Napirend előtt az egészségügy, a pénz és Brüsszel volt a legfontosabb

Kampányízű szóváltással kezdődött a parlamenti ülés.

Az egészségügy állapotáról, a dolgozók szegénységéről és a bankok nyereségéről is szó volt napirend előtt az Országgyűlésben, valamint Brüsszel nyomásgyakorlását is pellengérre állították a képviselők.

A szocialista Tóth Bertalan felidézte a magyar labdarúgó-válogatott múlt heti, Luxemburgtól elszenvedett történelmi vereségét, és úgy fogalmazott: miközben a kormány több száz milliárd forintot fordít sportcélra, nagyrészt futballra, addig több százezer magyar ember közelében nincs háziorvos és nem jut hozzá megfelelő gyógyszerekhez. Kifejtette, hogy a stadionokba öntött milliárdoknak jobb helye lenne az egészségügyben, majd leszögezte: az emberek nem azért fizetnek adót, hogy aztán a kormányfő hobbijára költsék a pénzt.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára erre úgy reagált: az MSZP még a focinál is gyengébben teljesít. Azt is mondta, hogy az MSZP az IMF és az Európai Bizottság javaslatára elvett egyhavi bért minden magyar egészségügyi dolgozótól, 16 ezer ágyat szüntetett meg az egészségügyben, és elküldtek 6 ezer embert az ágazatból.

Szél Bernadett LMP-s képviselő szerint aki Magyarországon tisztességgel ledolgozik napi 8 órát, az még nem biztos, hogy meg is tud belőle élni. Hozzátette: 1,2 millió dolgozó ember keresete még a létminimumot sem éri el, a kormány által eredményként elkönyvelt 4,4 millió adózót pedig olyan áron érték el, hogy megadóztatták a minimálbéreseket. Az ellenzéki politikus szerint a kormány „perverz újraelosztást” és „népnyúzó adórendszert” vezetett be.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt válaszolta neki, hogy a baloldal a saját kilátástalan helyzetét próbálja az egész országra kivetíteni, de ettől még az ország fontos eredményeket tudhat magáénak. Egyre többen dolgoznak, nő a gazdaság, emelkednek a bérek, az energiaárak negyedével csökkentek, és otthonteremtési program indult – sorolta.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel vérlázítónak nevezte, hogy míg több ezer devizahitel-károsult család van az országban, addig a bankok által tavaly realizált nyereség 456 milliárd forintos rekordbevételből adódik, idén pedig további „brutális” nyereségre számíthatnak a pénzintézetek, amelyeket a kormány „állítólag” elszámoltatott. Magyarországon rekordnyereséget érnek el a bankok az ügyfeleken – mondta, majd kifogásolta a bankadó csökkentését és azt is, hogy a Fidesz–KDNP nem hajlandó tárgyalni az adósok „elsétálásának” jogáról.

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára úgy reagált: a devizahiteleseket segítő intézkedések nagy részét az ellenzék nem szavazta meg, pedig egy gombnyomással segíthettek volna a kiszolgáltatott helyzetben lévőknek. A kormány a bankokat is elszámoltatta – jelentette ki, arra is emlékeztetve, hogy a jelenlegi kabinet vezette be a bankadót.

A KDNP-s Gaal Gergely a parlamenten kívüli Momentum Mozgalmat bírálta és elmondta, hogy szerinte a párt valódi nemzeti ügyet is támogathatna. A neki válaszoló Völner Pál államtitkár azt mondta, megengedhetetlen, hogy a magyar politikai élet a külföldi hatalmi tényezők játszóterévé váljék.

Gulyás Gergely a Fidesz részéről az Európai Parlament liberális frakcióvezetőjét, Guy Verhofstadot bírálta, aki szerinte úgy viselkedik, mintha betilthatná a magyar nemzeti konzultációt. Kijelentette: amit az európai liberálisok képviselnek, az kizárólag egy diktatúrában lenne tartható, ugyanis ahol megkérdezték az embereket a korlátlan bevándorlásról, ott azt elutasították. Gulyás Gergely szerint a hazai ellenzéki pártok európai képviselői újra és újra megszavazzák azokat a határozatokat, amelyek a felső határ nélküli betelepítési kvótát eredményeznék.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára egyetértett vele és elmondta: jogi értelemben is elkezdték betonba önteni a betelepítési programot Brüsszelben, a többi közt azzal a bizottsági döntéssel, amellyel felső létszám nélküli betelepítési eljárást valósítanának meg anélkül, hogy figyelembe vennék a nemzeti parlamentek véleményét. A döntéseket zárt ajtók mögött hozzák, hangsúlyozta. A nyomásgyakorlás eszközei között pedig a jogi zsarolgatásról, pénzügyi büntetés kilátásba helyezéséről és lenéző minősítésekről beszélt, valamint arról, hogy ismét meghallgatást szerveznek Magyarországról.