Miért nem vették őrizetbe Hernádi Zsoltot?

Az Európai Unió Bírósága dönthet arról, hogy sértett-e uniós jogot az, ahogyan Magyarország elutasította a Horvátország által kiadott európai elfogatóparancsot?

Győr Ágnes
2017. 08. 09. 4:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem sértett-e uniós jogot az, ahogyan Magyarország, illetve több uniós állam – Németország és Ausztria – is elutasította vagy figyelmen kívül hagyta a Mol elnök-vezérigazgatója ellen Horvátországban kiadott európai elfogatóparancsot? – többek között erre a kérdésre vár választ az Európai Unió Bíróságától a Zágráb megyei bíróság.

Hernádi Zsolt ellen 2013-ban emelt vádat a horvát korrupció elleni ügyészség (USKOK); két alkalommal nemzetközi jogsegély keretében kérte Hernádi kihallgatását a magyar hatóságoktól. A megkereséseknek azonban a nemzeti érdekek védelmére hivatkozva nem tettek eleget a magyar hatóságok. A horvátok az üzletember átadását is kérték az európai elfogatóparancs keretében. Ennek teljesítését azonban a Fővárosi Törvényszék elutasította, döntését azzal indokolva, hogy az elfogatóparancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és amely eljárást végül bűncselekmény hiányában 2012. január 20-án megszüntették.

A horvát félnek ezzel kapcsolatban az volt az álláspontja, hogy a két országban zajló eljárások között nem lehet egyenlőségjelet tenni azért, mivel az előbbiben Hernádi terhelt, míg az utóbbiban csak tanúként szerepelt. Később Magyarországon a Mol vezérigazgatója ellen egyébként egy pótmagánvádas eljárás is indult, amelyben a vád nagyjából azonos volt a horvát eljárásban szereplővel. 2014 májusában a Fővárosi Törvényszék azonban részben megszüntette az eljárást, részben pedig felmentette a benne szereplő vádak alól.

A zágrábi bíróság öt kérdése az Európai Unió hivatalos lapjában jelent meg. Ebben azt szeretnék tudni, hogy valóban lehet-e kifogás az európai elfogatóparancs teljesítésére a nemzeti érdekre való hivatkozás, illetve Hernádi Zsolt ügyében ténylegesen fennáll-e a kétszeres eljárás alá vonás tilalma, amire a magyar üzletember ügyvédei hivatkoznak. A Zágráb megyei bíróság május 18-án nyújtotta be kérdéseit az Európai Unió Bíróságának, de válaszok egyhamar nem várhatók. A válaszadás ugyanis akár 14-16 hónapot is igénybe vehet.

Mint ismeretes, a horvát ügyészség azzal vádolja Hernádi Zsoltot, hogy cége több millió euró kenőpénz kifizetéséről gondoskodott Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek, cserébe azért, hogy a magyar olajipari társaság kisebbségi tulajdonosként megszerezhesse az irányítói jogokat az INA horvát olajipari cég felett – a veszteséges gázüzletág kivételével. A Mol Nyrt., illetve Hernádi Zsolt is számos alkalommal visszautasította a vádakat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.