Brüsszeli köldökzsinóron lóg a magyar oktatás

Európai uniós támogatásból fejlesztünk, de minden megváltozhat a 2020-ban befejeződő finanszírozási ciklus végétől.

Az uniós keretből a legnagyobb összeget – 280 milliárd forintot – az egyetemek és főiskolák fordíthatják majd a különböző fejlesztésekre és kutatásra, az összeg túlnyomó részének kifizetése 2018 tavaszáig várható. A felsőoktatási rendszer kiemelendő terület, mert azzal, hogy a magyar kormány 2011-ben átalakította – jelentős összegeket kivonva a rendszerből –, komoly károkat is okozott a kutatások finanszírozásában. Hangsúlyozandó, hogy a kutatás az egyetemek egyik legfontosabb tevékenysége, eredményeik, a bejegyzett szabadalmak jelentős mértékben hozzájárulhatnak a magyar gazdasági fejlődéséhez. Csakhogy az intézményeknek arra kellett átállniuk, hogy uniós pályázatok révén egészítsék ki a keletkezett finanszírozási lyukakat. Az oktatói bérek emelésében ugyan tett lépéseket a kormány, ám az egyetemeknek a kutatási pályázatokat arra is föl kellett használniuk,

hogy az uniós pénzekhez kötődő feltételeket feszegetve a kutatók fizetésére, működtetésre is lecsapjanak az elnyert összegből. Bár az EU eltökélt a kutatások támogatásában, a szektort is érinti majd a finanszírozási ciklus vége.

Meglehetősen borúsak az oktatási rendszer kilátásai: az Állami Számvevőszék jelzései ellenére is 8-9 százalékkal alultervezte a kabinet az oktatási rendszer finanszírozását. Emlékezetes, hogy a 2016-os elégtelen számítás következtében adósodott el például az iskolákat fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik). Bár 2017-re 1910 milliárd forintra emelte a kormány a szektor finanszírozását, a korábbi évek zárszámadásaiból is látszik, hogy 2100 milliárd forint alatt szinte lehetetlen lesz az idei év során működőképesen finanszírozni a rendszert, amit az eddigi gyakorlat alapján a költségvetési tartalékból kell majd pótolni. Jól érzékelhető az uniós támogatások fontossága abból, amit 2016-ban Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára mondott: azt állította, hogy a magyar oktatás finanszírozása eléri a GDP 6,14 százalékát. Ám ez csak úgy igaz, hogy az uniós finanszírozást is hozzáadták. Az Eurostat adatai alapján legutóbb valójában az oktatás finanszírozása 5,4 százalékos volt a GDPhez viszonyítva, ami messze elmarad az elvárt hat százaléktól.

Közszolgálati egyetem

Az uniós források elosztásában is komoly aránytalanságokat alakított ki a kormány, ami jól tettenérhető az erősen kivételezett helyzetben lévő Nemzeti Közszolgálati Egyetemnél. Mint lapunk korábban is rámutatott, az intézmény hallgatóira négyszer annyi magyar költségvetési pénz és fejlesztési célú uniós forrás jut, mint egy átlagos magyar hallgatóra. A közelmúltban 17 milliárd forint értékű uniós fejlesztést kezdett az intézmény, az összeget egy rájuk szabott közigazgatás-fejlesztést célzó pályázat útján nyerték. Ám az Európai Unió ellenőrzést végző szakemberei számára gyanússá vált, hogy bizonyos költségekre – például a fizetésekre – túl nagy összeget fordítanak, ezért vizsgálják a keret felhasználását.