A szappan, ami a kórházban, rendelőben nincs, de lesz – ha viszünk

A problémára ma sok helyen az a válasz: nincs kézmosószer, mert úgyis ellopják.

Rendelőintézetük kifejezetten jó környéken van, de ha nem tudnánk, melyik létesítményről beszélgetünk, föl sem merülne bennünk, hogy mosdóikban napi rutin az ilyesmi. Beszélgetésünkkor kiderül az is: a főorvos már nem is dolgozik az intézetben, nemrég mondott fel. Kiemeli, hogy maga is megfordul más egészségügyi létesítményekben, a helyzetet sajnos jól ismeri: az adagolókat még ott sem feltétlenül töltik fel, ahol legalább van falra szerelhető változat. A főorvos szerint ez már kizárólag gazdasági kérdés, azt azért nem feltételezi, hogy ezekből a tárolókból a betegek eresztenék le, és vinnék haza a folyékony szappant.

A főorvos tapasztalatai után felüdülés az a válasz, amelyet egy másik nyilatkozónktól kapunk.

– Mivel én egy fertőző betegeket ellátó osztályon dolgozom, szerencsés helyzetben vagyok, nálunk nagyon figyelnek a higiéniára. A folyosón ki van helyezve négy-öt kézfertőtlenítő, emellett a látogatók a kórtermekben is találnak ilyen eszközöket, rendszeresen után is töltik őket. A szobákban karos szappan is van, hogy ne a hagyományos flakont kelljen megfogni. A szükséges fertőtlenítőszerek és kézmosószerek beszerzése egy gazdasági nővér feladata, a rendeléseket ő intézi – mondja a megkérdezett, aki egy fővárosi kórház főorvosa. Hozzáteszi, hogy folyosójukra két takarítónő jut, akik naponta háromszor felmossák a kövezetet, lemossák a csempéket is. Ha az épület lepusztult is, ez legalább megoldott.

– Nyilván nem oldhatjuk meg azt, hogy a közintézményekben, kórházakban és rendelőkben mindenhol legyen kézmosószer, de arra rámutathatunk, hogy ezzel a problémával foglalkozni kell. A helyzetet ugyanis mindenki ismeri, de tenni kevesen tesznek ellene – mondja a Gerillaszappan egyik ötletgazdája. A kezdeményezést azért indították el, mert nap mint nap szembesültek azzal, hogy a szappan a rendőrségtől az uszodákig, a sportcsarnokoktól a rendelőkig hiányzik. Emiatt nem lehet azt mondani, hogy egyetlen fenntartó lenne felelős érte. Ahogy az ötletgazda fogalmaz: az intézményvezetők valahogy elfogadják, hogy a közintézményekben nincs szappan, ami még akkor is elfogadhatatlan, ha a hivatkozási alap az, hogy úgyis ellopják. Ez volt ugyanis az a válasz, amit azokra a levelekre adtak, amelyek a szappanhiány okát firtatták. A tévé eltüntetése mindenképp büntetőjogi kérdés, és a csaptelep ellopása sem spontán mozdulat, civil kezdeményezésekkel nem lehet tenni az ilyesmi ellen. Viszont a kézmosószer hiányára, a kérdés megoldására ily módon is föl lehet hívni a figyelmet. Még akkor is, ha adott esetben azt is ellopják.

– Ez alól szinte kizárólag a felújított intézmények jelentenek kivételt, mert azokba már kerülnek falra szerelt adagolók. Az más kérdés, hogy abban van-e szappan, de a lehetőség legalább adott. Viszont a régebbi épületekben nincs ilyen, ott a lopásokat elkerülendő eleve nem helyeznek ki folyékony szappant. Pedig ezekre a helyekre is kitehetnének falitartókat, csak fúrógép, pár csavar és adagoló kellene hozzá. Megoldás tehát létezik, a szappanhiányt nem lehet arra fogni, hogy a kis kézi adagolók eltűnnek. Mert igen, azokat ellophatják, emiatt kell másképp orvosolni a problémát – emeli ki az ötletgazda. Mint mondja, a civilek ennek érdekében nagyjából annyit tudnak tenni, hogy egy fagyi áráért időnként vesznek egy-egy folyékony szappant, amit különböző létesítményekbe kihelyeznek. Ha ez elterjed, akkor előbb-utóbb talán a fejükhöz kapnak azok a vezetők is, akik ezt a kérdést megoldhatatlannak tartják. A falra szerelt adagolók elterjedéséig pedig egy-egy kihelyezéssel legalább pár napig segíthetik azt, hogy az emberek kezet tudjanak mosni. Ezek beszerzése egyéni szinten legalább annyira minimális tétel, mint amennyire csekély lenne a kórházak, rendelők üzemeltetési költségéhez képest.

Azt, hogy a problémát sok helyen érzik, jól mutatja, hogy ugyan orvos részéről, de már áprilisban is volt olyan felajánlás, amely az egészségügyi létesítmények hiányosságaira mutatott rá. Akkor Novák Hunor szánta a kórházi fertőzések elleni küzdelemre azt a 200 ezer forintos díjat, amelyet a betegtájékoztatás érdekében végzett tevékenységéért kapott. Az összegből alkoholos kézfertőtlenítőket vettek, amit egy kórháznak adtak át.

– Az ok az volt, hogy a statisztikák szerint Magyarországon használják az unión belül a legkevesebb alkoholos kézfertőtlenítőt, ez pedig komoly veszélyforrás. Emiatt döntöttem úgy, hogy jutalmul kapott összeget felajánlom a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének, akik szavazáson döntötték el, hogy az összeggel melyik kórházat segítsék. Több mint 7500 szavazat érkezett, és a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház nyert – mondja az orvos. Hozzáteszi, hogy felajánlásához mások is csatlakoztak, végül több mint 500 liter kézfertőtlenítőt tudtak venni az intézetének. Novák Hunor szintén úgy látja, hogy kézmosószerek hiányát nem lehet a lopásokkal magyarázni, hiszen vannak olyan intézmények, amelyek megfelelő kontroll mellett működnek, és nem küzdenek ilyen problémákkal.