Kivárnak az alaptörvény őrei

Sem a lex CEU, sem a civiltörvény nem volt még napirenden az Alkotmánybíróságon és megjósolni sem lehet, mikor határoz a testület ezekben az ügyekben.

Hasonló a helyzet a még korábban, április 4-én elfogadott, lex CEU-ként emlegetett jogszabállyal kapcsolatban. Ott szintén érkezett alkotmányjogi panasz és utólagos normakontrollra vonatkozó indítvány is – utóbbi még április második felében. A kivételes eljárásban elfogadott jogszabályt több neves szervezet és alkotmányjogász (például a Bibó István Szakkollégium, vagy épp Sólyom László, aki korábban AB-elnök és államfő is volt) véleménye ellenére Áder János köztársasági elnök szintén aláírta. A módosítás – amit egyértelműen a Közép-európai Egyetemre, azaz a CEU-ra szabtak – egyebek között arról rendelkezik, hogy a jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződést kötöttek. Eredeti terv szerint a feltételeket nem teljesítő intézmények 2018. január 1-jétől nem vehettek volna föl elsős hallgatókat – de a határidőket nemrég egy évvel kitolták.

Nyár elején még úgy látszott, hogy az ítélkezési szünet után, ősszel határoz az Alkotmánybíróság a lex CEU-ról, de egyelőre nem látszik, mikor lesz döntés – fogalmazott egyik forrásunk. Pedig az AB külön eseti munkacsoportot is létrehozott az indítvány tárgyalásának előkészítésére.

Az év végi ünnepek miatt szinte biztosra vehető, hogy a testület határozata a jövő év elejére tolódik, de nagyobb csúszás sem kizárt. Mindenesetre a kormánynak aligha jönne jól, ha az idén tavaszi utcai tiltakozáshoz hasonló akciók egy AB-döntés után esetleg megismétlődnének a választás előtt.