Bíróvá válni nem egyszerű: nem elég, hogy el kell végezni a jogi egyetemet és letenni a szakvizsgát, sikeresen kell pályázni egy bírói pozícióra. Ahhoz pedig, hogy valakinek esélye is legyen nyerni, szinte elengedhetetlen több évet lehúzni bírósági titkárként. Ezt bizonyítják a Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének beszámolójában közölt számok is: tavaly 59 főt neveztek ki bíróvá, akik valamennyien bírósági titkárok voltak, vagyis kívülről senki nem tudott bejutni ebbe a zárt szakmába.
Ez mostantól biztosan másképp lesz, hiszen október legvégén megjelent az az igazságügy-miniszteri rendelet, amely megváltoztatja a pályázatok elbírálási rendjét. A cél egyértelműen az, hogy a közigazgatásból átigazolók előtt nyissák meg az utat, vagyis lojális emberek, volt kormánytisztviselők üljenek a bírói pulpitusokra. Ez különösen fontos lehet a kormány számára, hiszen mára lényegében egyetlen gátja maradt a hatalomnak, mégpedig az, hogy a bírói kart – amely, mint mint Budai Gyulától tudjuk, komcsikból áll – megőrizte függetlenségét, és a kormány érdekeivel szemben döntött egyes ügyekben.
A bírói álláshelyekre pályázókat az erre hivatott bírói tanácsok pontozzák. A legtöbb pontot eddig – egy 2011-es KIM-rendelet alapján – a bírósági titkárként kapott minősítésért lehetett szerezni, illetve a már kinevezett bírók a szolgálati idejük alatt kapott minősítéssel érhették el a legjobb eredményt. A friss rendelet alapján azonban a közigazgatási vezetőként kapott minősítés is érhet annyit, mint egy bíró kiváló minősítése, illetve a közigazgatásban, vezető beosztásban lehúzott idő is ér annyit, mintha a bíróságon dolgozott volna valaki ugyanennyi ideig.
Mindennek a jelentőségét az adja, hogy alapvetően megváltozik a közigazgatási bíráskodás rendszere, ezért hamarosan 200 új bíróra lesz szükség. Ők lesznek azok, akik egyebek mellett közigazgatási, adóügyi vagy más hatósági ügyekben döntenek, ha valaki megtámadja az illetékes hivatalok határozatait. Ehhez a munkához természetesen szükség van külön szaktudásra, de jól látszik a kormányzati szándék, hogy egyenesen a közigazgatásból vezényeljék át az embereket, ne pedig a bírói karon belülről érkezzenek.
A változások már korábban, ettől függetlenül is megindultak a bírói szervezetben, és ennek főszereplője az OBH-elnök, Szájer József fideszes EP-képviselő felesége. Handó Tündének a törvény szerint van egy nagyon komoly fegyvere: érvénytelenné nyilváníthat bírói vagy bírósági vezetői pályázatokat. Kedden az Országgyűlés igazságügyi bizottságában el is mondta: 2016-ban 25, az ő hatáskörébe tartozó vezetői pályázatból 9 lett eredménytelen, a 122 bírói helyre kiírt pályázatból 28. Ez azt jelenti, hogy az összes pályázat negyedét eredménytelenné nyilvánította.
Ezzel egybevág, amit Ujkéry Csaba, a Somogy Megyei Bíróság korábbi elnöke a Hír TV Newsroom című műsorában mondott: szerinte gyakorlattá vált, hogy Handó érvényteleníti a neki nem tetsző jelöltek pályázatait, emiatt pedig egyre kevesebben nyújtanak be pályázatokat. Így járt Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírója is, aki kétszer is ítélőtáblai pozícióra pályázott, de hiába végzett mindkétszer első helyen, Handó Tünde utóbb mindkét pályázatot visszavonta, így a nyertest végül nem nevezték ki.
Vasvári Csaba ezért munkaügyi pert indított az OBH elnöke ellen. Az ügy pikantériája, hogy Handó Tünde éppen a nyáron tüntette ki címzetes törvényszéki bíró címmel Vasvárit, aki olyan ügyekben járt el, mint az UD Zrt.-s megfigyelésben vádolt Szilvásy György korábbi titokminiszter felmentése. Vasvári ugyanakkor elindult az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjainak választásán is, és a Magyar Nemzet értesülése szerint kollégái tapssal fogadták a programismertetőjét, majd a harmadik legtöbb támogató szavazatot szerezte meg a 26 jelölt közül a küldöttválasztáson.
Az OBT különösen fontos intézmény, hiszen ez a testület az egyetlen, amely megakadályozhatja, hogy Handó kívülről vigyen be olyan embereket a rendszerbe, akik korábban nem voltak bírók, vagy olyan vezetőt kíván megbízni, aki nem nyerte el a kollégái többségének támogatását. Ezekben az esetekben az Országos Bírói Tanács vétója azt jelentheti, hogy a pályázatot ugyancsak eredménytelennek kell nyilvánítani, és újra ki kell írni. Az OBT egyébként végső esetben akár az OBH-elnök felmentését is kezdeményezheti, de erről az Országgyűlés jogosult dönteni.
Az OBT 14 tagjának – a 15. a Kúria elnöke – választása ugyan csak jövőre esedékes, a testület jelentősége miatt már most zajlik a küzdelem. A Hír TV Célpont című műsorának értesülése szerint figyelmeztetésekben részesítik azokat a bírókat, akik az OBT-be aspirálnak. Ennek ugyan nincs túl nagy jelentősége, de a bíró értékelésében biztosan nem néz ki jól. Ha azonban egy bíró nem fogadja el a figyelmeztetést, kérhet jogorvoslatot, de ez már fegyelmi eljárásnak számít, ami viszont kizárja, hogy valaki az OBT-tagságra pályázzon.
