Cigány területi autonómia: „új Trianon” vagy utolsó lehetőség?

Nagy port kavart az Opre Roma kezdeményezése, pedig az ötletük évek óta újra és újra felbukkan a közbeszédben.

Önálló cigány tartományt hozna létre a négy északkeleti megyénkből az Opre Roma Demokrata Néppárt, ezért ebben az ügyben népszavazási kezdeményezést adtak a Nemzeti Választási Irodához. Mindezt azzal indokolják, hogy szerintük a „gádzsó” politikai elitnek „sosem volt szándéka elősegíteni a romák érdekérvényesítését, vagy a romák és nem romák közötti békés együttélést”. A párt szerint

a politikai elitnek magába kell szállnia, „mert a mindenkori cigány júdásokkal karöltve” nekik van a legkomolyabb felelősségük abban, hogy a roma autonómia kérdése felmerül

„érdemi szakpolitikai (pl. alapjövedelem)” megoldások helyett. Ismeretes: ebben a témában Kamarásék korábban már próbálkoztak azzal, hogy népszavazást kezdeményeznek – sikertelenül.

– Mi szeretnénk, hogy minden magyar állampolgár, aki magyar lakhellyel rendelkezik, kapjon havi 100 ezer forintot, illetve a gyermeket váró édesanyák havi 200 ezer forintos nettó jövedelmet. Ez nem segély, mert a segély nagyon megalázó, és azt nem tartjuk elfogadhatónak – mondta a cigánypárt korábban a Jobbikban és a KDNP-ben is megforduló vezetője. Kamarás azzal indokolta akkor a javaslatát, hogy

ha „segélyek helyett alapjövedelem járna, akkor több pénzük lenne az embereknek”.

Ez pedig szerinte annyira felpörgetné a gazdaságot, hogy kifizethető lenne évi több ezer milliárd forint alapjövedelemre.

De ahogy az alapjövedelem koncepcióját sem az Opre Roma vetette fel elsőként a közéletben, úgy az autonóm cigány terület víziója sem új. Ladányi András szociológus már 2009-ben írt a Népszabadságba az „új Trianonról”. Az állam által magára hagyott közösségek kapcsán azt írta, hogy ezek a csoportok meg akarják védeni majd magukat, ami Ladányi szerint eszkalálódó erőszakhoz és egyre népszerűbb szeparatista mozgalmakhoz fog vezetni. A prognózis pedig így néz ki a szociológus szerint: „végül az történik, amire magyarok, jugoszlávok, szerbek közül csak nagyon kevesen mertek gondolni: az országrész, mondjuk Csereháti Autonóm Cigányterület néven – aminek ötlete bizonyos borsodi körökben már több mint húsz éve időről időre úgyis felmerül – leválik az anyaországról”.

Öt év múlva egy interjúban tért vissza a szegregált településrészekre és a gettófalvakra: szerinte az állam arra használja ezt a vidéket, hogy „ide szorítsa ki a legkilátástalanabb helyzetben lévő rétegeket”, mert a „nem cigány népesség elöregszik vagy elköltözik”. Ladányi úgy látta, hogy mindez „azzal fenyeget, hogy lesznek, akik a területi autonómiában látják a probléma megoldását, vagy hogy

a romák idővel valamilyen területi autonómiát fognak követelni maguknak, és akár el is szakadhatnak Magyarországtól.

Miért ne akarnának autonómiát egy olyan területen, ahol többségben lesznek? Ilyesmit az emberek általában el se tudnak képzelni – egészen addig, amíg be nem következik”.

Ehhez fontos hozzátenni, hogy Kamarás most az ATV-nek azt hangsúlyozta, hogy Magyarország integráltságát nem akarják veszélyeztetni, a területet nem akarják elcsatolni, hanem olyan jogi, gazdasági, politikai kapcsolatot szeretnének létrehozni, amiben a cigányság is megtalálja magát.

„Nem hiszem, hogy Magyarország szuverenitását veszélyeztetnénk ezzel, mert mire ez a helyzet kézzelfoghatóvá válik, az nem most lesz. Viszont hosszú távon, 50-80 év múlva, hogy legyen-e önálló cigány ország a térségben, aktualitását veszti, mert Magyarországon 70-80 százalékban cigányok fognak élni, de nemcsak itt, hanem az egész Kárpát-medencében” – mondta az ATV-nek.

Pokol Béla alkotmánybíró a Nyugaton végbemenő iszlamista térhódítást és az öreg kontinens keleti felén zajló „elcigányosodást” állította párhuzamba Európa végnapjai című 2011-es könyvében. A címhez illő sötét képet vázolt az egykori egyetemi tanár: szerinte a Nyugat ugyan ki tudja tolni a demográfiai roppanásból fakadó összeomlást a 2100-as évekre, addig a térségünkben ez nem fog sikerülni, itt már szerinte

a 2030-as évekre ellehetetlenülnek az országok a munkaképes lakosság kivándorlása miatt.

Disztópiája szerint milliárdos segélyeket kap majd Kelet-Közép-Európa térsége csak azért, hogy helyben tartsa a Nyugatra vágyó cigányságot, így szerinte az egész régió úgy fog majd festeni, ahogy a magára hagyott borsodi és szabolcsi falvak.

Kamarásék aligha erre gondoltak, amikor a referendumot kezdeményezték, ők az Európai Uniótól érkező forrásokat szeretnék a majdani autonómiában élőkre fordítani. Sőt, számítanak arra is, hogy nem mindenki lesz az érintett négy megyében boldog az ő ötletüktől, talán nem véletlen, hogy ők is az alapjövedelem utáni B-tervként, vagy ha úgy tetszik a „tisztességes megélhetésért” folytatott harcuk utolsó lehetőségeként dobták be az ötletet, és ha jobban meggondoljuk, mind Ladányi, mind Pokol ötletébe is nehéz lenne belelátni azt, hogy kiötlőik mindezt mint valami pozitívumot képzelték el.