A gyermekével a karján futó férfi ügyvédje, Ivány Borbála felbukkanása hozott kisebb meglepetést az N1 TV elbocsátott operatőre, László Petra garázdaság miatt folytatott büntetőperének másodfokán, a Szegedi Törvényszéken. Ismert, a nő 2015-ben a röszkei határszakasz közelében több, a rendőrsorfalon áttörő migráns felé rúgott, egy kislányt és egy férfit el is talált. Év elején garázdaság miatt próbára bocsátást alkalmazott vele szemben a Szegedi Járásbíróság.
A több helyen csak „felrúgott fociedzőként” emlegetett menekült férfi, Ossamah Al Abed Almohsen elesésével kapcsolatban idén januárban a járásbíróság azt állapította meg, hogy földre zuhanását nem az operatőrnő lábmozdulata okozta, hanem az, hogy egy rendőr megpróbálta visszahúzni a hátizsákjánál fogva – ezt az egyenruhás el is ismerte. Sőt, azt is rögzítették az ítéletben, hogy László Petra lába el sem érte a férfit. A bíróság akkor úgy találta, ebben az esetben nem utalt semmi arra, hogy a nő egyáltalán meg akarta rúgni a mellette elhaladó embert, így – elfogadva azt a védekezést, hogy a vádlott csak a göröngyös talajon az egyensúlya visszanyerése érdekében emelte fel lábát – e cselekmény vonatkozásában nem, csak két másik rúgás miatt állapított meg bűncselekményt.
Ezt viszont Ivány Borbála nem tudta elfogadni. A Helsinki Bizottságnál dolgozó jogász kijelentette, nem voltak elégedettek az ügyészség munkájával sem. Az első fok eljárásából mindenekelőtt az indíték vizsgálatát hiányolta, mint mondta,
a bíróságnak kötelessége lett volna felderíteni, hogy László Petra cselekedeteit motiválhatta-e a sértettek csoporthoz tartozása,
a velük szemben táplált kirekesztő gyűlölet. Mivel ennek vizsgálata elmaradt, a nem jogerős határozat „nem kiküszöbölhető megalapozatlanságban szenved” – mondta Ivány, hatályon kívül helyezést javasolva.
Kifejtette, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága megfogalmazott tizenegy olyan jelet, amelyek annak indikátorai, hogy gyűlölet-bűncselekmény történt. Hozzátette, úgy véli, jelen ügyben ezek közül nyolc jöhet szóba; így egyebek mellett az, hogy nem merült fel más indíték, továbbá – folytatta – azt is figyelembe kellett volna venni, hogy a vádlott utólag miként nyilvánult meg a bűncselekményével kapcsolatban. (A tanúk és László Petra vallomása egyébként egyaránt arról szólt, hogy az operatőr utólag alig akarta elhinni, hogy ilyet tett.) Ivány Borbála jelezte, egyetért az ügyészség azon indítványával, hogy az ítéletbe kerüljön bele, László Petra az N1 TV munkatársaként volt jelen, mert ez releváns a fenti kérdésben. Következtetésük egyébként az, hogy a megismert tények alapján László Petrának nem is garázdaságért, hanem közösség tagja elleni erőszakért kell felelnie.
Sipos Ferenc, László Petra védője értetlenül állt az elhangzottak előtt. „Az ki lett mondva, hogy az N1 TV fasiszta, rasszista szervezet?” – tárta szét karjait, megjegyezve, az ítéletből kiderül, hogy a vádlott milyen minőségében volt a helyszínen. Elismételte, a vádbeli mozdulatok indítékára fény derült első fokon: a félelem, a vádlott által érzett pánik állt a viselkedés hátterében. Sipos újra elővette azt az első fokon is előadott védekezést, miszerint László Petra jogos védelmi helyzetben volt, mivel a rendőrök élőláncán erőszakkal áttörő migránsok a személye ellen intéztek támadást, amikor például egyikük nekifutott, pedig mellette is elfuthatott volna.
A Szabó András vezette másodfokú bírói tanács rövidre zárta a vitát: az elsőfokú ítéletet helybenhagyták, a tényállást azonban kiegészítették – mérlegelésük szerint ugyanis László Petrának szándékában állt a gyermekével futó Almohsen feltartóztatása. Noha ez nem sikerült, a garázdaság megállapításhoz erre nincs is szükség, elegendő a videón látható provokatív magatartás – magyarázta a bíró. Ezzel tehát – az első fokkal ellentétben –
a fociedző felé tett rúgás garázda mivoltát is kimondták, a büntetéskiszabásnál a súlyosítást viszont nem tartották indokoltnak,
egyrészt mert a több mint két éves időmúlás már enyhítő körülmény, másrészt mert továbbra is a próbára bocsátást ítélik tettarányosnak.
A végzés rövid szóbeli indoklásában elhangzott, a jogos védelem nem jöhetett szóba, az ugyanis nem értékelhető támadásként, hogy valaki futás közben nekimegy egy másik embernek.
Ivány észrevételeire reagálva Szabó András bíró elmondta, a bíróság kötve van a vádirathoz, amiben pedig nyoma sincs közösség tagja elleni erőszakra utaló tényezőknek. Ezzel kapcsolatban az ügyvédnő lapunknak elmondta, az okfejtéssel nem teljesen értenek egyet, és azt tervezik, folytatják a jogi igazságkeresést, akár Strasbourgban is. Ez már László Petrát aligha érinti, a strasbourgi bíróság eljárásában a magyar állam lehet alperes.
