Legalább 700 milliárd forintnyi pluszpénzre lenne szükség az egészségügyben

Miközben 1992-ben még a GDP 6, addig 2015-ben csak a 4,7 százalékát költötték a területre.

Legalább 700 milliárd forintos többletfinanszírozásra lenne szükség az egészségügyben, ennek felét pedig a dolgozók bérére kellene fordítani. Így megoldható lenne a hálapénz problémája és a hiányzó orvosok és szakdolgozók pótlása is – hangzott el egy, az érdekképviseletek által tartott sajtótájékoztatón. A többi között ez a javaslat is szerepel abban a kiáltványban, melyet kedden mutattak be. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke elmondta: több mint ezeroldalas szakmai anyag készült, az alapvetéseit összefogó deklarációt május végén már kiküldték politikusoknak, a Magyar Tudományos Akadémiának, érdekképviseleteknek és egyházi személyiségeknek is.

Eszerint az egészségügy érdekében alapvető paradigmaváltásra van szükség, mert a mostani út egyáltalán nem járható. Jelenleg ugyanis megengedhetetlenül nagyok az egyenlőtlenségek a többi között a lakosság egészségi állapotában, illetve a korai halálozásban is. A legszegényebb kistérségekben például 13,5 évvel élnek rövidebb ideig a férfiak, mint a leggazdagabb régiókban élő társaik. Az ellátórendszerhez való hozzáférés is csupán úgy tudott javulni, hogy közben egyre mélyebbé váltak a különbségek. A magyarok pedig akár 6-8 évvel is rövidebb ideig élnek, mint az Európai Unió más országainak polgárai, és míg 1992-ben a GDP 6, addig 2015-ben 4,7 százalékát költi a kormány egészségügyre – olvasható a dokumentumban.

Éger István arra a kérdésre, hogy pontosan milyen választ vár a döntéshozóktól, azt mondta: fontos lenne, hogy beépüljön a társadalmi és a politikai tudatba az, hogy szemléletváltás kell. Kifejtette: a fő követelések között szerepel, hogy az alaptörvényben kellene rögzíteni a mindenki számára azonosan hozzáférhető és megfelelő szakmai színvonalú egészségügyi ellátáshoz való jogot, és vissza kellene állítani korábbi formájában az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat, amelynek feladatait most a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő látja el. Az elnök emellett beszélt az oktatás jelentőségéről is; mint mondta, több évtizede küzdenek azért, hogy legyen az iskolákban egészségtan-oktatás, de ez máig csupán vágyálom. Eddig egyébként érdemi választ még nem kaptak a döntéshozóktól a felvetésekre.

A sajtótájékoztatón Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke a bérkérdést feszegette; mint mondta, fontos az ápolásügy fejlesztése, hogy ne deviancia legyen, ha valaki itthon ápolóként akar dolgozni. Az egészségügyben közalkalmazottként dolgozni ugyanis manapság már ennek számít – fogalmazott. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke a többi között arról beszélt, miután elolvasták a szakmai anyagot, amit az orvosi kamara szakértői bázisa készített, arra jutottak: a leglényegesebb, hogy akár orvos, szakdolgozó vagy gyógyszerész valaki, a szakmai lelkiismeretének megfelelően tudjon dolgozni. Ennek feltétele például a stabil szabályozás, a megfelelő finanszírozás és az elegendő szakember.

A MOK tegnap felhívta a figyelmet arra is: az utóbbi évek jelentősen javuló gazdasági mutatói ellenére sem tekintették át az egész egészségügy helyzetét, és nem léptek fel annak gyökeres megváltoztatása érdekében. Hangsúlyozták: az idő sürget, mivel holnap szavaz a parlament a jövő évi költségvetésről, és kevesebb mint egy év múlva parlamenti választások lesznek.