Rendelőintézetük kifejezetten jó környéken van, de ha nem tudnánk, melyik létesítményről beszélgetünk, föl sem merülne bennünk, hogy mosdóikban napi rutin az ilyesmi. Beszélgetésünkkor kiderül az is: a főorvos már nem is dolgozik az intézetben, nemrég mondott fel. Kiemeli, hogy maga is megfordul más egészségügyi létesítményekben, a helyzetet sajnos jól ismeri: az adagolókat még ott sem feltétlenül töltik fel, ahol legalább van falra szerelhető változat. A főorvos szerint ez már kizárólag gazdasági kérdés, azt azért nem feltételezi, hogy ezekből a tárolókból a betegek eresztenék le, és vinnék haza a folyékony szappant.
A főorvos tapasztalatai után felüdülés az a válasz, amelyet egy másik nyilatkozónktól kapunk.
– Mivel én egy fertőző betegeket ellátó osztályon dolgozom, szerencsés helyzetben vagyok, nálunk nagyon figyelnek a higiéniára. A folyosón ki van helyezve négy-öt kézfertőtlenítő, emellett a látogatók a kórtermekben is találnak ilyen eszközöket, rendszeresen után is töltik őket. A szobákban karos szappan is van, hogy ne a hagyományos flakont kelljen megfogni. A szükséges fertőtlenítőszerek és kézmosószerek beszerzése egy gazdasági nővér feladata, a rendeléseket ő intézi – mondja a megkérdezett, aki egy fővárosi kórház főorvosa. Hozzáteszi, hogy folyosójukra két takarítónő jut, akik naponta háromszor felmossák a kövezetet, lemossák a csempéket is. Ha az épület lepusztult is, ez legalább megoldott.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!