„Arra kérem a magyar társadalmat, hogy álljon mellénk”

Nemcsak arról van szó, hogy kisebb jogokat metszenek vissza, hanem arról, hogy kinyírják a teljes magyar oktatási rendszert. Riport.

Kora délután parkolunk le a nagyszőlősi Perényi Zsigmond középiskola előtt ötórás autózás után. Az iskolát véletlenszerűen választottuk ki, miután Kárpátalján és Magyarországon is botrány lett az új ukrán oktatási törvényből, amely az általános iskola felső tagozatától eltörölné a nemzetiségek anyanyelvi oktatását három év átmeneti idő után. Kellemetlenül esik az eső, a tízévesforma gyerekek mégis vidáman sietnek hazafelé; kérdésünkre elmondják, hogy már csak a nagyoknak van órájuk. Homoki Gabriella igazgató fogad minket, majd büszkén mesélni kezdi, hogy az épület egykor az ugocsai vármegyeháza volt, 1956-tól középiskolaként működik, de 1972-ben összevonták egy ukrán középiskolával, így kétnyelvű lett. A nagyszőlősi járás magyarjainak követelésére végül 1990-ben szerezte vissza önállóságát, a 2017–2018-as tanévet 306 diákkal kezdte meg. Némileg furcsálljuk, hogy az igazgató szavai szerint folyamatosan bővül a létszám. Eddig ahhoz voltunk szokva, hogy fogy a magyar, egyre kevesebb a gyerek. A környék falvaiból azonban ide hordják be a gyerekeket a magyar családok, és két-három éve az ukránok is beíratták a kicsiket, hogy megtanuljanak magyarul, mert csábító a magyar állampolgárság. 

„Szenvedünk az ukrán diákokkal, mert nem tudnak magyarul, és lassan haladnak. Előkészítő csoportot hoztunk létre ötéves gyerekeknek, így csak azt fogadjuk be, aki legalább konyhanyelven beszél magyarul” – mondja Homoki Gabriella. A patinás épületre ráférne egy felújítás – bár még így is a jó állapotú iskolák közé tartozik Kárpátalján; a homlokzatát tatarozták is, néhány tanterme mégis életveszélyes, ezért lezárták, és tornaterme sincs a középiskolának. Nyibilevics Mónika igazgatóhelyettes visz minket körbe: már tényleg csak néhány teremben folyik óra, főleg osztályfőnöki eligazítások vannak, hiszen csak nemrég kezdődött a tanév. A tanulók illedelmesen, felállva köszöntenek minket, amikor belépünk. Minden teremben békésen megfér egymás mellett az ukrán és magyar himnusz szövege, s kint van a falakon az ukrán zászló és címer is. Az igazgatóhelyettes elmeséli nekünk az egyik diák, Gergő sorsát. Ukrán iskolába járt, ahol rosszul haladt, rossz jegyeket kapott, zárkózottá vált. Amióta viszont átkerült ide, és magyarul tanulhat, teljesen kicserélődött. „Mindannyian magyarok vagyunk. El sem tudjuk képzelni, hogy miként lesz tovább, ha a törvény életbe lép” – mondja Nyibilevics Mónika. Sok a vegyes házasság, az ő férje is ukrán, de inkább a férfi tanult meg magyarul.

Lányuk az első padban ül a napköziben, ahol éppen a leckét írják. Nehéz p-vel kezdődő gyümölcsöt találni. Magyar nyelvű a tankönyv, a napló, a falakon is magyar nyelvű szemléltetők lógnak, rajta példák az ifjúságnak: v mint virág, z mint zokni.

