Nem tervezi a társadalombiztosítási törvény módosítását a kormány, hiába kérte tőle ezt az alapvető jogok biztosa – tudta meg lapunk. Székely László azért fordult Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez a jogszabály módosítását szorgalmazva, mert jelenleg 50 ezer olyan magyar ember él az országban, aki nem számít belföldi állampolgárnak, mert nincs bejelentett lakcíme. Közülük több mint 30 ezer állampolgárnak ráadásul emiatt érvénytelen biztosítási jogviszonyt jelez a tajszáma, köztük a gyesen lévő, kisgyermekes szülőknek és a lakcím nélküli nyugdíjasoknak is, így ők hátrányba kerülhetnek az egészségügyi ellátás során. Az érintettek elsöprő többsége a valóságban nem hajléktalan, hanem albérlő, ám a lakástulajdonos különböző okokból nem engedi őket bejelentkezni az ingatlanba.
Lapunk természetesen megkereste az ügyben a Varga Mihály vezette Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM), arról érdeklődve, eleget tesznek-e az ombudsman kérésének, de nem válaszoltak. Székely Lászlónak viszont kénytelenek voltak felelni, és kiderült, hogy eszük ágában sincs segíteni az érintetteken.
Az ombudsmani hivatal nyilatkozata szerint válaszában a nemzetgazdasági miniszter kifejtette, hogy azok a lakóhellyel rendelkező állampolgárok, akik lakcímbejelentési kötelezettségüknek bármilyen okból nem tesznek eleget, nem jogkövető polgárok. Varga Mihály leszögezte azt is, hogy a biztos által kért jogszabály-módosítás e „jogellenes állapot” fenntartását segítené elő.
A miniszter szerint ezeknek a személyeknek megvan az elvi lehetőségük a lakcím bejelentésére, így megfelelhetnének a törvényi feltételeknek, és akkor jogviszonyuk rendezett lenne. Az ombudsmani jelentés szerint azonban ez nincs mindig így, hiszen – bár a bérleti szerződés alapján ma már akár a tulajdonos hozzájárulása nélkül is be lehet jelentkezni egy lakásba – a valóságban sokan szerződés nélkül, feketén bérelnek ingatlant, mert a tulajdonos nem akar adót fizetni, és az is előfordul, hogy bár van szerződés, a tulajdonos kiköti, hogy felbontja a megállapodást, ha a bérlő megpróbál bejelentkezni az ingatlanba.
A jelentésből kiderül, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint 2013 őszén 49 200 olyan magyar állampolgárt tartottak nyilván, akik a jogszabályok értelmében nem minősültek belföldinek, mert nem volt bejelentett lakóhelyük. Közülük 14 250-nek volt biztosítotti jogviszonya, mert dolgoztak. További 11 400-an voltak jogosultak egészségügyi szolgáltatásra jogosító ellátásra, például gyesre vagy nyugdíjra, ám ők, lakóhely hiányában, társadalombiztosítási szempontból nem számítottak belföldinek. A fennmaradó 23 500 lakcím nélküli embernek nincs semmilyen jogviszonya.
A jogszabály alapján tehát mind a lakcím nélküli nyugdíjasok, mind a gyesen lévők tajszáma érvénytelen, ahogy azoké is, akiknek semmilyen jogviszonyuk nincs. Ám a NEAK szerint – egy belső, államtitkári utasítás alapján – valamennyien „eltérített piros lámpát” kapnak a taj ellenőrzésekor, hogy a természetbeni egészségügyi szolgáltatásokhoz hozzáférjenek. A piros lámpa érvényes tajt, de rendezetlen jogviszonyt jelez. Ilyen esetekben a beteget ellátják, ugyanakkor figyelmeztetik arra, hogy a nyilvántartás szerint rendezetlen a jogviszonya.
Aggályos az ombudsman szerint, hogy a valóságban lakhellyel bíró, de azt rajtuk kívül álló okok miatt bejelenteni nem tudó állampolgárok a jogszabály értelmében csak térítés ellenében vehetnék igénybe az egészségügyi szolgáltatást, ahogy az is visszás, ha a kormányzat úgy próbálja orvosolni a helyzetet, hogy egy nem nyilvános levélben a jogi előírások kikerülésére szólítja fel a szakigazgatási szervet. Ezzel kapcsolatban Varga azt írta az ombudsmannak, hogy az államtitkári körlevél az Emberi Erőforrások Minisztériumának utasítása.
