Idén a Terror Háza Múzeum előtt mondott beszédet Orbán Viktor miniszterelnök október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanegyedik évfordulóján.
Orbán Viktor beszéde kezdetén hangsúlyozta, hogy eshet eső, fújhat szél, „jöhet könnygáz vagy lovasroham, mi összegyűlünk, mert – éljünk bárhol a világon – ma emlékezni akarunk”.
A kormányfő úgy fogalmazott: a szovjet uralom egy történelem nélküli térbe taszított bennünket, „meg akarta semmisíteni a múltunkat és a kultúránkat is”. Mint mondta, a fizikai és szellemi terror megismétlődése ellen a nemzeti emlékezet a legerősebb fegyver. „Ezért jöttünk ma éppen ide”, utalt a Terror Háza Múzeumra, amely – emlékeztetett – a nyilasok főhadiszállása, majd a kommunista pártállami terror székhelye volt.
Hozzátette, egy múzeumot helyeztek ide, „Budapest, Magyarország és Európa szívébe”, hogy bennünket is figyelmeztessen: ha elvész a szabadság, ha elvész a nemzeti függetlenség, mi magunk is elveszünk. A szabadságért mindig meg kell küzdenünk – fűzte hozzá, és kiemelte, hogy szerencsés az a nép, amelynek a kellő pillanatban, a sorsdöntő órákban vannak lányai és fiai, akik készen állnak a haza védelmére.
„1956-ban az a csodálatos ország bontakozott ki az elnyomás félhomályából, amire mindig is vágytunk” – fogalmazott, kijelentve: a forradalom nemzeti forradalom volt. Mint mondta, a gyárakban dolgozókról egy csapásra kiderült, hogy nem nemzetközi proletárok, hanem magyar munkások. „Erre a pillanatra mindig emlékezni fogunk, amíg egyetlen magyar is él a földön” – tette hozzá Orbán Viktor.
„Mi nemcsak emlékezünk, de nem is felejtünk, azokat sem felejtjük el, akik velünk szemben álltak” – hangsúlyozta. „A nyugatiak ha csodálták is a magyar forradalmat, nem értették – jelentette ki. – Nem értették, miért harcolunk olyan túlerővel szemben, amelyet emberi számítás szerint aligha győzhetünk le. Nem értették, hogy azért küzdünk, mert a végsőkig ragaszkodunk a saját kultúránkhoz és életformánkhoz, és nem akarunk föloldódni senkinek az olvasztótégelyében.” Hozzátette, azért nem értenek minket Brüsszelben ma sem, „mert már akkor sem értettek”.
Voltak időszakok, amikor egy birodalmat kellett irányítanunk, és volt olyan is, amikor az ellenség pusztítása után kellett újjáépíteni és újjáépíteni a hazát, „vállaltuk, amit vállalni kellett” – emelte ki.
A miniszterelnök szerint Európa vakvágányra futott, a pénzügyi spekuláns birodalom ejtette foglyul Brüsszelt és jó néhány tagállamát is. Azt mondta, a 20. században katonai birodalmak okozták a bajt, most a globalizáció farvizén pénzügyi birodalmak emelkedtek fel. Nincsenek határaik, de van világmédiájuk, és vannak tízezerszám megvásárolt embereik. Gyorsak, erősek és brutálisak – tette hozzá.
Kiemelte, hogy az emlékezés segít, hogy „farkasszemet nézzünk mai életünk igazságával is”. Mindig volt saját elképzelésünk Magyarországról, látomás arról, hogyan kell embernek lenni és ember módjára élni, és most újra történelmünk fordulópontjához érkeztünk – jelentette ki.
„Elképedve látjuk, hogy a globalizmus erői feszegetik az ajtónkat, és homo brüsszelikusszá gyúrnának bennünket” – így Orbán Viktor.
Európát elvakították hajdani sikerei, most a saját háza táján is alig tud rendet teremteni – fogalmazott a kormányfő. „Az európai emberek, köztük mi is, torkig lettünk azzal, hogy a globalizációt ellenállhatatlan erőként fogadtassák el velünk” – mondta, hozzátéve, minden válsághelyzetben Európát kiáltanak, „mintha varázsszó lenne”. Amíg Brüsszel nem nyeri vissza szuverenitását, addig Európa kormánykerekét sem lehet a helyes irányba fordítani – szögezte le.
„Már csak mi állunk ellen”, és mivel Közép-Európa migránsmentes övezet, ezért az Európa jövőjéért folyó küzdelem ide összpontosul – jegyezte meg. „Mi, magyarok voltunk azok, akik megtörtük a hallgatás jegét.” Mint hangsúlyozta, ha magyar Magyarországot és európai Európát akarunk, arról nyíltan kell beszélnünk, és harcolnunk is kell.
A pénzügyi spekuláns tervét meg lehet lékelni – mondta anélkül, hogy Soros György nevét kiejtette volna.
Biztonságos, méltányos, polgári, keresztény és szabad Európát akarunk – szögezte le. A kormányfő szerint ma minden választás sorsdöntő Európában. Most dől el – folytatta –, Európa népei visszaveszik-e saját nemzeti életük politikai irányítását, a gazdasági elitekkel összefonódott európai bürokratáktól.
„Nekünk senki sem mondhatja, hogy lehetetlen, csak az kell, hogy mi itt, Közép-Európában összefogjunk, és a büszke nemzetekhez méltó módon viselkedjünk. [ ] A tét nagy, semmit sem vehetünk félvállról” – szögezte le a miniszterelnök. Beszéde végén azt üzente, „márciusban újrakezdjük. És akkor áprilisban ismét győzni fogunk”.
A központi rendezvények reggel a Kossuth Lajos téren kezdődtek, ahol Áder János köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében ünnepélyesen felvonták Magyarország lobogóját.
Egyébként számos programmal várják a családokat, az érdeklődőket, a megemlékezőket a forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából. Az ünnepnapon ingyen látogatható az Országház, ahol az érdeklődők megtekinthetik a díszlépcsőházat, a kupolacsarnokot, valamint a Szent Koronát. A fővárosban napközben ’56-os játék- és dokumentumfilmeket is vetítenek majd a Corvin, a Tabán, valamint a Kino Cafe Moziban. Este szabadságkoncertet tartanak a Millenárison, ahol mások mellett fellép a New Level Empire és a Margaret Island.
Mint ismeretes, elmarad a Gulyás Márton nevéhez köthető Közös Ország Mozgalom délutáni, Kossuth téri rendezvénye, amelyen egy színpadra álltak volna az ellenzéki pártok képviselői. A Változást és igazságot 2018-ban! elnevezésű megmozdulást a rossz időre való tekintettel mondták le. Igaz, az LMP és a Momentum már korábban jelezte, nem vesz részt az eseményen. A DK és az MSZP csak a sajtóból értesült a programváltozásról.
