A gyermekvédelmi intézményrendszer szinte egésze, egyebek között állami és önkormányzati otthonok, az őket felügyelő kormányzati Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságok és maga az Emberi Erőforrások Minisztériuma is úgy működött 2011 és 2015 között, hogy nem volt biztosított az átlátható közpénzfelhasználás és átláthatóság, a felelős gazdálkodás követelményei nem teljesültek – állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) friss jelentése. Megállapították ugyanakkor, hogy a rendszer eredményessége javult, például az ellátásban részesülő gyerekek családias környezetben való nevelésében is előrelépések történtek.
A vizsgálat az állami – pontosabban a 2012–2013-ban végbement központosítás után „központi” –, valamint önkormányzati fenntartású gyermekvédelmi rendszert érintette, 70 önkormányzatot vizsgált az ÁSZ. A hivatal a közpénzek felhasználása szempontjából vizsgálta a rendszert, ennek tekintetében elemezték a rendszer eredményességét. Domokos László, az ÁSZ elnöke a jelentést bemutató sajtótájékoztatón elmondta, hogy az általuk feltárt hiányosságok közvetetten károsan hathattak az ellátottakra is, ám az ÁSZ-nak nem volt feladata, hogy a gyermekek jogainak érvényesülése szempontjából vizsgálja a rendszert.
Megállapították, hogy a központi és az önkormányzati fenntartók sem a jogszabályoknak megfelelően alakították ki a gyerekek védelmét biztosító intézményrendszer országos, illetve helyi szabályozását. A központi fenntartói feladatokat ellátó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság 2012. év végi megalapítását követően két és fél éven át szervezeti és működési szabályok nélkül működött, így a feladatok és a felelősségek sem voltak kiosztva a szervezeten belül. Az SZGYF 2013–2015. években nem rendelkezett ügyrenddel sem, így nem volt számon kérhető a feladatellátás sem, illetve nem volt átlátható a közpénzek elköltése. Önkormányzatok ellenőrzése során előfordult az is, hogy bár egy településnek működtetnie kellett volna bölcsődét, az ÁSZ azt mégsem találta.
A jelentés kiemeli azt is, hogy az illetékes Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető Balog Zoltán nem gondoskodott két éven át az államosított intézményeknek az alapító okiratának módosításáról sem. „Jobb lett volna, ha akár egy évvel hamarabb” orvosolják a szabálytalanságokat és hiányosságokat, azonban egy országos rendszer átalakítása időigényes – mondta Domokos László elnök a Magyar Nemzet kérdésére válaszolva. Lapunk megkereste az Emmit, hogy miért nem készült fel az átalakításokra és miért tartott két és fél évig a törvényes rendszer kialakítása, válaszuk beérkezésekor frissítjük írásunkat. Ha nincs szabály, akkor az „ahány ház, annyi szokás” elve alapján működnek az intézmények, ami a „közpénzek hasznosulása szempontjából káros lehet”, közvetetten előfordulhat, hogy a gyerekekre is hátrányos volt, de ezt az ÁSZ – mint fentebb említettük – nem vizsgálták – derült ki az ÁSZ elnökének válaszából, hogy a hiányosságok következtében érhette-e bármi kár az ellátott gyerekeket.
Domokos már létezése okán is értékesnek és jónak nevezte a 142 ezer gyermek sorsáról gondoskodó magyar gyermekvédelmi rendszert, ugyanakkor elmondta, hogy mindig lehet még jobb, az ÁSZ pedig ehhez kívánt hozzájárulni az ellenőrzéssel.
