A Kúria szerdai döntése nyomán már biztosnak tűnik, hogy véget ért Ruttner György ügyvédi pályafutása. A sztárügyvédet egy 2003-as eset miatt zárták ki a köztestületből. A döntés ellen hiába küzdött, a legfelső bírói fórumon sem sikerült célt érnie.
Ruttner tizennégy évvel ezelőtt egy idős ügyfele megbízásából külföldi örökséget hajtott be. Az örökség első részletét el is juttatta a jogosulthoz, a második részlet viszont már az ügyvédnél maradt. A jogász azt állítja, azért nem fizette ki az érintettnek a jussát, mert a kanadai pénzintézettől érkező banki csekk címzettje az irodája volt, és semmi nem utalt arra, hogy az összeget az ügyfelének küldték. Elmondása szerint azt gondolta, a pénz munkadíj gyanánt érkezett.
Úgy tudjuk, később az ügyfél lánya jött rá, hogy hol van az örökség hiányzó része, megkereste Ruttnert, illetve panaszt tett a Budapesti Ügyvédi Kamaránál (BÜK), amely meg is indította a fegyelmi eljárást. Az ismert jogász ekkor kifizette a szóban forgó összeget a jogosultnak.
A kamarai eljárásban többek között azzal védekezett, hogy a panaszban foglalt cselekmény már elévült, de meglátását a bizottság nem osztotta. Megállapították, nem 2003-tól számítódik az ügyvédi törvényben foglalt, hároméves elévülési idő, az tudniillik nem indul el mindaddig, amíg a jogsértő állapot fennáll – tehát a pénz jogosultnak való kifizetéséig. Ráadásul ha az ügyvéd tévedésből valóban munkadíjként számolta volna el a banki csekken kapott összeget, számlát kellett volna kiállítania, ilyen számla azonban nem került elő. Közben annak gyanúja is felmerült, hogy Ruttner György hamis iratokat próbált a saját védelmében előterjeszteni.
A kamara fegyelmi bizottsága szerint az ügyvédnek letétként kellett volna kezelnie a beérkező összeget, így vétség miatt felfüggesztett kizárást szabtak ki. Csakhogy Réti László, a BÜK elnöke fellebbezett saját fegyelmi bizottságuk döntése ellen, mondván, ha tényleg ilyen súlyos kihágás történt, annak – az ügyvédség társadalmi megítélésének védelmében – csak végrehajtandó kizárás lehet a következménye. Másodfokon a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottsága járt el, amely egyetértett a legsúlyosabb szankció szükségességével.
Ruttner a döntést a közigazgatási bíróságon támadta meg, de az a MÜK-nek adott igazat. Ekkor kérte a Kúria felülvizsgálati eljárását, amely szerdán szintén a kamara javára döntött, fenntartva a közigazgatási bírósági ítélet hatályát. A Kúria eljáró tanácsát vezető Sperka Kálmán ugyanakkor hozzátette, azt nem állt módjukban vizsgálni, hogy a kizárás arányos szankció volt-e, csak azt tudják megerősíteni, hogy a közigazgatási bírósági döntés jogszerű volt.
Mivel kamarai tagság hiányában ügyvédi tevékenységet végezni tilos – sőt bűncselekmény –, a szerdai döntés azt jelenti, hogy Ruttner György karrierje véget ért. Hogy a törlést az illetékes köztestület mikor és miként hajtja végre, egyelőre nem tudni.
Az ügyvéd több ismert embert is képviselt pályafutása során, a legismertebb ilyen ügye talán Stohl András ittasan okozott közúti balesetének büntetőeljárása volt. Az impozáns birtokon élő jogász később devizahitele miatt pénzügyi válságba és uzsorások hálójába keveredett.
Lapunknak nem kívánta kommentálni a Kúria határozatát.
