„Megmondtam Kókának: Jancsi, ezért meg foglak szívatni!”

Az SZDSZ sírásójának és az uzsora elleni harc elindítójának tartja magát Drávapiski minap megvert polgármestere.

Mali Zoltán politikai karrierje tehát 2006-ban kezdődött, amikor belépett a Szabad Demokraták Szövetségébe. Annak ellenére, hogy édesanyja megrögzött jobboldali, édesapja pedig megrögzött baloldali volt, úgy érezte, hogy ő egyik pártba sem férne bele, de a liberális pártba talán igen. És mivel a helyi SZDSZ-ben „egy csomó rendes srác volt”, arra jutott, hogy itt a helye, így a párt színeiben hamarosan el is nyerte Drávapiski polgármesteri székét.

A pártmunka is jól haladt. Talán túlságosan is jól. 2007 elején ugyanis kiderült, hogy Mali toborzása nyomán három hónap alatt hétszázzal bővült az SZDSZ tagjainak száma Dél-Baranyában. Az ügyből botrány lett, még fegyelmi bizottság elé is rángatták a liberálisok, ezért, hogy ne rúgják ki, önként távozott a pártból. De nem is Mali Zoltánról lenne szó, ha nem csavart volna egyet a történeten: az év végén újra belépett az SZDSZ-be, majd látványos akciókat szervezett. Például felgyalogolt Drávapiskiből Budapestre tiltakozásul amiatt, hogy a faluja nem kapott támogatást a vakok és gyengén látók rehabilitációs központjának tervezett megvalósításához. Majd emelte a tétet: úgy nyilatkozott, hogy megfelelő támogatottsággal az SZDSZ elnöki posztjáért is indulna.

Erre azonban már nem került sor, mert végül másképp írta fel a nevét a magyar politikatörténet lapjaira. Történt ugyanis, hogy 2007 márciusában az SZDSZ küldöttgyűlése Kóka Jánost választotta Fodor Gáborral szemben a párt elnökének. Az első körben ugyan szavazategyenlőség alakult ki (377:377), a második, megismételt szavazásnál viszont már 380:367 lett az arány Kóka javára, miután Drávapiski polgármesterének emberei rá szavaztak. Miután Kóka lett az SZDSZ első embere, Maliék arra kérték, látogasson el Dél-Baranyába is, ez azonban sosem történt meg. „Jancsi, ezért meg foglak szívatni!” – mondta ekkor Mali, s hamarosan be is váltotta az ígéretét: miután a Hír TV leleplezte, hogy a pártelnökválasztáson valamelyik jelölt javára csalások történtek, 2008 júniusában rendkívüli tisztújító küldöttgyűlést tartottak, ahol Kóka minimális különbséggel alulmaradt Fodorral szemben. Ehhez viszont szükség volt arra a három oldi Fodor-szavazóra is, akit Mali Zoltán küldött az elnökválasztásra. 

Drávapiski polgármestere persze nem csak az SZDSZ-ben csillogtatta meg politikusi talentumát. Amikor egyszer felhívták a gazdasági minisztériumba, és Kóka a párt polgármestereinek ismertette az útfejlesztéseket egy térképen, amelyen hibásan jelezték az Ormánságot, Mali egyszer csak felállt, és azt mondta: „Jancsikám, tedd vissza azt a térképet, testvérem! Tudom, hogy azt hiszitek, hogy Pécsről délre már nincs élet, szólok, hogy van!” Majd a polgármester arra kérte, hogy tegyék az 5804-es utat is a nemzeti fejlesztési tervbe, aminek meg is lett az eredménye. „Ma Harkánytól Forma–1-es út vezet az Ormánságon keresztül” – mondja büszkén a férfi.

2008 egyébként igen aktív év volt Mali Zoltán életében. Ekkor hirdetett harcot a dél-baranyai uzsorások ellen. Honnan jött a harc ötlete?

Mali Zoltán ma így emlékszik vissza: ebben az időben egy helyi férfi elmesélte neki, hogy egy 30 ezer forintos uzsorakölcsönért és egy csésze kávéért elvesztették a házukat, így nincs hová mennie a családjával. Ő lakhatást adott nekik, viszont az uzsorások Malira szálltak rá. Egy verőember meg is ütötte Malit, ám a polgármestert sem kell félteni: állítása szerint belenyúlt az ujjaival támadója szemgödrébe, majd annál fogva leültette őt, ami rendkívüli fájdalmat okoz. Honnan tanulta ezt a technikát? – kérdezzük, amire Drávapiski első embere csak ennyit mond titokzatosan: – Gyakoroltam én ezt, rögbiztem nagyon sokáig, és kipróbáltam már ezt-azt.

Az uzsora elleni harchoz aztán egyre több követőt szerzett, aminek eredményeként megszületett az uzsora elleni törvény, amelyet óriási többséggel szavazott meg a parlament. A harcban pedig nem állt meg, egyre több uzsoraügyet göngyölített fel. Kérdésünkre, hogy nem szerzett-e ezzel még több ellenséget, Mali Zoltán előkap egy lámpát, és arra kér: kukkantsunk be „abba a szarba”! Majd egy falra függesztett szarvaskoponya-trófeára mutat, belevilágít, és azt kérdezi, mit látunk odabenn. A szarvas agyvelejének helyén egy kis mikrofonra leszünk figyelmesek: Mali Zoltán szerint az irodáját valaki bepoloskázta, még a drót is megvan, ő pedig azóta sem hatástalanította a poloskát. Sőt azt mondja, már máshol is talált poloskát a házban. De ez még semmi ahhoz a négy gyilkossági kísérlethez képest, amelyet az uzsorások kíséreltek meg ellene.

