Rekordszámú rászoruló a szociális várólistán

Egyre több a sorban álló, a hivatalos adatok is majdnem 30 ezerről szólnak. Miközben az idősek helyzete a legreménytelenebb.

Ennél ugyan jóval rövidebb a sor, mégis nagyon sokat kell várni a pszichiátriai betegek otthonába való bekerülésre, hiszen ezekben az intézményekben jóval kevesebb a férőhely, mint az idősotthonokban. Ez a várólista még az idősekénél is aggasztóbb, hiszen a mentális betegek szakszerű ellátása általában egy napot sem várathat magára. Ennek ellenére jelenleg 2826 pszichiátriai beteg vár ilyen intézménybe való bekerülésre, 49 fővel több, mint márciusban, és száz betelt férőhelyre 34 várakozó jut. A fogyatékos személyek bentlakásos intézményeinek összesített várólistáján 1666 fogyatékkal élő ember neve szerepel, míg a hajléktalanok otthonaiban megürülő férőhelyekre 187 fedél nélkül élő várakozott szeptemberben.

Az első adatokat egyébként tavaly májusban összegezték, akkor 23,5 ezren vártak valamelyik szociális szolgáltatásra vagy bentlakásos intézménybe való bekerülésre, mintegy 25 százalékkal kevesebben, mint jelenleg, vagyis a tendencia korántsem kedvező. A szociális intézmények jelentési kötelezettségéről szóló jogszabály tavaly januárban lépett életbe, de a legtöbb intézménytípusnak tavaly áprilistól tették kötelezővé az adatszolgáltatást.

A lapunknak nyilatkozó szakember szerint azonban még így sem kapunk pontos képet a szociális várólistákról, bár tény, hogy az adatgyűjtés hosszú távon előremutató lehet. Takács Imre, a Szociális Szakmai Szövetség elnökségének tagja lapunknak korábban kijelentette: a jelenlegi várólista két ok miatt is erősen alulreprezentált, és a valóságban sokkal többen várakoznak ellátásra: az egyik ok, hogy az intézmények mintegy 25-30 százaléka nem jelenti le a várakozókat, a másik pedig az, hogy az adatszolgáltatók is csak azokat jelentik le, akik írásbeli kérelmet nyújtottak be a bekerülésük érdekében. Takács Imre úgy látja, hogy nagyon sokan vannak olyanok, akik – amikor szembesülnek azzal, hogy hónapokat kell várni – be sem nyújtják az igényüket, inkább megpróbálnak más, azonnali megoldást találni.

Egy ez év tavaszi jelentésből kiderült az is, hogy tavaly szeptember óta – azaz nyolc hónap alatt – a várakozók alig több mint negyede (28,6 százaléka) jutott el odáig, hogy valamilyen szociális segítségnyújtásban részesüljön. Még ennél is aggasztóbb, hogy az ellátáshoz jutók közül csupán 3393 fő (az összes várakozó 12 százaléka) volt olyan, aki teljesen új igénybe vevőnek bizonyult, a többiek már korábban is igénybe vettek valamilyen ellátást, csak most máshová kerültek. Erre jó példa, hogy amíg egy önmaga ellátására egyedül képtelen idős ember bentlakásos idősotthoni férőhelyre várakozik, addig hónapokon keresztül napi néhány órás otthoni gondozásban, úgynevezett házi segítségnyújtásban részesül.