Hajánál fogva rángattak meg egy jegyvizsgálót egy északkelet-magyarországi vonaton, majd le is köpték – értesült a Magyar Nemzet. Lapunkat úgy tájékoztatták, hogy csak a szerencsének és a „jóérzésű utasoknak” volt köszönhető, hogy „nem fajult el jobban a dolog”. A kalauz „bűne”, az volt, hogy elkérte egy férfitól és egy nőtől a menetjegyét – csakhogy a pár ingyen utazott. A kalauz figyelmeztette őket, hogy akkor kötelesek pótdíjat fizetni vagy a következő állomáson leszállni. Ekkor szabadultak el az indulatok.
A MÁV kérdésünkre beszámolt arról, hogy miként próbálja megóvni kalauzai és utasai biztonságát. Évente csaknem 80 ezer vonatot biztonsági személyzet, 8000-8500 vonatot a Készenléti Rendőrség kísér. Kitért arra, hogy korszerűbb járművein fedélzeti elektronikus megfigyelőrendszerek segítik elő a megelőzést. A képfelvételek felhasználásával a hatóság könnyebben tudja azonosítani az elkövetőket. Szerintük „a kihelyezett piktogramok, tájékoztatók és a jól látható kamerák is visszatartó erőként hatnak”. A sajtóosztály megjegyzi, hogy a közfeladatot ellátó munkavállalói szolgálati mobiltelefonjukon „minden olyan esetben kérhetnek rendőri segítséget, amikor úgy érzik: a nem együttműködő utasok miatt veszélyben lehetnek a vonaton tartózkodók, illetve saját maguk”.
A jobbikos Sneider Tamás a Belügyminisztériumnál érdeklődött a vonatok biztonságáról. Az Országgyűlés alelnöke optimista választ kapott Pintér Sándortól. „Figyelemmel a jogsértések számának folyamatos csökkenésére és az eredményességi mutatók növekedésére, megállapítható, hogy a rendőrség bűnügyi szolgálata kiemelten kezeli mind a vasút és annak dolgozói, mind az utazóközönség sérelmére elkövetett bűncselekmények felderítését és a bűnmegelőzési célú ellenőrzések végrehajtását.”
Pintér beszámolt arról is, hogy a „közlekedés körén kívül eső, a vasút területén elkövetett, rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmények száma dinamikusan csökken. A 2015. évben 2248, a 2016. évben 1898, a 2017. év első három negyedévében 1382 jogsértés történt”. Ám informátorunk szerint a tendencia nem a közbiztonság javulásának tudható be. Hanem annak, hogy az említetthez hasonló köpködős-hajcibálós incidensek olyannyira nem számítanak ritka jelenségnek, hogy a jegyvizsgálók feljelentést csak akkor tesznek, ha komolyabb inzultus éri őket. Forrásunk egy szóval válaszolt, amikor arról érdeklődtünk, hogy miért csak tényleges bántalmazáskor lépnek: „belefáradtak”.
Az ilyen esetek miatt határozott úgy augusztusban a MÁV-Start, hogy 25 önkéntes jegyvizsgáló segítségével testkamerákat fog tesztelni. „Sok szóbeli inzultus és fizikai atrocitás éri a munkájukat végző jegyvizsgálókat – írta a MÁV –, főleg a bliccelő vagy szabálysértő utasok részéről.” Az idén 71 esetről számolt be a vasúttársaság, megjegyezve, „az elkövetőket az sem riasztja vissza, hogy alapesetben akár öt év börtönbüntetést is kaphat, aki közfeladatot ellátó személy sérelmére erőszakos bűncselekményt követ el. De természetesen nem csak a jegyvizsgálók testi épsége vagy az általuk üzemeltetett mobil jegykiadó berendezések védelme fontos: legalább ennyire fontos az utasok és vagyontárgyaik biztonsága is”.
Közleményükben elárulták: a legforgalmasabb budapesti elővárosi vonalakon vetik be a kamerákat, a felvételeket pedig a jogszabályoknak megfelelően kezelik. Az önkéntes jegyvizsgálókon kitűző jelzi, hogy „hang- és képrögzítés történik”. A tesztelésben részt vevő munkavállalók ezután alapos értékelést adnak a műszaki eszközök alkalmazhatóságáról, előnyeikről, hátrányaikról. A MÁV-Start vezetése az értékelések és a gyakorlati tapasztalatok feldolgozása után dönthet a rendszer bevezetéséről. Kérdésünkre azt írták, jövőre még mindig csak „a rendszer kísérleti jellegű kiterjesztése várható”, és az is csak a budapesti agglomeráció egyes részein. „A szükséges beszerzések előkészítése folyamatban van.”
A vasúttársaság közlése szerint mindez „néhány tíz millió forintos költséget jelent”. Viszonyításképpen: lapunk korábban megírta, hogy a MÁV nettó 450 millió forintért fogja reklámozni 2017-ben elért sikereit. Az eredménykommunikációhoz kapcsolódó integrált reklámügynökségi feladatokat Szijjártó Péter külügyminiszter barátjának, Kuna Tibornak a cégei fogják elvégezni.