A mintegy 25 ezres kisvárosban 3-4 ezer magyar él, de a nyolc iskolából csak a Perényiben tanítanak magyarul. A városi gyerekek sokkal könnyebben megtanulnak ukránul, hiszen az utcán ezt hallják, de a falvakban, ahol egy tömbben él a magyarság, a felnövő gyerek csak magyar szót hall. Sok magyar szülőnek okoz álmatlan éjszakát a kérdés, hogy milyen nyelvű iskolába járassa gyermekét. A főiskolához, egyetemhez szükséges vizsgát ugyanis ukránul kell letenni, így hátrányból indul a fiatal, ha magyarul sajátítja el a matematikát vagy a biológiát. Az igazgató és a tanárok sem tudják elképzelni, hogy a felső tagozatban miként lehetne átállni az ukrán nyelvű oktatásra, ha előtte magyarul tanultak a diákok. Ez egyrészt szakmailag kivitelezhetetlen, másrészt a magyarság megőrzése is nehezebbé válna. Jelenleg csak a szakszavakat tanítják meg ukránul is.

A napközi előtt várakozó szülők szintén kétségbe vannak esve; nem tudják elképzelni, hogy a gyereküknek ukrán nyelven kelljen tanulniuk. Egyelőre kivárnak, hátha csoda történik, és Petro Porosenko elnök nem írja alá a törvényt. De immunisak is a hírekre, hiszen néhány évente mindig előkerül a nemzetiségek ügye. „Abban reménykedünk, hogy nem kötelező, csak javasolt előírás lesz az ukrán nyelvű oktatás. Ha nem, akkor az nemcsak a középiskolákat, hanem a teljes magyar nyelvű felsőoktatást is lehetetlen helyzetbe hozza” – fogalmaz az igazgató.

Nagyszőlőshöz a legközelebbi felsőoktatási intézmény Beregszászon van, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, amely alapítványi fenntartású, szinte száz százalékban a magyar államtól kapott támogatásból működik. A főiskola szépen felújított épületében már csak egy oktatóval sikerül beszélni a folyosón. „A magyar értelmiség egységesen tiltakozik az oktatáspolitika szétverése ellen. Nem világos például, hogy az alapítványi iskolákra is vonatkozna-e a törvény vagy csak az államiakra. Sokkhatás alatt vagyunk, és nem értjük, hogy miért pont ez most a legfontosabb kérdés az országban” – mondja. Szerinte egyértelműen az oroszok ellen irányul a törvény, aminek a magyarok is vétlen károsultjai lehetnek. Azt sem tartja kizártnak, hogy egyszerű gumicsontról van szó, amellyel valami másról próbálják elterelni a figyelmet. Elbeszélése szerint gyakori eset, hogy tévéstábok forgatnak a főiskola előtt, és időről időre felháborodnak azon, hogy a megszólított diákok nem beszélnek ukránul. „Zavaros az ügy, és a való életben eleve végrehajthatatlan és ellenőrizhetetlen a törvény” – hangsúlyozza a főiskola oktatója.

Az utcán megállított fiatalok is jól tájékozottak az ügyben. Két megoldást látnak: vagy olyan iskolát kell találni, ahol magyarul lehet tanulni, vagy jobban meg kell tanulniuk ukránul.

„Egy dolog biztos: ha a törvény jogerőre emelkedik, a kisebbségi anyanyelvi oktatás nem lehet magasabb szintű, mint az óvoda és az elemi iskola. Ezt senki nem tagadja – nyilatkozta lapunk megkeresésére Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament egyetlen magyar nemzetiségű képviselője. – Vagyis most elvesznek tőlünk egy olyan jogot, amelyet mindig is élveztünk.”

Kérdésünkre, hogy a tiltakozások hatására van-e esély arra, hogy Porosenko ne írja alá a törvényt, úgy reagált: eddig még nem írta alá, tehát nyilván mérlegeli a helyzetet – különösen a szomszédos országok tiltakozását. Például azt, hogy azóta a bolgár és a román nemzetiségi képviselő is aláírta Brenzovics mellett azt a levelet, amely arra kéri az államfőt, hogy küldje vissza újratárgyalásra a törvényt. Igaz, két krími tatár képviselő nem csatlakozott a kezdeményezéshez, mégpedig azért, mert a törvény kivételt tesz velük: a krími tatár általános és középiskolákban a továbbiakban is megmaradhat az anyanyelvi oktatás.

