„Össznemzeti ügy, sorsforduló előtt állunk. Vagy csatlakozunk az európai magországokhoz, vagy végérvényesen leszakadunk” – erről beszélt lapunknak Pukli István, a Polgári Világ Pártjának (PVP) alelnöke – volt iskolaigazgató – annak kapcsán, hogy a párt népszavazást kezdeményezne az euró magyarországi bevezetéséről. Pukli elmondta: ő az oktatás szempontjából közelít a kérdéshez. Eszerint az euró bevezetése új lendületet adna a magyar gazdaságnak, aminek köszönhetően az oktatásra is lehetne a GDP 10-12 százalékát fordítani.
A Polgári Világ Pártja hétfőn nyújtotta be a népszavazási kérdést a Nemzeti Választási Irodának (NVI), amely így hangzik: „Egyetért-e ön azzal, hogy az Országgyűlés törvény megalkotásával kötelezze arra a kormányt, hogy Magyarország az euróövezethez való csatlakozás érdekében hivatalosan kérje felvételét az európai átváltási árfolyam-mechanizmus (ERM II) rendszerébe?”
Az ezt követő sajtótájékoztatón Keresztény Zoltán, a párt elnöke arról beszélt: azért most álltak elő a kezdeményezéssel, mert hazánk az uniós csatlakozása óta eltelt időszakban nem teremtette meg a felzárkózás alapjait. Pedig az euró bevezetése „biztosítaná Magyarországon a fejlődést, a jólétet, a demokráciát és a putyini Oroszországtól való függetlenséget”. Keresztény szerint bár a 2010 előtti baloldali kormányok folyamatosan az euró bevezetéséről beszéltek, nem tették meg, „inkább eladósították az országot”. „2010 után pedig az illiberális jobboldal soha nem látott mértékben távolított el bennünket az európai értékektől” – tette hozzá.
Lapunk kérdésére, miszerint bár az eurózónához csatlakozás feltétele, hogy az államadósság a GDP-hez viszonyítva ne haladja meg a 60 százalékot, ám Magyarországon ez az arány 74 százalék volt a múlt év végén, Keresztény úgy reagált: az ERM II rendszerhez lehet 60 százaléknál magasabb aránnyal is csatlakozni, de az államadósságnak a megfelelő mértékben (és folyamatosan) csökkennie kell.
„Fontos elmondani, hogy Magyarország az összes ERM II-feltételt teljesíti, igazi euró-mintaországnak tekinthető” – hangsúlyozta.
Lapunk a pártelnököt arról is kérdezte, hogy a szocialista EP-képviselő, Ujhelyi István a napokban online petíciót indított az euró bevezetéséért. Keresztény arról beszélt: bízik benne, hogy Ujhelyi, Botka László, Molnár Gyula és a teljes MSZP is csatlakozni fog népszavazási kezdeményezésükhöz. Felvetésünkre, hogy elfogadnák-e például a szocialisták vagy más pártok segítségét az aláírásgyűjtésben, arról beszélt, bár nagy problémái vannak az MSZP politikájával, de az euró bevezetése nemzeti ügy, ezért bárkinek elfogadják a támogatását.
Az eseményen az is kiderült, a Polgári Világ Pártja nyári megalakulása ellenére már több mint 100 tagú, már van alapszervezete Pécsett, Kaposváron, Nagykanizsán, Győrben, Kecskeméten, Egerben, Budapesten, de Brüsszelben és Londonban is. A PVP centrista jobbközép pártként definiálja magát, amely a polgári konzervatív és polgári szabadelvű szavazókat szeretné megszólítani, célja a polgári középosztály szélesítése.
Az euró bevezetésével kapcsolatban nemrégiben Demeter Márta független országgyűlési képviselő is kérdezte a kormányt. A gazdasági tárca államtitkárának, Tállai Andrásnak a válasza szerint a bevezetés akkor válhat időszerűvé, ha Magyarország gazdasági fejlettsége majd megközelíti az euróövezet országainak az átlagát. Tállai azt is hozzátette: a soros észt elnökség programja szerint 2017 második felében megkezdődik az Európai Unió jövőjéről szóló tagállami vita azzal a céllal, hogy az állam- és kormányfők decemberi találkozóján napirendre kerülhessen a téma.
Egyébként nem csak a PVP nyújtott be mostanában népszavazási kérdést. Az egykori LMP-s politikus, Vágó Gábor magánszemélyként az állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági cégeknél dolgozó vezetők fizetéséről voksolna, hogy az érintettek ne kereshessenek többet, mint a köztársasági elnök. A kezdeményezést július 29-e óta lehet aláírással támogatni november 21-ig. Emellett egy másik népszavazási kezdeményezéshez is gyűjtenek aláírást augusztus elseje óta. Ezt Bíró Zoltán magánszemély indítványozta azért, hogy december 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánítsák. Bírónak november 28-ig kell összegyűjtenie a megfelelő számú aláírást. Lapunk úgy tudja, egyik aláírásgyűjtés sem halad gördülékenyen.
Információink szerint a fent említett kezdeményezéseken kívül további tizenhat népszavazási kérdést kell elbírálnia a Kúriának. Ezek közül tizenöt kérdést a Nemzeti Választási Bizottság nem hagyott jóvá, míg bár egyet átengedett, de azt is megtámadták a bíróságon.
