Míg tavaly júniusban még alig több mint 21 ezer ember szerepelt a szociális várólistán, addig idén szeptemberben már 29 599 regisztrált várakozót rögzítettek, ez az eddigi legmagasabb szám – derül ki a Magyar Nemzet által megismert adatokból. Ráadásul a valóságban még ennél is többen várnak üresedésre az idősotthonokban, a fogyatékossággal élők gondozóházában vagy épp a hajléktalanellátásban, sok helyen ugyanis már annyi a regisztrált várakozó, hogy nem is nagyon vesznek fel új igénylőt a listára. Ráadásul csupán az intézmények háromnegyede jelentette le az adatokat, a többiek nem, így az ottani várakozók számáról nincs pontos információ. A jelentés becslése szerint a tényleges várakozók száma meghaladja a 41 ezer főt.
A szociális intézményeket fenntartó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) másfél éve készíti el a várólistát az intézmények jelentései alapján. A lista egyébként nem egyenletesen hosszabbodik, láthatóan vannak hullámvölgyek, de az egyértelműen látszik, hogy olyan sokan, mint az idén szeptemberben, még soha nem szerepeltek rajta.
Az adatok alapján az idősek uralják a várólistát, a várakozók háromnegyede az idősellátás egyik vagy másik szolgáltatásába szeretne bekerülni. Az összes várakozói igény 92,7 százaléka a szakosított ellátásokban jelentkezik, vagyis az elsöprő többség bentlakásos intézménybe szeretne bejutni. Azoknak a száma, akik valamilyen alapellátásra, például szociális étkeztetésre, nappali ellátásra vagy a közlekedésben, ügyek intézésében segítséget jelentő támogató szolgáltatásra várnak, nem éri el a háromezret.
Bentlakásos, ápoló-gondozó idősotthoni, vagyis hosszú távú ellátásra vár a „sorban állók” 68,6 százaléka. Az érintetteknek ráadásul minden bizonnyal nagyon sokáig kell majd várniuk egy férőhelyre, hiszen jelenleg száz ellátottra 48 várakozó jut. Még az átmeneti ellátást nyújtó idősek gondozóházára is közel 2367-en várakoznak. Ennél a csoportnál száz betöltött helyre 75,2 sorban álló jut. A rászoruló idős, beteg embereknek otthoni gondozást nyújtó házi segítségnyújtásra is várni kell, itt 624-en várakoznak.
Ennél ugyan jóval rövidebb a sor, mégis nagyon sokat kell várni a pszichiátriai betegek otthonába való bekerülésre, hiszen ezekben az intézményekben jóval kevesebb a férőhely, mint az idősotthonokban. Ez a várólista még az idősekénél is aggasztóbb, hiszen a mentális betegek szakszerű ellátása általában egy napot sem várathat magára. Ennek ellenére jelenleg 2826 pszichiátriai beteg vár ilyen intézménybe való bekerülésre, 49 fővel több, mint márciusban, és száz betelt férőhelyre 34 várakozó jut. A fogyatékos személyek bentlakásos intézményeinek összesített várólistáján 1666 fogyatékkal élő ember neve szerepel, míg a hajléktalanok otthonaiban megürülő férőhelyekre 187 fedél nélkül élő várakozott szeptemberben.
Az első adatokat egyébként tavaly májusban összegezték, akkor 23,5 ezren vártak valamelyik szociális szolgáltatásra vagy bentlakásos intézménybe való bekerülésre, mintegy 25 százalékkal kevesebben, mint jelenleg, vagyis a tendencia korántsem kedvező. A szociális intézmények jelentési kötelezettségéről szóló jogszabály tavaly januárban lépett életbe, de a legtöbb intézménytípusnak tavaly áprilistól tették kötelezővé az adatszolgáltatást.
A lapunknak nyilatkozó szakember szerint azonban még így sem kapunk pontos képet a szociális várólistákról, bár tény, hogy az adatgyűjtés hosszú távon előremutató lehet. Takács Imre, a Szociális Szakmai Szövetség elnökségének tagja lapunknak korábban kijelentette: a jelenlegi várólista két ok miatt is erősen alulreprezentált, és a valóságban sokkal többen várakoznak ellátásra: az egyik ok, hogy az intézmények mintegy 25-30 százaléka nem jelenti le a várakozókat, a másik pedig az, hogy az adatszolgáltatók is csak azokat jelentik le, akik írásbeli kérelmet nyújtottak be a bekerülésük érdekében. Takács Imre úgy látja, hogy nagyon sokan vannak olyanok, akik – amikor szembesülnek azzal, hogy hónapokat kell várni – be sem nyújtják az igényüket, inkább megpróbálnak más, azonnali megoldást találni.
Egy ez év tavaszi jelentésből kiderült az is, hogy tavaly szeptember óta – azaz nyolc hónap alatt – a várakozók alig több mint negyede (28,6 százaléka) jutott el odáig, hogy valamilyen szociális segítségnyújtásban részesüljön. Még ennél is aggasztóbb, hogy az ellátáshoz jutók közül csupán 3393 fő (az összes várakozó 12 százaléka) volt olyan, aki teljesen új igénybe vevőnek bizonyult, a többiek már korábban is igénybe vettek valamilyen ellátást, csak most máshová kerültek. Erre jó példa, hogy amíg egy önmaga ellátására egyedül képtelen idős ember bentlakásos idősotthoni férőhelyre várakozik, addig hónapokon keresztül napi néhány órás otthoni gondozásban, úgynevezett házi segítségnyújtásban részesül.
