A büntetőtörvények megváltoztatása nem küszöböli ki a bizonyítás nehézségeit – állapította meg a Nemi bűncselekmények az új Btk.-ban című csütörtöki budapesti előadásán Szomora Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem jogi karának intézetvezető-helyettese. A tanácskozást a Magyar Kriminológiai Társaság szervezte, vélhetően nem függetlenül az elmúlt hetek nagy nyilvánosság előtt zajló botrányaitól.
A szexuális bűncselekményeket kutató büntetőjogász felidézte, e terület látványos változásokon ment át az idők során, párhuzamosan azzal, ahogy a nemiségről való gondolkodás változott. Az első magyar büntető törvénykönyv, az 1878-as Csemegi-kódex például még tartalmazta ezt a tényállást: „A ki magát valamely nő férjének szinli (színleli – a szerk.), és a nőnek tévedését felhasználja, hogy azzal nemileg közösüljön: a szemérem elleni büntett miatt, három évig terjedhető börtönnel büntetendő.”
– Az ilyesféle magatartás időközben kikerült a szexuális bűntettként szankcionált tettek közül, és a korábban háromhavi fogházbüntetéssel sújtandó házasságtörést és a homoszexualitást is dekriminalizálták az idők során – magyarázta Szomora Zsolt. Közben egyes viselkedések – éppen ellenkezőleg – büntetendővé váltak, különösen a nők és a gyermekek védelmében. Ehhez kapcsolódóan említette az előadó a 2011-es isztambuli egyezményt, amely a nők elleni és a családon belüli erőszak felszámolását célozza. A dokumentumot Magyarország aláírta, de mostanáig nem ratifikálta, és nem is sikerült minden elemét átemelni.
Az új szemlélet fontos része, hogy nemcsak a kifejezetten erőszakkal vagy fenyegetéssel elkövetett szexuális cselekményeket bünteti a jogalkotó, hanem azt is, amikor az elkövetőnek fel kell ismernie, hogy a másik fél nem akarja az aktust, ám ezt figyelmen kívül hagyva cselekszik. – Nem lehet tehát elvárás, hogy az áldozat fizikailag is ellenkezzen, erre ugyanis sokan sok helyzetben képtelenek – derült ki Szomora Zsolt előadásából.
A szakember kiemelte, hogy a legújabb megközelítés szerint az olyan váratlan inzultusok, mint például a mellfogdosás, kikerülnek a becsületsértő bűncselekmények közül, és szexuális tettnek tekintendők. A kölni 2015. szilveszteri molesztálások kapcsán megjegyezte, az elítélések akadálya nem a törvények hiányossága, hanem a rendőri hibák miatt ellehetetlenült bizonyítás volt.
Szomora felhívta a figyelmet, a nemi bűncselekmények terén felettébb jelentős a latencia, azaz a bűntettek rejtve maradása. Annak, hogy az áldozatok nem tesznek feljelenést, oka lehet a család nyomása, de a megbélyegzéstől és a hatóságok hozzáállásától való félelem is.
E ponton a Magyar Kriminológiai Társaság főtitkára, az ügyvédként tevékenykedő Kadlót Erzsébet megjegyezte, számos áldozat azért nem tesz feljelentést, mert a védő sem tudja megóvni attól, hogy a rendőrségről a története kiszivárogjon akár a környezete, akár a sajtó irányába. Gönczöl Katalin, a szervezet elnöke hozzátette, nehéz e téren változást elérni, amíg széles körben elterjedt férfihitvallás, hogy „az asszony verve jó”, és a szemléletváltást sem a törvénymódosítás fogja elhozni.
