Mészáros Lőrincék kirobbanthatatlanok, míg egyeseknek megkegyelmeznek

A roma önkormányzat és a Hit Gyülekezete került vissza a rendszerbe.

– Alapvetően művészeti képzéssel foglalkozó szakképző intézmények kerültek vissza a rendszerbe. A munkaerőpiac által igényelt szakmákat oktató iskolák tekintetében a helyzet változatlan: lassú bezárásra ítélték őket – nyilatkozta lapunknak egy, a magán-szakképzőiskolák helyzetére rálátó forrásunk. Mint elmondta, a rendszerből továbbra is kiszorított magánintézmények kapcsán tavasszal elhangzottak olyan ígéretek az államtitkárság részéről, hogy ezek kialakíthatnak szorosabb együttműködést a szakképzési centrumokkal, de ilyen irányú lépések azóta sem történtek, jelen pillanatban sem tudni arról, hogy lennének tárgyalások. Arról, hogy minek tulajdonítható, hogy az eddig a magániskolák kiszorításán dolgozó állam mégiscsak engedett eddigi törekvéseiből, informátorunk elmondta: a művészeti alap- és szakképzés hungarikum, kimutathatóan jól fejleszti a gyerekek kompetenciáit. Hozzátette: az is elképzelhető, hogy miután hat-hét éve tart a szakképzés reformja, már megvannak az első tapasztalatok arról, hogy az állam mely területek képzésében tud sikeres lenni és melyekében nem. – Ez a tudás pedig a rendszer korrekciójára késztetheti a döntéshozókat – tette hozzá forrásunk.

Más forrásaink viszont arról beszéltek: az irányváltás nem független attól, hogy Pölöskei Gáborné – Áder János köztársasági elnök testvére – a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkári székébe érkezett januárban.

A Nemzetgazdasági Minisztérium az elmúlt időszakban arra törekedett, hogy az állami és egyházi intézményeket hozza helyzetbe. Arról, hogy ez mennyire volt sikeres, a Tárki közölt adatokat egy tavalyi tanulmánykötetében. Elemzésükből kiderült, hogy például Budapesten 2012-ben a tavaly óta szakgimnáziummá átnevezett szakközépiskolákba járt a tanulók harminc százaléka. Ez 2014-re tizennyolc százalékra esett vissza. Ezzel ellentétben az egyházi szakképző intézmények aránya jelentősen megnőtt. A fővárosi adatokat nézve azt látni: míg 2010-ben a szakgimnazisták egy százaléka járt egyházi iskolába, ez 2014-re már nyolc százalékra nőtt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium működésére rálátó forrásaink szerint leginkább azért igyekezett a tárca megtörni a magániskolák dominanciáját, mert sokan csak könnyű pénzszerzési lehetőséget láttak a képzésekben. A kormányzat szakképzési politikájára nagy hatást gyakorló Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László tavaly lapunknak adott interjújában azt mondta az alapítványi intézményekről: „Ma az alapítványi modell jellemzően üzleti modell, de ennek a kárvallottja az állam és az adófizetők. Ugyanis ha ezek az intézmények tudnának a piachoz igazodni, nem kellene nekik az állami támogatás.” A kormányzati törekvés kritikusai szerint viszont igenis szükség van magánintézményekre is, miután sokszor gyorsabban képesek reagálni a piac igényeire, mint az állam.