Fusson a busz után, tovább él

Akik naponta legalább néhány perc intenzív testmozgást végeznek, azoknál kisebb a valószínűsége nyolc súlyos betegség, köztük az ízületi gyulladás, a szívbetegség és a demencia kialakulásának.

Forrás: Shutterstock

Ez derül ki a European Heart Journal hétfőn megjelent tanulmányából. A lap az Európai Kardiológiai Társaság folyóirata, a szív- és érrendszeri kutatások egyik legrangosabb szaklapja.

A kutatók 96 000 ember bevonásával végeztek részletes vizsgálatot, összehasonlítva aktivitási szintjüket az intenzív testmozgás mennyiségével és nyolc súlyos betegség kockázatával.

Azt találták, hogy még az olyan rövid, de erőteljes mozgások is, mint például a buszhoz futás, összességében csökkentették a betegségek és a halálozás esélyét, de különösen

jelentős védelmet nyújtanak a gyulladásos betegségekkel, beleértve az ízületi gyulladással; a súlyos szív- és érrendszeri betegségekkel, például a szívrohammal és a stroke-kal; valamint a demenciával szemben.

A kutatást nemzetközi csapat végezte Minxue Shen professzor vezetésével, aki elmondta:

„Ismert, hogy a fizikai aktivitás csökkenti a krónikus betegségek és a korai halálozás kockázatát, és egyre több bizonyíték van arra, hogy az akár csak néhány perces, de erőteljes mozgás nagyobb egészségügyi előnyökkel jár, mint a kitartó, ám mérsékelt testmozgás."

„Továbbra is kérdéses azonban, hogy mennyivel hasznosabb az intenzív edzés a kitartó fizikai aktivitásnál. Például, ha két ember nagyságrendileg ugyanannyit mozog, akkor aki erőteljesebben edz, több egészségügyi előnyhöz jut? És ha valakinek kevés ideje van, akkor inkább a keményebb, mint a hosszabb mozgásra kell koncentrálnia?"

Munkájuk a UK Biobank adatbázisára támaszkodott.

A UK Biobank brit állami egészségügyi adatbázis-projekt, amelybe 500 000 önkéntes brit lakos egészségadatait gyűjtötték össze hosszú éveken át – köztük vérminták, genetikai adatok, képalkotó vizsgálatok, életmód-kérdőívek, és az utóbbi évtizedben csuklón viselt aktivitásmérők adatait is. Célja, hogy nagy populáción vizsgálható legyen, mi vezet súlyos betegségekhez. Ez a világ egyik legnagyobb nyílt hozzáférésű biomedikális adatbázisa, amelyhez kutatók világszerte hozzáférnek.

Minden résztvevő egy hétig gyorsulásmérőt viselt a csuklóján, hogy pontosan mérje mozgását, beleértve a rövid, erőteljes aktivitásszakaszokat is, amelyeket az emberek többnyire nem tartanak számon. A kutatók ezeket a méréseket használták fel arra, hogy számszerűsítsék az egyes személyek heti teljes aktivitását, valamint az olyan mozgások arányát, amely elég erőteljes volt ahhoz, hogy kifulladjanak.

Ezeket az adatokat vetették össze a következő hét évben nyolc súlyos egészségügyi állapot – súlyos szív- és érrendszeri betegség, szabálytalan szívverés, 2-es típusú cukorbetegség, autoimmun és gyulladásos betegségek, májbetegség, krónikus légzőszervi betegségek, krónikus vesebetegség és demencia – kialakulásának, illetve a belőlük levezethető halálozás valószínűségével.

A kevesebb több

Kiderült, hogy akik fizikai aktivitásuk nagyobb részét töltötték intenzív mozgással, azoknál lényegesen alacsonyabb volt az összes betegség kockázata. Például azokhoz képest, akik egyáltalán nem végeztek intenzív testmozgást, 63%-kal alacsonyabb volt a demencia kialakulásának esélye, 60%-kal alacsonyabb a 2-es típusú cukorbetegség veszélye és 46%-kal alacsonyabb a halálozás kockázata.

És az intenzív mozgás ezen előnyei akkor is megmaradtak, ha a testmozgás időtartama szerény volt.

Egyes betegségeknél a nagyobb arányú intenzív aktivitás fontosabb, mint másoknál. Például gyulladásos betegségek, így az ízületi gyulladás és a pikkelysömör esetében az intenzitás volt szinte az egyetlen szempont a kockázat csökkentése szempontjából. Másoknál, többek között a cukorbetegség és a krónikus májbetegség esetében mind a testmozgás mennyisége, mind az intenzitás számított.

Shen elmondta: „Úgy tűnik, az erőteljes fizikai aktivitás olyan specifikus válaszreakciókat vált ki a szervezetből, amelyeket az alacsonyabb intenzitású mozgás nem tud nyújtani. Az erőteljes testmozgásra – tehát, köznyelvien szólva, arra, amelyik légszomjat okoz – a test erőteljesen reagál. A szív hatékonyabban pumpál, az erek rugalmasabbá válnak, a szervezet oxigénfelhasználási képessége javul."

Az intenzív edzés csökkenti a gyulladást is. Ez segíthet megmagyarázni, miért figyeltünk meg szoros összefüggéseket olyan gyulladásos állapotokkal, mint a pikkelysömör és az ízületi gyulladás. Serkentheti az agyban megtalálható olyan vegyi anyagokat is, amelyek segítenek megőrizni az agysejtek egészségét:

ez magyarázhatja a demencia alacsonyabb kockázatát.

„Eredményeink arra utalnak, hogy a testmozgás legalább egy részének intenzívebbé tétele jelentős egészségügyi előnyökkel járhat. Ehhez nem kell edzőterembe járni. A rövid, enyhén légszomjat okozó mozgások – mint például a gyors lépcsőzés, a gyors séta a bevásárlóközpontok között vagy az aktív játék a gyerekekkel – valódi változást hozhatnak. Már heti 15-20 perc – napi néhány perc – ilyen jellegű aktivitás is jelentős egészségügyi előnyökkel járt."

Személyre szabottabb aktivitás

„A jelenlegi egészségügyi irányelvek többnyire a heti aktív tevékenységgel töltött időre összpontosítanak. Kutatásunk eredményei viszont azt sugallják, hogy a tevékenység összetétele számít, és ez attól függően változik, hogy mely betegségeket próbáljuk megelőzni. Felismerésünk megnyithatja az utat a személyre szabottabb fizikai aktivitási ajánlások előtt, amelyek az egyénre jellemző egészségügyi kockázatokon alapulnak."

Az erőteljes testmozgás nem biztos, hogy mindenkinek biztonságos, különösen az idősebb felnőtteknek vagy bizonyos betegségben szenvedőknek. Számukra a mozgás bármilyen növekedése továbbra is előnyös, és a tevékenységet az egyénhez kell igazítani.