Annak ellenére, hogy a civiltörvény már több mint négy, a lex CEU pedig bő hét hónapja az Alkotmánybíróság előtt van, egyelőre megjósolni sem lehet, mikor határoz a testület ezekben az ügyekben a beérkezett beadványokról. A döntés elhúzódását jól jelzi, hogy információink szerint a testület ülésén nem is volt még napirenden egyik kérdés sem. Mivel pedig mind a civil szervezetek kérdése, mind a felsőoktatási törvény módosítása politikai csatározások középpontjába került, elképzelhető, hogy az áprilisi választások előtt nem is hoz határozatot a testület, azzal ugyanis könnyen abba a helyzetbe kerülhet, hogy vagy az ellenzéki, vagy a kormánypárti pozíciókat erősíti.
Június 13-án fogadta el a parlament a fideszes képviselők által benyújtott civiltörvényt. A jogszabály regisztrációs kötelezettséget ír elő a 7,2 millió forintnál több külföldi támogatásban részesülő civil szervezeteknek, annak ellenére, hogy a külföldi támogatásokat a kormány célkeresztjébe került társaságok korábban is pontosan feltüntették honlapjukon.
Rengeteg ellenzéki módosítóindítvány érkezett a jogszabályhoz, de a fideszes többség elutasította őket, a megszavazott törvényt pedig Áder János államfő aláírta. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság, valamint több más szervezet jelezte: a törvény szerintük alkotmányellenes, ezért polgári engedetlenséget indítanak, és nem hajlandók regisztrálni.
Mivel a köztársasági elnök nem kért normakontrollt az aláírás előtt – amit az AB-nek harminc napon belül el kellett volna bírálnia – így csak utólagos alkotmányossági felülvizsgálatra van lehetőség. Ebben az esetben viszont nem köti a testületet semmilyen határidő – és a jelek szerint a bírák ki is használják ezt a lehetőséget. Az alaptörvény őreihez július 11-én, azaz több mint négy hónapja fordult az LMP, amelynek társelnöke, Hadházy Ákos a 60 képviselői aláírással támogatott kérelem benyújtásakor azt mondta, a jogszabály nem az átláthatóságot segíti, hanem „narancssárga csillaggal jelöl meg bizonyos szervezeteket”. Mintegy két tucat civil társulat pedig alkotmányjogi panaszt is benyújtott a törvény ellen – ezeket a beadványokat forrásaink szerint egyesítik az AB-n, hiszen ugyanazt a jogszabályt támadják.
Hasonló a helyzet a még korábban, április 4-én elfogadott, lex CEU-ként emlegetett jogszabállyal kapcsolatban. Ott szintén érkezett alkotmányjogi panasz és utólagos normakontrollra vonatkozó indítvány is – utóbbi még április második felében. A kivételes eljárásban elfogadott jogszabályt több neves szervezet és alkotmányjogász (például a Bibó István Szakkollégium, vagy épp Sólyom László, aki korábban AB-elnök és államfő is volt) véleménye ellenére Áder János köztársasági elnök szintén aláírta. A módosítás – amit egyértelműen a Közép-európai Egyetemre, azaz a CEU-ra szabtak – egyebek között arról rendelkezik, hogy a jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződést kötöttek. Eredeti terv szerint a feltételeket nem teljesítő intézmények 2018. január 1-jétől nem vehettek volna föl elsős hallgatókat – de a határidőket nemrég egy évvel kitolták.
Nyár elején még úgy látszott, hogy az ítélkezési szünet után, ősszel határoz az Alkotmánybíróság a lex CEU-ról, de egyelőre nem látszik, mikor lesz döntés – fogalmazott egyik forrásunk. Pedig az AB külön eseti munkacsoportot is létrehozott az indítvány tárgyalásának előkészítésére.
Az év végi ünnepek miatt szinte biztosra vehető, hogy a testület határozata a jövő év elejére tolódik, de nagyobb csúszás sem kizárt. Mindenesetre a kormánynak aligha jönne jól, ha az idén tavaszi utcai tiltakozáshoz hasonló akciók egy AB-döntés után esetleg megismétlődnének a választás előtt.
