Kora délután parkolunk le a nagyszőlősi Perényi Zsigmond középiskola előtt ötórás autózás után. Az iskolát véletlenszerűen választottuk ki, miután Kárpátalján és Magyarországon is botrány lett az új ukrán oktatási törvényből, amely az általános iskola felső tagozatától eltörölné a nemzetiségek anyanyelvi oktatását három év átmeneti idő után. Kellemetlenül esik az eső, a tízévesforma gyerekek mégis vidáman sietnek hazafelé; kérdésünkre elmondják, hogy már csak a nagyoknak van órájuk. Homoki Gabriella igazgató fogad minket, majd büszkén mesélni kezdi, hogy az épület egykor az ugocsai vármegyeháza volt, 1956-tól középiskolaként működik, de 1972-ben összevonták egy ukrán középiskolával, így kétnyelvű lett. A nagyszőlősi járás magyarjainak követelésére végül 1990-ben szerezte vissza önállóságát, a 2017–2018-as tanévet 306 diákkal kezdte meg. Némileg furcsálljuk, hogy az igazgató szavai szerint folyamatosan bővül a létszám. Eddig ahhoz voltunk szokva, hogy fogy a magyar, egyre kevesebb a gyerek. A környék falvaiból azonban ide hordják be a gyerekeket a magyar családok, és két-három éve az ukránok is beíratták a kicsiket, hogy megtanuljanak magyarul, mert csábító a magyar állampolgárság.
„Szenvedünk az ukrán diákokkal, mert nem tudnak magyarul, és lassan haladnak. Előkészítő csoportot hoztunk létre ötéves gyerekeknek, így csak azt fogadjuk be, aki legalább konyhanyelven beszél magyarul” – mondja Homoki Gabriella. A patinás épületre ráférne egy felújítás – bár még így is a jó állapotú iskolák közé tartozik Kárpátalján; a homlokzatát tatarozták is, néhány tanterme mégis életveszélyes, ezért lezárták, és tornaterme sincs a középiskolának. Nyibilevics Mónika igazgatóhelyettes visz minket körbe: már tényleg csak néhány teremben folyik óra, főleg osztályfőnöki eligazítások vannak, hiszen csak nemrég kezdődött a tanév. A tanulók illedelmesen, felállva köszöntenek minket, amikor belépünk. Minden teremben békésen megfér egymás mellett az ukrán és magyar himnusz szövege, s kint van a falakon az ukrán zászló és címer is. Az igazgatóhelyettes elmeséli nekünk az egyik diák, Gergő sorsát. Ukrán iskolába járt, ahol rosszul haladt, rossz jegyeket kapott, zárkózottá vált. Amióta viszont átkerült ide, és magyarul tanulhat, teljesen kicserélődött. „Mindannyian magyarok vagyunk. El sem tudjuk képzelni, hogy miként lesz tovább, ha a törvény életbe lép” – mondja Nyibilevics Mónika. Sok a vegyes házasság, az ő férje is ukrán, de inkább a férfi tanult meg magyarul.