Folyamatosan nő a magyar háztartások internetellátottsága: 2010-ben még csupán a hazai háztartások 58 százalékának volt internet-hozzáférése, 2016-ban azonban már 79 százalékának. Ez az arányszám azonban uniós összehasonlításban még mindig alacsony, bár ebben a tekintetben évről évre szűkül az olló hazánk és uniós átlag között – derül ki a Magyarország 2016 című, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által összeállított kötetből. A lapunk által megismert kiadvány digitális társadalomról szóló fejezete szerint 2016-ban a hazai háztartások internetes ellátottsága már csak hat százalékponttal maradt el az uniós átlagtól, míg 2010-ben még 12 százalékpontos különbség volt. Ugyanakkor a régiós versenytársak közül tavaly Csehországban (82 százalék), Szlovákiában (81) és Lengyelországban (80) is magasabb volt a háztartások internetellátottsága, és csupán Romániában volt alacsonyabb (72) a magyarországinál.
Nagyok a különbségek az országon belül is: a fejlettebb régiókban az országos átlag fölötti az internetellátottság, míg a szegényebb vidékeken kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy kapcsolódjanak a világhálóhoz. 2016-ban Közép-Magyarországon volt a legmagasabb ez az arány (86 százalék), de átlag fölötti mutatója volt a nyugat-dunántúli (83) és közép-dunántúli (81) régiónak is. Ezzel szemben Dél-Dunántúlon (77 százalék), Észak-Magyarországon (74), Észak- és Dél-Alföldön (72-72) az országos átlagnál kisebb arányban volt a családoknak hozzáférésük a világhálóhoz. A kutatók ugyanakkor megjegyzik, hogy bár még mindig 14 százalékpont a különbség a legjobb és a legrosszabb mutatóval bíró régió között, most mérték az eddigi legkisebb különbséget.
A 2016-os adatok szerint a magyarok 81 százaléka használta már az internetet élete során, ezen belül 71 százalékuk napi rendszerességgel böngészik a neten, míg 2010-ben még csak a magyarok kevesebb mint fele, 48 százaléka tette ezt. A korosztályokat tekintve egyedül a 65–74 évesek korcsoportjában van jelentősebb elmaradásunk az uniós átlaghoz képest. Napjainkra az internet a kulturális fogyasztás egyik fontos csatornájává vált: a felmérést megelőző három hónapban internetet használók 92 százaléka e-mailezett, 88 százaléka híreket is olvasott, 83 százalékuk pedig jelen volt a közösségi oldalakon. Az érintettek több mint fele telefon- vagy videohívást is lebonyolított az interneten, 44 százalékuk pedig ott intézte pénzügyeit. E tevékenységek közül legnagyobb különbséget az internetes bankolás tekintetében mérték a régiók között: míg Közép-Magyarországon az internetezők 52 százaléka él ezzel az ügyintézési lehetőséggel, Észak-Magyarországon csupán 34 százalékuk. 2010 óta mindegyik jövedelmi negyedben nőtt az internetellátottság, de a legszegényebbek körében még mindig hatalmas az elmaradás az uniós átlaghoz képest: míg az Európai Unió egészében átlagosan a legalacsonyabb jövedelmi negyedhez tartozó háztartások 67 százalékának volt internetelérése, nálunk csupán 41 százalékuknak. Ezzel szemben a legfelső jövedelmi negyedbe tartozó magyarok 95 százalékának volt internete. Ez az uniós mutató a leggazdagabbak esetében 98 százalék.
Az internetkapcsolattal bíró háztartásokon belül 91, illetve 57 százalék azoknak a háztartásoknak az aránya, ahol helyhez kötött széles sávú internet- és széles sávú mobilnetkapcsolat volt. Utóbbi ugyanakkor rendkívül gyorsan terjed, 2010-ben a háztartásoknak még csak öt százaléka alkalmazta ezt a lehetőséget a világháló elérésére, de az egyre megfizethetőbb mobilinternet és az arra alkalmas okostelefonok terjedésével rendkívüli gyorsasággal vált népszerűvé ez a típusú internetezési lehetőség. 2016-ban már az emberek 61 százaléka használta a mobiltelefonját internetezésre is, míg öt évvel korábban alig tíz százalékuk.
Meghatározza az internethasználat módját és minőségét az is, mennyire értünk az egyes eszközökhöz. Tavaly a magyarok 28 százaléka tartotta úgy saját magáról, hogy alacsony szintűek a digitális képességei, és körülbelül ugyanennyien mondták azt, hogy megvan a használathoz szükséges alaptudásuk. A 16–74 évesek 24 százaléka állította magáról, hogy az alapszintnél fejlettebbek a digitális képességei. A 28 EU-tagállamban összességében a lakosság 25 százalékának alacsony, 27 százalékának alapszintű, 29 százalékának az alapszintnél magasabb digitális tudása van, vagyis kicsivel jobb az átlag digitális tudása a magyarokénál. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy hazánkban a lakosság 21, uniós szinten 18 százaléka nem tudta besorolni magát egyik csoportba sem, mert a felmérést megelőző három hónapban nem használta az internetet.
A technológia fejlődésével párhuzamosan a közigazgatás is fokozatosan digitalizálódik, és egyre nagyobb is az igény erre. Legalább egyszer interneten keresztül lépett kapcsolatba hatósággal a felmérést megelőző egy éven belül a 16–74 évesek 48 százaléka. Ez 14 százalékponttal több, mint a 2010. évi érték. Az érintettek 46 százaléka keresett információt közigazgatási szervezet honlapján, 29 százaléka letöltötte, 24 százaléka vissza is küldte a kitöltött űrlapot, ez utóbbi fedi le egészében a valódi elektronikus ügyintézést. A hazai lakosság az uniós átlagnál nagyobb arányban keres információkat közigazgatási szervek honlapjain, az űrlapok letöltése tekintetében pedig közel azonos a hazai és az uniós arány. Viszont a valódi elektronikus ügyintézés esetében magasabb az EU 28 tagállamának átlaga (28 százalék) a magyar mutatónál.
A DK az internethasználat Áfa-mentességét sürgeti
A párt a Magyar Nemzet cikkére hivatkozva közölte, hogy a Demokratikus Koalíció Sokak Magyarországa programja szerint 2018-tól Áfa-mentessé fogja tenni az internetet és 2020-ra minden településre el fogja juttatni legalább egy ingyenes köztéri Wi-Fi formájában. Olyan digitális Magyarországot tartanak kívánatosnak, ahol mindenki hozzáfér a tudást és tájékozódást jelentő internethez, ahol Közép-Európában elsőként mindenkinek törvényben rögzített alapjoga lesz az internet-hozzáférés. A fejlődést nem adóztatni kell - ahogy Orbánék akarták - hanem segíteni és gyorsítani.
