Tanárhiány veszélyeztette a szakórákat

Az egyik budapesti iskola nem tudta megoldani, hogy hetente 100 tanórát szaktanár tartson meg,

Hutter Marianna
2017. 06. 20. 13:51
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Már helyettesítésekkel sem tudta megoldani egyik budapesti szakképző iskola, hogy hetente 100 tanórát szaktanár tartson meg, ezért a helyi szakszervezet Székely László ombudsman segítségét kérte – derül ki az alapjogok biztosának júniusi, lapunk által megismert jelentéséből. Az érintett intézménynél a tavalyi tanévkezdésig nem sikerült betölteni az angol-, a matematika-informatika, a testnevelés- és turisztikatanári állásokat. Pedig feladat akadt bőven: az intézményt közel 1600 tanuló látogatta tavaly ősszel, nekik hetente több mint 2400 órát kellett volna megtartani.

A pedagógushiány több tényezőre vezethető vissza. Nehezítette például a helyzetet, hogy mind az iskola, mind pedig a szakképzési centrum (ami lényegében az iskolák irányítását látja el, hasonlóan a tankerületi központokhoz) vezetésében változások voltak a tanév kezdete előtti nyáron. Az sem segítette az ügy megoldását, hogy az iskola és a szakképzési centrum kölcsönösen egymást hibáztatta a pedagógushiányért.

Ám az ombudsman jelentéséből az is egyértelmű, mennyire érzékenyen érintette az iskolát – a többi szakképző intézményhez hasonlóan – a szakképzés tavaly őszi, utolsó pillanatban végrehajtott átalakítása. Emlékezetes, a kormány a szakközépiskolákból szakgimnáziumokat csinált, amely az átnevezéseken túl az oktatás jelentős átalakításával is járt, például csökkentették a közismereti tárgyak óraszámát. (Azaz több szakmai órát tartanak, ami miatt több szaktanárra van szükség.) Vagyis, mint az ombudsman aláhúzta, „az oktatás szinte valamennyi összetevőjének megváltozása mellett” kellett megkezdeni a tanévet.

A változások végső, hivatalos formája csak igen későn vált ismertté. Ez viszont ellehetetlenítette azt, hogy időben, a fenntartó által is jóváhagyott módon végezzék el a tantárgyfelosztást, ami pedig – mint a jelentés is megfogalmazza – az iskolai oktatás megszervezésének alapja. Ugyanis a tantárgyfelosztás osztályonként rögzíti a tantárgyakra lebontott óraszámokat, amelyek kiszámolásához figyelembe veszik például a helyi tanterv óraszámait vagy a fenntartó által engedélyezett pedagóguslétszámot. Minden év augusztus 15-ig meg kell küldeni a fenntartónak a tantárgyfelosztást, aminek az iskola tavaly is eleget tett, ám a korábban elvárt formátumban. Az átalakított szakképzésre vonatkozó kerettantervet – amely a tárgyfelosztás alapja – csak augusztus 25-én hirdették ki. „Az iskola igazgatójának tehát úgy kellett egy új tanévet, ezen belül pedig a tantárgyfelosztást elkészítenie, hogy a jogszabályban meghatározott határidőben még a kerettanterv tartalmát meghatározó jogszabályt nem hirdették ki” – jegyezte meg az ombudsman, emlékeztetve, hogy egy korábbi vizsgálatában már jelezte, nem állt rendelkezésre elég idő, hogy szeptembertől megfelelő módon bevezessék a kihirdetett kerettanterveket. Így az alapjogi biztos szerint a késedelmes kihirdetés a „teljes szakgimnáziumi oktatás megkezdésének és befejezésének bizonytalanságát hordozta magában”. Bár a szakképzésért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium korábban azzal védekezett, hogy a kerettanterv tervezetének ismeretében már megkezdhetővé vált a következő tanévre való felkészülés, az ombudsman szerint ez nem állta meg a helyét. „Ismételten fontosnak tartom a nemzetgazdasági miniszter figyelmének felhívását, hogy egy jogszabály tervezetének nyilvánosságra hozatalához egy demokratikus jogállamban nem fűződhet joghatás, nem fogadható el tehát érvként, hogy a kerettanterv ismertté vált már korábban” – hangsúlyozta jelentésében Székely László.

További tényezők is fokozták a tantárgyfelosztás körüli zavart. Például a szakképzési centrumokat összefogó Nemzeti Felnőttképzési és Szakképzési Hivatal (amely hasonló szerepet tölt be, mint a tankerületi központokat összefogó Klebelsberg Központ) tavaly ősszel hatályos szervezeti és működési szabályzatából az sem volt világos, hogy a tantárgyfelosztást egyáltalán kinek kell jóváhagynia: a hivatal főigazgatójának vagy a nemzetgazdasági miniszternek.

Az ombudsman a konkrét panasszal kapcsolatban végül több ajánlást is tett. Például kezdeményezte, hogy a nemzetgazdasági miniszter soron kívül tegye meg a szükséges lépéseket a tantárgyfelosztás jóváhagyásához. Emellett megkérte az illetékes szakképzési centrum főigazgatóját is, tegyen intézkedéseket, hogy „az iskolában a személyi feltételek mielőbb rendelkezésre álljanak”, vagyis gondoskodjanak a szakmai órák megtartásának feltételeiről.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.