
Az ülésen L. Simon László (Fidesz) a közelgő évfordulóra tekintettel Trianon-múzeum létesítését vetette fel, amelyet Semjén Zsolt támogathatónak tartott.
