Minimális a pedagógushiány a kormány adatai szerint

A közigazgatási állásportál ajánlatai alapján hozzávetőleg 310 tanárt vennének fel a tankerületi központokba.

Mindössze a pedagógus-álláshelyek egy-két százaléka volt betöltetlen tavaly ősszel – ezt írta kedden Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára írásbeli parlamenti válaszában. A politikust Szabó Tímea, a Párbeszéd politikusa kérdezte azzal kapcsolatban, hogy a kormány tudomása szerint országszerte hány pedagógusi státus maradt üresen. Rétvári válaszában leszögezte, a betöltetlen álláshelyek nem jelentik azt, hogy az órák ne lennének megtartva. Ugyanis az intézmények ezt képesek megoldani helyettesítéssel és óraadó tanárok bevonásával.

Lapunk összesítése szerint az, aki szerdán a közigazgatási állásokat összegyűjtő kormányzati portálon tanári állásokat keresett, összesen közel 420 hirdetést találhatott, anélkül hogy ezekbe beleszámítanánk a gyógypedagógusi, óvodapedagógusi, illetve felsőoktatási ajánlatokat. A hirdetések közül mindössze 310 vonatkozott a Klebelsberg Központ (KK) fenntartotta iskolákra, további 110 pedagógust ugyanis a gazdasági, illetve a földművelési tárca által fenntartott szakképző intézményekbe kerestek. Érdekesség, hogy ezeken felül majd 120 intézménybe vártak jelentkezőt intézményvezetői állás betöltésére.

A hiányzó pedagógusok száma annak fényében valóban nem látszik túl magasnak, hogy a Központi Statisztikai Hivatal 2016/2017-es tanévre vonatkozó adatai szerint közel 123 ezer ember dolgozott a köznevelésben. Vagyis a problémát inkább az okozhatja, hogy bizonyos településekre nehéz pedagógust találni. A kérdésről kedden nyilatkozott Hajnal Gabriella, a KK szakmai elnökhelyettese a Világgazdaságnak adott interjújában. Arról beszélt: a tankerületi központokhoz tartozó iskolák közül kevesebb mint minden harmadikra jut egy betöltetlen állás. – Túlzás lenne azt mondani, hogy minden pedagógusstátus be van töltve, de az elmúlt évtizedben is jelen volt ez a probléma – mondta, hozzátéve, nem látja indokoltnak, hogy „most ennyire foglalkoznak a témával”. Véleménye szerint a pedagógusoknak sem kell rengeteget túlórázniuk, a KK adataiból ugyanis az látszik, hogy a tankerületi központokhoz tartozó intézményekben átlagosan fél túlóra jut egy pedagógusra.

Jobb az oktatás, mint az egészségügy?

A lakosság elégedettebb az oktatással, mint az egészségügyi ellátással, de a jelentésből kiderül az is, hogy ezeken a területeken „szerényebbnek” érzékelik az állami felelősségvállalást – ezt állítja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) idei évi Jó Állam jelentése. A kormányzat által az elmúlt években súlyos milliárdokkal támogatott NKE-n készült dokumentum Patyi András rektor szerint az igazság bemutatására törekszik, akár kritikusan is, hogy valószerű képet mutassanak a magyar kormányzatról. A 150 mutatószám alapján készült jelentés 57 esetben mutat javulást, 65 esetben szinten maradást, míg 28 indikátornál mértek romlást. Például a kormányzat nem büszkélkedhet azzal, hogy a 2017-es jelentés szerint a magyarok „inkább nem bíznak a jogrendszerben”. A jelentést egyébként harmadik alkalommal készítették el, igaz, kérdéses, hogy mennyire lesz annak tartalma összevethető az előző kettővel, ugyanis az idei évre némileg változtattak az indikátorokon. (H. M.)