Felügyelő tanárként volt jelen ELTE-s gólyatáborokban, és a napvilágot látó, feltételezett nemi erőszak kapcsán boszorkányüldözést emlegetett Lattmann Tamás – számolt be róla az Átlátszó. Emlékezetes, az Index írt egy Mira álnevű hallgató történetéről, akit elmondása alapján 2013-ban zaklattak az ELTE ÁJK gólyatáborában. A lány feltételezése szerint keverhettek valamit az italába, mert egy időre kiesett az emlékezete is, és amikor magához tért, egy férfi hallgató ült rajta.
Mira szólt a szervezőknek, feljelentést nem tett, és a táborban is ott maradt. Többen ezek miatt kezdték őt hibáztatni, azt feltételezve, hogy ha erőszak történt volna, másként cselekszik. Az Átlátszó cikke szerint így tett akkoriban Lattmann Tamás nemzetközi jogász is, aki nemrég arról beszélt az ATV műsorában: a baloldali ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje lett volna.
„A cselekmény hatásának az áldozatra gyakorolt, szerencsésen csekély jellegére utalt a tény, hogy a hallgató ott maradt a többnapos buliban, miközben a randidrog bevetése utólag sem nyert igazolást” – vélekedett az eset kapcsán Lattmann. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az Átlátszónak nyilatkozva most kitartott amellett: az ELTE ÁJK vezetése „boszorkányüldözést” folytatott a gólyatábori szervezők ellen. A nemzetközi jogásznak elmondása alapján viszont nem az egyetemi tényfeltárással volt baja, azt ő is szorgalmazta. És hozzátette azt is: az elkövetőt „a bűncselekmény esetleges hiánya esetén is súlyos etikai vétség miatt el kellett volna távolítani a karról”.
Az Átlátszó szerint feszültség is kialakult Lattmann és a jogi kar vezetése között, így a nemzetközi jogász 2015 végére beleegyezett oktatói jogviszonyának megszüntetésébe közös megegyezéssel. Lattmann egyébként felügyelő tanárként évekig részt vett az intézményi gólyatáborokban, az Átlátszónak most pedig azt mondta, hogy sosem tapasztalt vállalhatatlan visszaéléseket, balhékat.
A nemzetközi jogász a Facebook-oldalán reagált az Átlátszó cikkére, azzal kezdve: úgy tudta, jóban van az Átlátszót vezető jogászkollégákkal. A már 2010 előtt is politikai műsorokban szakértő Lattmann hozzátette, 2015 márciusa óta tartja magát „politikai közszereplőnek”.
Lattmann a korábbi kommentjeit elemezve azt írta, hogy a gólyatáborok betiltása és több különböző eset egy lapon emlegetése ellen tiltakozott. Megjegyezte azt is: „A mai napig büszke vagyok az akkori kiállásomra, aminek amúgy sajnos jelentős szerepe volt abban, hogy megszűnt az oktatói jogviszonyom az ELTE ÁJK-n. Ám e tényt akkor sajnáltam ugyan, de már nem bántam. A konkrét szexuális cselekmény elkövetője az ELTE ÁJK hallgatójaként tudtommal semmilyen szankcióval nem kellett hogy szembenézzen sem akkor, sem utána.”
A jogász kitért a HVG cikkére is, amelyben róla, illetve Tarjányi Péter mozgalmáról írtak. „Átlátszó–HVG-mocsokhullámot” emlegetve azt írta, „a valamiért mostanában iszonyat mélyre süllyedő HVG névtelen szerzős cikkére” nem kíván reagálni. A kommentekből kiderült viszont, hogy valószínűleg az Átlátszó-cikk szemléjére gondolt. Ugyanakkor a lap valóban írt pár napja hosszú cikket a Tarjányi–Lattmann-körről, kitérve arra, hogy a Zoom tulajdonosa jó viszonyt ápol a TEK-et vezető Hajdu Jánossal. A cikkből kiderült, hogy Tarjányi felemelkedésében komoly szerepe volt Juszt Lászlónak, a szocialisták közül pedig a Botkával nemrég konfliktusba keveredő Molnár Zsolttal ápol közeli viszonyt a Zoom-tulaj.