„Nem arról van szó, hogy kisebb jogokat visszametszenek, hanem arról, hogy kinyírják a teljes magyar oktatási rendszert” – jelentette ki Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora lapunk megkeresésére. A napokban több sajtóorgánumban is felmerült: korai lehet az aggodalom az ukrán oktatási törvény kapcsán, hiszen még a teljes jogszabály sem nyilvános, így nem lehet ismerni a pontos tartalmát. Ám Orosz Ildikónak volt alkalma olvasni a törvény megszavazása előtt öt perccel kiosztott módosító indítványt. Ez alapján biztos: már az általános iskolák ötödik évfolyamától eleinte egy-két tárgyat, majd később egyre többet kellene ukránul tanítani, vagyis fokozatosan ellehetetlenülne a magyar anyanyelvi oktatás. Ráadásul az iskolai évek végén a magyar diákoknak is ukrán nyelven kellene vizsgázniuk az érettségi tárgyakból. Felvetésünkre, hogy a törvény tartalmaz egy olyan kiskaput, hogy a felsőbb osztályokban kettő vagy több tárgyat lehet nem ukránul, hanem az unió nyelvein oktatni, úgy reagált, hogy ez igaz, ám ettől függetlenül ukránul is kötelező tárgyakat oktatni, tehát ez sem jelent megoldást a problémára. Egyébként a kiskapukat is elfogadhatatlannak tartja, hiszen ezzel folyamatosan nyomás alatt lehet tartani a kisebbségeket. Hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok nem betelepült, hanem őshonos kisebbség, így nem kiskapuktól akarnak függeni, hanem – egyébként az ukrán alkotmányban is garantált – jogaik megfelelő biztosítását szeretnék.

Elmondta: a mostanihoz hasonló küzdelmet már átélt 1985 és 1989 között, amikor Kárpátalja még a Szovjetunióhoz tartozott. Az akkori intézkedésnek az lett a vége, hogy a gyerekek sem magyarul, sem pedig oroszul nem tanultak meg rendesen. Igaz, az akkori helyzet a jelenlegitől annyiban különbözött, hogy az anyanyelvi oktatásért vívott harcban az ukrán értelmiség a magyarok mellett állt, mert ők is abban a helyzetben voltak. „Most viszont az ukránok ugyanazt verik el a kisebbségeken, ami ellen maguk is harcoltak.” Hozzátette: tény, hogy az ukrán nyelvet valóban rosszul tanítják az iskolákban, az érettségin az ukrán anyanyelvű, ukrán szakra felvételizők számára készített tesztet kell teljesíteniük. „Az lenne a megoldás, hogy ha diákok idegen nyelvként tanulnák az ukránt, amit egy évtizede szorgalmazunk, de ezt érzelmi és politikai alapon elutasítják, mondván Ukrajnában nem lehet az ukrán idegen nyelv” – sommázta Orosz Ildikó.

A KMPSZ vezetője arról is beszélt, az ukránok közül sokan örömrivalgásban törtek ki az új törvény hallatán. Ez pedig Petro Porosenkónak kedvez, hiszen ha soron kívüli választást kellene kiírni – aminek a gazdasági csődbe jutott országban folyamatosan megvan az esélye –, akkor számíthatna erre a szavazói rétegre. Kérdésünkre, hogy a kárpátaljai magyarság körében milyen a közhangulat, úgy válaszolt: „Huszonöt éve harcban állunk, most is harci hangulat van. Jogi és törvényességi alapon folyamatosan bombázzuk az elnököt azért, hogy ne írja alá a törvényt.” Már egy esztendeje küzdenek az oktatási törvény ellen a nemzetközi fórumokon is, ám reakciót egyelőre nemigen kapnak. „Korábban az sem hatott meg senkit, mikor 2015. március 15-én csuklyás ukrán nacionalisták vonultak fel Kárpátalján, és azt kiabálták, hogy késhegyre a magyarokkal. Mikor panaszt tettünk ez ellen, az unió egyik nemzetközi fóruma csak annyit írt vissza, hogy végül is vérontás nem történt” – jegyezte meg Orosz Ildikó. A pedagógusszövetség elnöke bízik abban, hogy az anyaországból is támogatni fogják a fellépésüket a törvény ellen. „Arra kérem a magyar társadalmat, hogy álljon mellénk, tüntessen értünk, küzdjön velünk” – üzente.

