Igazgatók kinevezése: Balog a vezetők „bölcsességére” bízná, indokolnak-e

Nem derült ki egyértelműen, hogy terveznek-e törvényi változtatást.

– Miniszter úr kiterjedt választ adott a kérdésre, ha van még további kérdése, akkor azt tegye fel – így szakította félbe munkatársunkat az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) sajtófőnöke, Lakatos Márk, amikor arról érdeklődtünk Balog Zoltán minisztertől, hogy a tárca tervez-e törvényi szinten változtatni az iskolaigazgatók kinevezésén. Nyáron ugyanis több településen botrányt okozott, hogy indoklás nélkül utasították el a közösség által támogatott igazgatójelölteket. Lapunknak Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke is azt nyilatkozta: jó lenne, ha az iskolaigazgatói pályázaton elutasított jelöltek nem egy egyszerű „nemet” kapnának, hanem egy rövid indoklást is. Így Balog Zoltánt hétfői sajtótájékoztatóján arról kérdeztük: kíván-e a mostani gyakorlaton változtatni az Emmi, és indoklást adni a jövőben? A miniszter először arról beszélt: minden kinevezésnél betartották a törvényes rendet, ahol a helyi vezetők indokoltnak ítélik, ott megtehetik, hogy konkrét indoklást adnak. Ám elismerte, hogy erre valóban nincsen törvényi kötelezettsége jelenleg az oktatási rendszernek. Újabb kérdésünkre, hogy terveznek-e ezen változtatni, Balog mindössze annyit válaszolt: ahol szükséges, ott lehet indokolni a továbbiakban is, „én ezt a helyi vezetők bölcsességére bíznám”. Szerettünk volna újból visszakérdezni az érdemi válasz reményében, ám ezen a ponton szakította félbe kérdésünket Lakatos Márk.

Balog a hétfői sajtótájékoztatón egyébként azt közölte: a korábban már bejelentett, EFOP elnevezésű uniós keret által biztosított 270 milliárdból több mint 81 milliárd forintot fordítanak 527 iskola felújítására. A nemrég a kormányzat által még megállítani kívánt Brüsszel fedezte összegből megvalósuló munkálatoknak egy éven belül el kell kezdődniük, és három éven belül be is kell fejeződniük. Újságírói kérdésre, miszerint a felújítandó iskolák szolgálnak-e majd a kormány által évek óta tervezett iskolaközpontok székhelyéül, Balog úgy válaszolt: ezek kialakításáról még nem született végső döntés. Ugyanakkor „nagy valószínűséggel számos esetben” a felújítás egyben térségi iskolaközpont-fejlesztés is lesz, de nem feltétlenül csak e helyekre koncentráltak. A programba bevont 527 iskolából 436 általános iskolát és középfokú intézményt felújítanak, 91 esetben bővítések történnek. A fejlesztésben érintett települések közül 292 hátrányos helyzetű járásban található.

A sajtótájékoztatóból az is kiderült: a Nemzeti köznevelési infrastruktúra-fejlesztési program első ütemében eddig mindössze egy tanuszoda, 12 tornaterem és 12 tanterem készült el. Kivitelezés alatt áll 21 tanuszoda, 13 tornaterem, 6 tornaterem és egy óvoda, továbbá vannak olyan projektek, amelyek még csak a közbeszerzési fázisban állnak, míg másokat előkészítenek. A kormány négy új iskola megépítésére is ígéretet tett, közülük három – Geszten, Izsákon és Fertődön – már elkészült. Ám a negyedik, Budakalászra tervezett intézmény még várat magára, a tervek szerint csak 2018 szeptemberére lesz kész, vagyis addig kénytelenek továbbra is a tantermek kiváltására szolgáló konténerben tanulni a gyerekek, ahogy ezt már némelyiküknek 2014 óta kell tennie. Ezzel kapcsolatban a miniszter úgy fogalmazott: igyekeznek a budakalászi iskolát minél előbb befejezni, de „sokáig kellett küzdeni azért”, hogy megvalósulhasson a fejlesztés.