Véres politikai harc segítette a reformációt

A protestáns kultúrából fakadó vívmányok nem jöhettek volna létre a gyenge császárság, háborúk és árulások nélkül.

Unyatyinszki György
2017. 10. 31. 19:41
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A reformáció jelentősége abban a „lelkiismereti szembenézésben” áll, ami lehetőséget teremtett az akkor 1500 éves egyházi kultusztól és gondolkodásmódtól való elszakadásra, és ami politikai, társadalmi változásokkal és új tudományos szemléletmód kialakulásával járt – mondta Krász Lilla, az Eötvös Loránd Tudományegyetem történésze lapunknak a reformáció 500. évfordulója kapcsán. A protestáns egyházak a mai napon ünneplik, hogy Luther Márton 1517. október 31-én a wittenbergi vártemplom kapujára szegezte 95 pontos javaslatát a katolikus egyház és vallás megújítására.

A katolikus tanok megújításában Luther és követői abban haladták meg elődeiket, hogy a vallási vitákat és az új tanokat a köznéppel – saját nyelvükön – is megismertették és módszeresen terjesztették. Sikereik kapcsán Krász Lilla kiemelte: bár a Gutenberg-féle könyvnyomtatás jó ideje létezett, a technikai vívmánnyal először a protestánsok éltek, ezáltal gondolataikat nagy példányszámú röplapokon, gyorsan és közérthetően terjeszthették. Krász Lilla hozzátette, a számos fejedelemségre, grófságra tagolt Német-római Császárságban sokkal jobb lehetőségei voltak a reformereknek, mint egy erős királyságban lettek voltak. A paraszti rétegben nagy támogatottságra tettek szert, ugyanis a lutheri tanok terheik csökkentésével és a szabad plébánosválasztás jogának ígéretével kecsegtettek. A parasztok körében fellépő elégedetlenség az elitellenes német parasztháborúban csúcsosodott ki (1524–1525), amelyet véresen levertek a nemesi és császári hadak, köztük olyanok is, akik egyébként a lutheri tanokat követték.

A reformáció nemcsak azért terjedhetett sikeresen, mert érdemi valláskritikával állt elő, hanem mert több társadalmi csoport is lehetőséget látott benne jogai szélesítésére. A fejedelmek és grófok érdekeltté váltak a protestantizmus terjesztésében, ugyanis a katolikus javakat kisajátíthatták és az irányításuk alatt az evangélikus egyház szolgálatába állíthatták (egyházi hatalom), egyúttal nagyobb önállóságot szerezhettek az uralkodóval szemben (világi hatalom). Ugyanakkor az nem állítható, hogy kizárólag a hatalomvágy vezérelte a tiltakozókat, sokan meggyőződéses lutheránusok voltak.

A „protestáns” elnevezés is abból a politikai mozgalomból ered, amely az 1529. évi speyeri birodalmi gyűlés után alakult, ahol a lutheránus, illetve ágostai hitvallást vallókat korlátozták hitük gyakorlásában és terjesztésében. A tiltakozók (protestálók) táborából alakult politikai-hadi szövetség és a katolikus hit mellett kiálló Habsburg V. Károly császár és támogatói között 1555-ig sorozatosan kiújultak a harcok. Az érdekellentétek kuszaságát jellemzi, hogy V. Károly is csak váltakozó eredménnyel tudta megnyerni a pápai állam támogatását a protestánsokkal szemben: a császár túlzott megerősödése miatt VII. Kelemen pápa még az Oszmán Birodalommal is szövetségre lépett egy időre. Ugyanakkor V. Károly hadait támogatta az evangélikus Móric szász herceg, annak ellenére, hogy a császárral szemben harcolt unokatestvére, az evangélikus József Frigyes szász választófejedelem. A József Frigyes vezette erők vereséget szenvedtek (1547), ám V. Károlynak mégis engednie kellett. Az 1555-ben végül elfogadott augsburgi vallásbéke rögzítette, hogy „akié a föld, azé a vallás”, tehát a fejedelmek hitéhez kötötte az ott élő alárendeltek vallását. A jobbágyok megkapták a szabad költözés jogát – bár csak korlátozottan tudtak élni vele. Krász Lilla elmondta, a vallásszabadságot követően az új szemléletmód kiteljesedhetett, sorra nyíltak a német protestáns iskolák és egyetemek, ahol új tudományok fejlődhettek. Teret nyertek a nemzeti nyelvek is. Az evangélikus vallás gyors terjedésének vitathatatlan vívmányaként jelenhetett meg 1589-ben az első magyar bibliafordítás, a Károli-biblia (vizsolyi biblia).

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.