Tudnunk kell, hogy mit szeretne a haldokló

A halál természetesebb annál, hogy kijelölt napot szenteljünk neki – véli Hegedűs Katalin, a Semmelweis Egyetem docense.

Unyatyinszki György
2017. 11. 01. 6:49
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Továbbra is félelemmel tekintenek és idegenkednek a családtagok attól, hogy az otthonukban, az ő környezetükben várják be szeretteik a halálukat – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Hegedűs Katalin, a Semmelweis Egyetem docense. A gyásszal foglalkozó szakember szerint olyan tabuk emelkedtek az elmúlt fél évszázadban a halállal kapcsolatban, hogy akkor is a kórházi ápolást szorgalmazzák szeretteik esetében az emberek, ha a haldoklónak az otthoni környezet sokkal megfelelőbb lenne.

Emlékeztetett arra, hogy a múlt század elején, akár fiatalon, akár öregen halt meg valaki, általában a családi környezetben érte a vég, a második világháborút követően azonban elterjedt, hogy kórházban szülnek, születnek az emberek, és azóta majdnem mindenki ott is hal meg. Mindezek következtében a családok eltávolodtak a halál folyamatától, az kiszorult az otthonok falai közül. Az elmúlt négy-öt évben azonban némi változás tapasztalható Hegedűs Katalin szavai szerint, a hospice-osztályok mellett már több lehetőség nyílik arra is, hogy szakápolói segítséget kérjenek az emberek az otthoni ellátáshoz, így a családjuk körében halhatnak meg a betegek.

 – Az emberek idegenkednek a fertőtlenítőszagú kórházaktól az életük végén – emelte ki a Semmelweis Egyetem docense. Egy mentálisan egészséges ember is szorong, zavarttá válhat ilyen környezetben, ezért hajlamosak a rokonok azt hinni róluk, hogy leépültek. Hegedűs azt is jelezte, otthoni környezetben sokszor tovább is élhetnének ezek a betegek, ha megóvják őket ettől a megpróbáltatástól. Tapasztalatai azt mutatják, a családtagok számára is jobb lehet így: akik otthon maradtak a haldoklóval, arról számoltak be, hogy „gazdagodtak” az emlékkel, noha érzelmileg megterhelő volt a búcsúzás folyamata. Mindemögött az áll, hogy lehetőségük volt még beszélgetni beteg rokonukkal, a közös emlékek felidézése pedig kellemes, megnyugtató érzéssel járt.

– Az orvosok is úgy szocializálódtak, hogy meghosszabbítsák az emberek életét, pedig egy beteg nem biztos, hogy arra vágyik, hogy még két héttel tovább szenvedjen – hívta fel a kényes kérdésre a figyelmet az egyetemi docens, aki tudatosan kerülte az eutanázia elnevezés használatát. Úgy gondolja, több nyilvános vitára van szükség, hogy kiderüljön, mit kíván a beteg, és mit tenne az orvos. Napjainkban csak informális, az egyenes mondatokat kerülő beszélgetések zajlanak a kórházakban arról, hogy bizonyos stádiumú betegeknél milyen kezelést „nem szoktak már” alkalmazni. A családok többsége is általában azt szeretné, hogy a szeretteik minél tovább velük legyenek, nem biztos azonban, hogy kiderül, egyetért-e a beteg; ezért ennek tisztázását sürgeti. Hozzátette, hogy bizonyos életmentő vagy életben tartó beavatkozásokat már megtagadhat a beteg, ha erről még beszámítható állapotban rendelkezik egy dokumentumban – aminek van jogszabályi háttere, és az orvost is védi a törvény előtt.

– Ez azonban nem eutanázia, erre ügyelni is kell, mert attól itthon mindenki megretten – mondta Hegedűs Katalin, aki szerint a magyarok egy része emberölésként tekint az eutanáziára. Fontosnak tartja: különbséget kell tenni aközött, amikor valakinek tudatosan olyan szert adnak be, amely a halálát okozza, vagy amikor valaki a neki nyújtott kezelést tagadja meg. A félelmek mögött áll az is, hogy évszázadokon át az orvos döntött az eutanázia alkalmazásáról, abban nem volt döntési lehetősége a betegnek – emlékeztetett.

Az emberek körében még mindig gyakori az a „hárítás”, hogy ha valamilyen betegség tünetét érzékelik, akkor nem mennek azonnal orvoshoz. Tanulmányok igazolják, hogy a férfiak sokkal ritkában mennek orvoshoz, ugyanakkor a férfiak és a nők közötti eltérés mögött nem a halálfélelem áll – mondta a Semmelweis Egyetem docense. A nők foglalkoznak általában a családtagok ápolásával, ezért valamivel hamarabb fordulnak orvoshoz is, illetve ők veszik rá a férfiakat is a kivizsgálásokra.

– A vallásos emberek halálfélelme nem olyan erős, így nem azzal foglalkoznak, hogy szétbomlanak a temetés után – válaszolta arra a felvetésünkre, hogy nem könnyű megbarátkozni azzal a gondolattal, mi történik velünk a halálunk után. Az idősebbek halálfélelme ugyanakkor szintén nem túl erős – szemben a fiatalokéval –, mert életük során több ismerősüket temették el, akikkel kapcsolatban azt is megtapasztalhatták, hogy milyen méltó búcsút venni valakitől. Az Elisabeth Kübler-Ross nevéhez köthető, a halál elfogadásának stádiumairól szóló elmélettel kapcsolatban az a tapasztalata, hogy nagyon kevés ember jut el a megbékélésig.

Ezt azzal indokolja, hogy még mindig sok hazugság és hamis reménykeltés övezi a haldoklókat az állapotukról, aki nem beszélhetik ki magukat, nem tudnak megbékélni.

– Egy hallgatóm mondta, hogy haldokló édesanyjára végig úgy tekintettek, mint szülőre, nem pedig haldoklóra – hozta fel példaként, hogy milyen az, amikor nem idegenkednek a halál miatt a családtagok. Sok embernek fontos, hogy a halála közeledtével megbizonyosodjon arról, hogy valamilyen nyomot fog hagyni a világban. Erre épül napjainkban kanadai mintára a „méltóságterápia”, amelynek során egy kérdéssort tesznek fel a haldoklónak, többek között arról, hogy mit tartott fontosnak az életében, mit valósított meg. Az erről készült dokumentumot a családjának adják, így biztosan tudhatja, hogy emléke ebben a formában is megmarad. – Képzelje el, hogy ez hogyan működhet kórházi környezetben, a gépek csipogása közepette egy többágyas kórteremben – tette hozzá. – Töltsenek minél több időt az unokák a nagyszüleikkel, tegyék fel a kérdéseket – szorgalmazza Hegedűs Katalin, mert szerinte az a legjobb, ha kölcsönösen tudnak minőségi beszélgetést folytatni a családtagok.

Az átértékelődött húsvéttal, pünkösddel, karácsonnyal szemben a halottak napjával kapcsolatban még mindig tartja magát egyféle máz, merevség a társadalom körében. A szakember nem látja indokoltnak ugyanakkor, hogy egy kijelölt napon emlékezünk meg halottainkról, mert a halál annál sokkal természetesebb jelenség.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.