A bűnözők elleni harc mégis sikeresnek bizonyult, ha a választási eredményeket nézzük: 2010-ben ugyanis Malit újraválasztották Drávapiski polgármesterének, immáron független jelöltként. A következő évben aztán robbant a hír: Drávapiskire hívja a Szebb Jövőért polgárőreit a polgármester. Ezt akkor onnan merítették, hogy az ex-SZDSZ-es faluvezető kiírta blogjára: „a helyben illetékes siklósi rendőrkapitányság képtelen ellátni normálisan a feladatát, és hagyja, hogy helyi bűnözők csoportosan garázdálkodjanak”. Ezért jelezte, nem azt szeretné, hogy a Szebb Jövőért Polgárőr-egyesület a faluban masírozzon, inkább azt kéri, hogy helyiekből szervezze meg a hatékony polgárőrséget. Mali ma már azt mondja, félreértelmezték a mondatait, ő azt szerette volna csak elérni, hogy végre legyen rendőr a faluban. A Szebb Jövőért tagjai persze sosem jöttek el Drávapiskire, azonban Mali végül rendezte viszonyát a rendőrséggel, és a siklósi rendőrkapitánynak köszönhetően korrekt munkakapcsolat alakult ki közöttük: ma már rendszeres lett a rendőri jelenlét a faluban.

Aki politikusnak áll, ma már számolnia kell azzal is, hogy előbb vagy utóbb szexbotrányba keverik. Ez a pillanat 2016-ban jött el Mali Zoltán életében, amikor Drávapiski egykori alpolgármestere, Illés Attila feljelentette, mondván, hogy a polgármester még 2010-ben hatalmi befolyásával visszaélve szexuális aktusra kényszerített egy, az elkövetés idején 14 éves kislányt. Még egy szemtanút is kerítettek, aki azt állította, hogy a polgármester orálisan kielégíttette magát az irodájában. Sőt a feljelentő szerint Mali korábban másokat is szexuális aktusra bírt rá, igaz, ezek a „segélyosztó díványra” került személyek betöltötték a 18. életévüket. – Ez az? – mutatunk az irodában lévő bőrkanapéra, mire a férfi elmondja: nincs semmiféle „segélyosztó dívány”, sőt nemrég az ügyet is lezárták, mert nem találták bizonyítottnak a vádat.

A hétvégén aztán újra Mali Zoltántól lett hangos a magyar sajtó. Egyszerre több oldalról támadtak a polgármesterre, majd a földön fekvő embert ütötték, rúgták. Később Mali az elkövetők között egyértelműen azonosítani tudta Budai Lászlót, Alsószentmárton polgármesterét.

Mi vezetett idáig? Mali szerint eredetileg ő szervezte meg Budai polgármesteri kampányát is, azonban később összekaptak a mozgóboltok miatt, mivel ő sérelmezte és szóvá tette Alsószentmártonban a polgármesternél, hogy ő a Tom Market után helyben adózik, a mozgóboltos viszont nem oda fizeti az adót.

A vita később odáig fajult, hogy Mali a Facebook-oldalán nyilvánosságra hozta Budai „önbetörési” ügyét, amit az alsószentmártoni kolléga itt, a Kossuth utcai kocsma előtt torolt meg. És bár a videofelvételek tanúsága szerint Mali csak a csodának köszönhetően úszta meg kisebb sérülésekkel, nem adja fel: ő továbbra is maradni fog a faluban, a felesége üzemelteti a kocsmát, az üzletet és a dohányboltot, ő pedig a saját vállalkozását, egy szinte kizárólag cigányokat foglalkoztató alsószentmártoni céget. 

De az is jó érzéssel tölti el, hogy a támadás után nagyjából 200 levelet kapott polgármesterektől, akik együttérzésükről biztosították. Így továbbra is egyedül jár-kel a faluban, és büszkén vállalja, ő továbbra is az, aki régen volt, nem akart ő politikus lenni, továbbra is Siklóson kíván lakni az 52 négyzetméteres lakásában. Ám itt az idő: hamarosan szólítja a kötelesség az ő falujában, Drávapiskiben.

A Tom Market előtt most is gyülekezik egy kisebb csoport, amely azonnal látja, hogy nem vagyunk helyiek. Érdeklődésünkre Mali Zoltánról is mesélnek. Az egyikük, aki azt mondja, hogy csak Tamás néven említhetjük a cikkben, így panaszkodik: – Mi fogadtuk be őt, nem ő minket, mégis kitiltja a boltból az embereket.

A cigány fiatalember itt alighanem azt sérelmezi, hogy a drávapiski polgármester kitiltja a tolvajokat a boltjából. Most egy másik fiú szólal meg, aki Pistának hívatja magát.

– Rohadt sok embernek van vele baja, engem is kitiltott a boltból! – mondja.

Amikor arról kérdezzük, miért fordulhatott ez elő, a vékonydongájú, napszemüveges fiú már nem ad választ. Barátja viszont jó szót is mond Mali Zoltánról.

– Azért mégiscsak felfényezte Alsószentmártont – mutatja a Tom Marketet és a kocsmát a cigány fiú.

Mindeközben egy különleges akcióra leszünk figyelmesek. Egy helyi Mali-ellenes „sejt” lép a tettek mezejére, hullámpapírokat hoz, amelyre azt írták festékszóróval: NO MALI. Az őrszem figyel minket, miközben tettestársai szigetelőszalaggal a buszmegálló falára ragasztják a dobozpapírt. Öt-tíz másodperc, és már fel is szívódott a helyi ellenállási mozgalom, amelynek tagjait a helyi boltból kitiltottak listája alapján aligha lenne nehéz azonosítani. A tábla láttán a biciklisek és a gyalogosok vagy megütköznek, vagy pedig elégedetten mosolyognak. Ha Mali Zoltánról van szó, senki nem marad közömbös.