Budapest nem Felcsút, a fővárosban nem fogytak el a problémák

És akkor még finoman fejeztük ki magunkat. Tarlós István közmeghallgatásán jártunk.

Felcsúttal ellentétben Budapesten még nem fogytak el a problémák – ez derült ki a csütörtöki fővárosi közmeghallgatáson. Míg a november 27-i felcsúti közmeghallgatásra senki nem ment el, így Mészáros Lőrinc polgármester tíz perc alatt le is tudta ezt a kötelességét, addig a fővárosiak sokkal aktívabbak voltak. Zsúfolásig megtelt a Főpolgármesteri Hivatal díszterme (ez mintegy 100-120 embert jelenthet), és annyi téma merült fel, hogy késő estig tartott az esemény.

A képviselők jelentős többsége azonban nem volt kíváncsi a nép panaszkodására, ugyanis mindössze hatan (az LMP, a Jobbik és a Szolidaritás három képviselője, illetve három kormánypárti politikus) jelentek meg, 27 képviselőnek fontosabb dolga akadt. Nagy erőkkel érkeztek viszont a Ligetvédők és a római-parti mobilgát ellen tiltakozók: kitűzők és matricák jelezték, hogy ki melyik csoporthoz tartozik. Sokan előre megírt szöveggel érkeztek, abban reménykedve, hogy Tarlós István főpolgármester talán nekik is szót ad majd. – 190 kérdés érkezett, a legtöbb átfedi egymást, így nem fogom harmincszor elismételni a választ. Mindenki írásban is meg fogja kapni azt – kezdte el a közmeghallgatást Tarlós István. A megjelentek körülbelül tíz percig tűrték csöndben a főpolgármester előadását, amelynek az volt a lényege, hogy a római-parti gát nyomvonalának ügyében még egy szakvélemény készül, valamint egy tudósokból álló tanács is elkezdi a munkáját, ami alapján februárban, márciusban megszületik a politikai döntés. – A tudósok nem tudnak mindenkivel egyesével egyeztetni – magyarázta a főpolgármester. A nép nagyjából ekkor vesztette el a türelmét. Záporoztak a közbekiabálások. „Hagyja ezt a rossz dumát, és inkább a konkrét kérdésekre próbáljon konkrét válaszokat adni. Mi önökkel ellentétben dolgozunk is. Nem működik a főváros” – vélekedett az egyik megjelent állampolgár. Majd Tarlós Istvánnal azon kezdtek el vitázni, hogy kettejük közül ki az ideges. A főpolgármester egy pohár vizet javasolt az úrnak, hátha attól jobban érzi majd magát.

Ezután végre megkapta a szót a hallgatóság is. Az első két kérdező a reptéri zajvédelem ügyében kérdezte a városvezetőt, de kiderült, hogy hiába, mert a hivatalnak nincs hatásköre. – De remélem, attól már jobb, hogy ezt elmondhatta – válaszolta Tarlós István. Erre új erőre kapott az elégedetlenség: undorítónak és felháborítónak tartották a főpolgármester stílusát.

Terítékre került az erzsébetvárosi bulinegyed, az utcákat összepiszkító turisták, a parkolás és a hajléktalanok is. – Én itt állom az ütéseket. De maguk összevissza mondják a magukét. Ezzel nem tudok mit kezdeni. Teljesen szakmaiatlanok a hozzászólások. Mi az, hogy fővédvonal? – vizsgáztatta az egyik nyugdíjas hölgyet a főpolgármester. Talán a pontos definíciót várta Tarlós István, pedig a kérdező csak azért aggódott, hogy a talajvíztől össze fognak omlani a házak.

Ekkor már többen a lemondását követelték. Már legalább két órája tartott a közmeghallgatás, és sokan még kitartóan jelentkeztek, hogy ők is kérdeznének. Némileg csodálkoztunk, hogy a BKV még szóba sem került. „Mi a lakosság vagyunk. Ne a kerületekre mutogassanak. Sufnituning jogszabályokat hoznak. Nem kéne esetleg megfontolnia, hogy lemondjon?” – kérdezte a következő hozzászóló. Tarlós István szerint legutóbb Torgyán József személyeskedett annyira, mint a megjelent állampolgár. Ekkor éreztük úgy, hogy sok érdemi talán már nem fog történni. Kifelé menet még kezünkbe nyomták a Ligetvédők sajtóközleményét. „38 fát kivágtak, és 19 fa várja a felesleges és költséges átültetését. Azt várjuk a Fővárosi Közgyűléstől, hogy ne ingatlanfejlesztők, hanem a városlakók érdekeit részesítsék előnyben” – állt a dokumentumban.