A Magyarország éves oktatási kiadásai több mint ötödének megfelelő összeget, közel négyszázhatvanmilliárd forint európai uniós forrást kap a következő két évben a hazai oktatási rendszer – derült ki elnyert uniós pályázatok összesítéséből. A támogatott programok jelentős része infrastruktúra-, tananyagfejlesztési és kutatási célú. Emellett olyan fontos feladatok ellátására is forrást ad Brüsszel, mint a felzárkóztatást célzó tanodák támogatása, tehetséggondozás, iskolai közösségépítés, illetve életvezetési tanácsadás. Ám érdemes figyelembe venni, hogy a 2020-ban záródó uniós finanszírozási ciklus után jelentős mértékben csökkennek majd a vissza nem térítendő támogatások, miközben emelkedik a projektekben vállalandó önrész mértéke. Tehát ha a közeljövőben érdemi fejlesztéseket, illetve felzárkóztatást szeretne elérni Magyarország az oktatás területén, akkor a következő kormánynak jelentősen – százmilliárdokkal – növelnie kell a költségvetésben az oktatási rendszer finanszírozását, hogy pótolja a kieső uniós forrásokat.
A közoktatásban száznyolcvanmilliárd forint célozza az állami intézményrendszer fejlesztését 2020-ig, nem számítva például a különböző pedagógiai programok fejlesztéseit vagy a felzárkóztatást.
111 milliárd forint a keretből infrastrukturális fejlesztéseket szolgál, 50 milliárd pedig az iskolák informatikai fejlesztéseire, digitáliskompetencia-fejlesztésekre áll rendelkezésre. Ezen belül valósulnak meg a digitális oktatási stratégiában megjelölt fejlesztések – 31 milliárdért –, például nagy sebességű internettel és vezeték nélküli hálózattal látják el az iskolákat, ahol új számítógépeket és tableteket is beszereznek.
– Ezerrel száguld el mellettünk a világ most is, mi meg itt maradunk, főleg, ha nem fejlesztünk – mondta lapunknak Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Nyomatékosította, kulcsfontosságú kérdés lesz, hogy a digitális stratégiához hasonló fejlesztéseket a jövőben hogyan tudja folytatni a kormány. A legjobb minőségű számítástechnikai eszközök ugyanis általában öt éven belül elavulnak, vagyis a diákok utána már nem a kornak megfelelő színvonalú oktatást kaphatják – mutatott rá. Mint mondta, újabb befektetésekre lesz szükség, hogy tartani tudjuk a nemzetközi színvonal emelkedésének ütemét, így nőjön a gazdaság és a felnövő munkavállalók versenyképessége. Úgy véli a szakszervezeti vezető, ha a jelenlegi kormány lesz hatalmon három-négy év múlva, és nem változtat a hozzá állásán, súlyosan elmaradhatunk oktatásunk fejlesztésében.
Az uniós keretből a legnagyobb összeget – 280 milliárd forintot – az egyetemek és főiskolák fordíthatják majd a különböző fejlesztésekre és kutatásra, az összeg túlnyomó részének kifizetése 2018 tavaszáig várható. A felsőoktatási rendszer kiemelendő terület, mert azzal, hogy a magyar kormány 2011-ben átalakította – jelentős összegeket kivonva a rendszerből –, komoly károkat is okozott a kutatások finanszírozásában. Hangsúlyozandó, hogy a kutatás az egyetemek egyik legfontosabb tevékenysége, eredményeik, a bejegyzett szabadalmak jelentős mértékben hozzájárulhatnak a magyar gazdasági fejlődéséhez. Csakhogy az intézményeknek arra kellett átállniuk, hogy uniós pályázatok révén egészítsék ki a keletkezett finanszírozási lyukakat. Az oktatói bérek emelésében ugyan tett lépéseket a kormány, ám az egyetemeknek a kutatási pályázatokat arra is föl kellett használniuk,
hogy az uniós pénzekhez kötődő feltételeket feszegetve a kutatók fizetésére, működtetésre is lecsapjanak az elnyert összegből. Bár az EU eltökélt a kutatások támogatásában, a szektort is érinti majd a finanszírozási ciklus vége.
Meglehetősen borúsak az oktatási rendszer kilátásai: az Állami Számvevőszék jelzései ellenére is 8-9 százalékkal alultervezte a kabinet az oktatási rendszer finanszírozását. Emlékezetes, hogy a 2016-os elégtelen számítás következtében adósodott el például az iskolákat fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik). Bár 2017-re 1910 milliárd forintra emelte a kormány a szektor finanszírozását, a korábbi évek zárszámadásaiból is látszik, hogy 2100 milliárd forint alatt szinte lehetetlen lesz az idei év során működőképesen finanszírozni a rendszert, amit az eddigi gyakorlat alapján a költségvetési tartalékból kell majd pótolni. Jól érzékelhető az uniós támogatások fontossága abból, amit 2016-ban Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára mondott: azt állította, hogy a magyar oktatás finanszírozása eléri a GDP 6,14 százalékát. Ám ez csak úgy igaz, hogy az uniós finanszírozást is hozzáadták. Az Eurostat adatai alapján legutóbb valójában az oktatás finanszírozása 5,4 százalékos volt a GDPhez viszonyítva, ami messze elmarad az elvárt hat százaléktól.
Közszolgálati egyetem
Az uniós források elosztásában is komoly aránytalanságokat alakított ki a kormány, ami jól tettenérhető az erősen kivételezett helyzetben lévő Nemzeti Közszolgálati Egyetemnél. Mint lapunk korábban is rámutatott, az intézmény hallgatóira négyszer annyi magyar költségvetési pénz és fejlesztési célú uniós forrás jut, mint egy átlagos magyar hallgatóra. A közelmúltban 17 milliárd forint értékű uniós fejlesztést kezdett az intézmény, az összeget egy rájuk szabott közigazgatás-fejlesztést célzó pályázat útján nyerték. Ám az Európai Unió ellenőrzést végző szakemberei számára gyanússá vált, hogy bizonyos költségekre – például a fizetésekre – túl nagy összeget fordítanak, ezért vizsgálják a keret felhasználását.
