Cigány területi autonómia: „új Trianon” vagy utolsó lehetőség?

Nagy port kavart az Opre Roma kezdeményezése, pedig az ötletük évek óta újra és újra felbukkan a közbeszédben.

Öt év múlva egy interjúban tért vissza a szegregált településrészekre és a gettófalvakra: szerinte az állam arra használja ezt a vidéket, hogy „ide szorítsa ki a legkilátástalanabb helyzetben lévő rétegeket”, mert a „nem cigány népesség elöregszik vagy elköltözik”. Ladányi úgy látta, hogy mindez „azzal fenyeget, hogy lesznek, akik a területi autonómiában látják a probléma megoldását, vagy hogy

a romák idővel valamilyen területi autonómiát fognak követelni maguknak, és akár el is szakadhatnak Magyarországtól.

Miért ne akarnának autonómiát egy olyan területen, ahol többségben lesznek? Ilyesmit az emberek általában el se tudnak képzelni – egészen addig, amíg be nem következik”.

Ehhez fontos hozzátenni, hogy Kamarás most az ATV-nek azt hangsúlyozta, hogy Magyarország integráltságát nem akarják veszélyeztetni, a területet nem akarják elcsatolni, hanem olyan jogi, gazdasági, politikai kapcsolatot szeretnének létrehozni, amiben a cigányság is megtalálja magát.

„Nem hiszem, hogy Magyarország szuverenitását veszélyeztetnénk ezzel, mert mire ez a helyzet kézzelfoghatóvá válik, az nem most lesz. Viszont hosszú távon, 50-80 év múlva, hogy legyen-e önálló cigány ország a térségben, aktualitását veszti, mert Magyarországon 70-80 százalékban cigányok fognak élni, de nemcsak itt, hanem az egész Kárpát-medencében” – mondta az ATV-nek.

Pokol Béla alkotmánybíró a Nyugaton végbemenő iszlamista térhódítást és az öreg kontinens keleti felén zajló „elcigányosodást” állította párhuzamba Európa végnapjai című 2011-es könyvében. A címhez illő sötét képet vázolt az egykori egyetemi tanár: szerinte a Nyugat ugyan ki tudja tolni a demográfiai roppanásból fakadó összeomlást a 2100-as évekre, addig a térségünkben ez nem fog sikerülni, itt már szerinte

a 2030-as évekre ellehetetlenülnek az országok a munkaképes lakosság kivándorlása miatt.

Disztópiája szerint milliárdos segélyeket kap majd Kelet-Közép-Európa térsége csak azért, hogy helyben tartsa a Nyugatra vágyó cigányságot, így szerinte az egész régió úgy fog majd festeni, ahogy a magára hagyott borsodi és szabolcsi falvak.

Kamarásék aligha erre gondoltak, amikor a referendumot kezdeményezték, ők az Európai Uniótól érkező forrásokat szeretnék a majdani autonómiában élőkre fordítani. Sőt, számítanak arra is, hogy nem mindenki lesz az érintett négy megyében boldog az ő ötletüktől, talán nem véletlen, hogy ők is az alapjövedelem utáni B-tervként, vagy ha úgy tetszik a „tisztességes megélhetésért” folytatott harcuk utolsó lehetőségeként dobták be az ötletet, és ha jobban meggondoljuk, mind Ladányi, mind Pokol ötletébe is nehéz lenne belelátni azt, hogy kiötlőik mindezt mint valami pozitívumot képzelték el.