Állítsuk meg Brüsszelt, de a pénz azért jöhet onnan

Rogán államtitkárát nem zavarja, hogy kormánypárti képviselők és köreik jutottak jelentős brüsszeli támogatásokhoz.

Katona Mariann
2017. 06. 26. 16:39
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem látott kivetnivalót Rogán Antal minisztériumának parlamenti államtitkára abban, hogy – miként a Magyar Nemzet megírta – több prominens kormánypárti képviselő és köre is jelentős brüsszeli pályázati támogatásokat nyert el a közelmúltban. Dömötör Csaba ráadásul közvetlenül azután volt kénytelen beszélni – újságírói kérdésre – az Európai Uniótól érkező pénzekről, hogy éppen az „Állítsuk meg Brüsszelt” kampányról tartott sajtótájékoztatót.

Mint megírtuk, L. Simon László bukott kulturális államtitkár és felesége érdekeltségei csaknem 70 millió forintot nyertek el az unió vidékfejlesztési programjából, de a trafikbotrányban ismertté vált Horváth István hitvesének cége is 47 millió forinthoz jutott így.

Dömötör Csaba azzal kerülte ki az erre vonatkozó kérdést, hogy csaknem 10 ezer kis családi gazdaság kap ehhez hasonló támogatást, ő pedig nem tudja, hogy közülük mennyi MSZP-s, és mennyi fideszes van. Azt magyarázta, hogy nem egyes embereknek járnak az ilyen brüsszeli pénzek, hanem egyrészt automatikusan a földterület után, másrészt pedig nyilvános pályázaton kell érte folyamodni. Tudomása szerint minden ilyen tender, illetve az ott született összes döntés is törvényes volt. Kiemelte azt is, hogy a Brüsszelből érkező forrás nem kegyelemadomány, hanem egy kompenzáció azért, amiért Magyarország megnyitotta a piacait.

Dömötör Csaba azt sem érzete visszásnak, hogy miközben dübörög az „Állítsuk meg Brüsszelt” kampány, a kormánypárt prominensei milliókat kapnak a megállítandó Brüsszeltől.

„Még egy olyan kétszínű párt, mint a Fidesz, nem nagyon van” – így értékelte az ügyet a Jobbik szóvivője. Jakab Péter szerint a kormánypártnak végre el kellene dönteni, hogy meg akarják állítani Brüsszelt, vagy meg akarnak élni Brüsszelből. Hasonlóan fogalmazott a Demokratikus Koalíció képviselője is, Varju László is azt a kérdést tette fel, hogy Brüsszel megállítása, vagy sokkal inkább a „szétlopása” a cél. A baloldali politikus egyúttal emlékeztetett arra is, hogy a Gyurcsány-kormány idején olyan összeférhetetlenségi szabályok voltak érvényben, amelyek megtiltották a kormánytagoknak és az országgyűlési képviselőknek még azt is, hogy uniós pályázaton egyáltalán elinduljanak.

Teljes egyetértés

Befejezte a legutóbbi nemzeti konzultáció keretében visszaküldött kérdőívek feldolgozását a kormány, és szerintük így elsöprő többség erősítette meg álláspontjukat. Dömötör Csaba megfogalmazása alapján ugyanis teljes az egyetértés, hogy Brüsszel nem vehet el stratégiai jelentőségű jogköröket az országtól. Vagyis, továbbra is magyar kézben kell lennie az adók, a bérek, és az energiaárak meghatározásának, fel kell lépni az illegális bevándorlás ellen és átláthatóvá kell tenni a „külföldről pénzelt aktivistacsoportokat”. A kérdőíveket egyébként 1 millió 680 ezren küldték vissza, a kormány azóta országszerte óriásplakátokon hirdeti, milyen sikeres volt az akciójuk.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.