Brenzovics László tapasztalata szerint az ukrán sajtóban „hihetetlen magyarellenes hisztéria van amiatt, hogy egyáltalán mertünk szólni arról, hogy továbbra is magyar nyelvű oktatást szeretnénk a középiskolákban és a felsőoktatásban is”. Szerinte viszont szakmai ügyről van szó, amiről inkább szakembereknek kellene vitázniuk. „Elsősorban az a kérdés, hogy mi lesz a gyerekekkel. Most a kárpátaljaiak közt várakozás és bizonytalanság van, ami semmiképpen sem jó” – tette hozzá a képviselő.

Szerdán a KMPSZ, a KMKSZ és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) közös nyílt levélben kérte Petro Porosenko ukrán elnököt, hogy alkotmányos felhatalmazásával és politikai befolyásával élve akadályozza meg az új oktatási törvény hatálybalépését. Az ügyben formálódik továbbá egy újabb budapesti demonstráció is. Múlt vasárnap a baloldali ellenzéki pártok tiltakoztak, most pénteken a Fidesz ifjúsági szervezete, a Fidelitas szervez tüntetést több más – egyebek közt határon túli – ifjúsági szervezettel közösen. A demonstrációt este hét órától tartják Ukrajna budapesti nagykövetsége előtt. Az eseményről további részleteket itt lehet találni.

Az ügyben Szijjártó Péter külügyminiszter ismételten felszólalt egy a Financial Timesnak adott interjújában. Mint elmondta, Magyarország minden diplomáciai erőforrását beveti az ukrán kormány célkitűzéseivel szemben a nemzetközi szervezetekben, mivel számára megdöbbentő a kisebbségi jogok ilyen jellegű csorbítása. „Nem tartom túlságosan európainak, hogy tizenegy éves kortól megvonják az anyanyelvi oktatáshoz fűződő jogot – fogalmazott a tárcavezető. – Oly sok európai politikus veti fel a jogállamiság kérdését a közép- és kelet-európai országokban, izgatottan várom, hogy ezek a politikusok most kifejezést adnak-e ugyanezen aggályaiknak ezzel az Európa-ellenes törvénnyel kapcsolatban.”

Mint lapunk elsőként beszámolt róla, elképzelhető, hogy az ukrán kormány azzal hátrál ki a javaslat mögül, hogy az unió országainak nyelveire nézve nem teszi kötelezővé a törvényt. Ezt az értesülést erősíti Kárpátalja kormányzójának, Hennagyij Moszkalnak a szerdai interjúja. A megye vezetője moskal.in.ua című hivatalos honlapján azt írta: az EU-tagországok Ukrajna területén élő egyetlen nemzetiségi kisebbségének a nyelve sem fenyegeti az ukránnak mint államnyelvnek a működését. Ukrajna az európai integráció útját választotta, és az állami szolgálatról szóló törvénye világosan kimondja, hogy 2018. május 1-jétől az A kategóriájú állami tisztségek betöltésére pályázók mindegyikének folyékonyan kell beszélnie angolul vagy az Európai Unió tagországai egyikének nyelvén – emlékeztetett. Hennagyij Moszkal szerint az elfogadott oktatási törvény, amely az ukrán nyelvnek az élet különböző területein domináló orosz nyelvvel szembeni védelmére irányul, összeveszítheti Ukrajnát EU-tag szomszédaival, amelyek támogatják az ország európai integrációs törekvéseit, és fellépnek Oroszország kelet-ukrajnai agressziója ellen. Ennek elkerülése érdekében az oktatási törvényen csak annyit kell módosítani, hogy a hatálya nem terjed ki az EU-tagországok nyelveire – szögezte le Kárpátalja kormányzója.