Az internetkapcsolattal bíró háztartásokon belül 91, illetve 57 százalék azoknak a háztartásoknak az aránya, ahol helyhez kötött széles sávú internet- és széles sávú mobilnetkapcsolat volt. Utóbbi ugyanakkor rendkívül gyorsan terjed, 2010-ben a háztartásoknak még csak öt százaléka alkalmazta ezt a lehetőséget a világháló elérésére, de az egyre megfizethetőbb mobilinternet és az arra alkalmas okostelefonok terjedésével rendkívüli gyorsasággal vált népszerűvé ez a típusú internetezési lehetőség. 2016-ban már az emberek 61 százaléka használta a mobiltelefonját internetezésre is, míg öt évvel korábban alig tíz százalékuk.
Meghatározza az internethasználat módját és minőségét az is, mennyire értünk az egyes eszközökhöz. Tavaly a magyarok 28 százaléka tartotta úgy saját magáról, hogy alacsony szintűek a digitális képességei, és körülbelül ugyanennyien mondták azt, hogy megvan a használathoz szükséges alaptudásuk. A 16–74 évesek 24 százaléka állította magáról, hogy az alapszintnél fejlettebbek a digitális képességei. A 28 EU-tagállamban összességében a lakosság 25 százalékának alacsony, 27 százalékának alapszintű, 29 százalékának az alapszintnél magasabb digitális tudása van, vagyis kicsivel jobb az átlag digitális tudása a magyarokénál. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy hazánkban a lakosság 21, uniós szinten 18 százaléka nem tudta besorolni magát egyik csoportba sem, mert a felmérést megelőző három hónapban nem használta az internetet.
