Habár a Medián friss felmérése szerint a választók mintegy 16 százaléka elgondolkozna egy úgynevezett új pólus, az LMP és a Momentum összefogásából álló erő támogatásán, az érintettek nyilatkozatai alapján igencsak kérdéses, hogy ez megvalósulhat-e.
Az olimpiaellenes aláírásgyűjtéssel nevet szerző Momentum ugyanis egyértelműen elutasító volt. Papp Gergő, a Momentum Mozgalom kommunikációs igazgatója a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy továbbra is a saját programjukra koncentrálnak, ezért nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a felmérésnek. A politikus megismételte korábbi álláspontjukat, miszerint nem a pártok összefogását tartják a megfelelő eszköznek a változás elérésében. Azt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez a véleményük nem a többi párt ellen szól, „nem sárdobálás” a céljuk, hanem egyszerűen úgy látják, hogy saját céljaikra kell koncentrálniuk. – Ha egy párt a saját vízióját akarja eladni, akkor azt nem érdemes összekeverni más pártokéval, mert annak az lehet a vége, hogy nem tud semmit sem mondani a választóknak – fogalmazott.
Az LMP már valamivel nyitottabban állt a kérdéshez, de konkrétumot egyelőre ők sem mondanak. Jancsó Andrea, a párt elnökségi tagja lapunknak úgy fogalmazott, a következő hónapokban arról kell beszélni, hogy a pártok mit ajánlanak az embereknek, nem pedig a választási technikákról. Eddig egyébként – mint mondta – nem voltak tárgyalások egy esetleges összefogásról a Momentummal. Jancsó Andrea kérdésünkre arról is beszélt, hogy mind az LMP-nek, mind a Momentumnak megvan a fő profilja, amelyek „adott esetben ki is egészíthetik egymást”, ám szerinte ez nem aktuális egyelőre, majd csak az ősz kérdése lehet.
A Magyar Nemzet információi szerint egyébként az LMP-ben nem utasítják el egyértelműen a Momentummal való szövetséget, de egyelőre inkább csak távolról figyelik, hogy mire fut majd ki Fekete-Győr Andrásék programja, hogyan forr ki a párt. Noha az LMP-nek többszörösen megerősített kongresszusi határozata van arról, hogy nem fog össze másokkal, fontos, hogy ez csak a jelenlegi parlamenti pártokra vonatkozik, vagyis a Momentummal való együttműködést érdemben nem zárja ki.
A Medián azt is mérte, mi lenne, ha ez az új pólus kiegészülne az Együtt-tel és a Párbeszéddel is. Ez valamivel még több embert, a teljes népességen belül 16 százalékot gondolkodtatna el. Ezt a lehetőséget egyébként már Juhász Péter, az Együtt vezetője is felvetette, illetve Karácsony Gergely, a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje is utalt egy ilyen formáció megalakítására. A Momentum azonban ezzel kapcsolatban is teljesen elutasító, illetve ezt a lehetőséget az LMP is lényegében elvetette. Az említett kongresszusi határozat értelmében – mivel van parlamenti képviselőjük – kizárt az együttműködés az Együtt-tel és a Párbeszéddel. Emellett emlékezetes az LMP 2013-as pártszakadása, amikor éppen a most a Párbeszédben politizáló vezető politikusok hagyták el a pártot úgy, hogy a parlamenti mandátumukat azért megtartották.
Karácsony Gergely mindezek ellenére péntek este a Hír TV Newsroom című műsorában arról beszélt, hogy szerinte reális esély van arra, hogy a Párbeszéd együttműködjön az Együtt-tel, az LMP-vel és a Momentummal a jövő évi választáson. Konkrétumokat azonban nem említett.
A felmérést publikáló Index idézte Hann Endrét, a Medián ügyvezetőjét, aki felhívta a figyelmet arra, hogy óvatosan kell kezelni a 16 százalékos adatot. Ezt ugyanis nem direkt szavazási kérdésként tették fel, vagyis nem ennyien választották az új pólus listáját. „Gondolatkísérletként” azt vizsgálták – írta a hírportál –, mennyire valószínű, hogy az emberek szavaznának az LMP–Momentum–Együtt–Párbeszéd-listára. A Medián azt is mérte, hogy az egyes ellenzéki pártok szavazói közül hányan lennének hajlandók átikszelni az új pólus listájára. E szerint az MSZP-sek 46, a DK-sok 32, de még a jobbikosok 8 százaléka is hajlandó lenne szavazni egy ilyen listára.
