Nem állná ki egy hatósági ellenőrzés próbáját a kötvényprogramban részt vevő közvetítőcégek engedélyeztetési eljárása – írtuk még az Országgyűlés gazdasági bizottságának furcsa döntéseit feltáró, december 14-i cikkünkben, miután bírósági végzéssel pereltük ki a bizottsági dokumentumokat.
Az érintetteknek azonban nincs oka aggodalomra. Ilyen ellenőrzés úgysem jön egyhamar, a korábbi Fidesz-tag legfőbb ügyész, Polt Péter legalábbis semmilyen bűncselekményre utaló nyomot nem talált a Magyar Nemzet által feltárt információkban.
Polt Pétert még a cikk megjelenésének napján levélben kereste meg Harangozó Tamás MSZP-s parlamenti képviselő, és azt kérdezte, hogy az ügyészség indít-e eljárást a felsorolt mulasztások és szabálytalanságok miatt.
Harangozó emlékeztetett a gazdasági bizottság döntéshozatalának furcsa anomáliára és a kötvényprogram gyanús részleteire:
A legfőbb ügyész két héttel később válaszolt, leveléből pedig az derült ki, hogy a Magyar Nemzet cikkében szerinte semmilyen bűncselekményre utaló részlet nincs, ezért eljárást sem indítanak az ügyben.
Polt Péter azzal is magyarázta döntését, hogy az „az említett újságcikk ( ) nem tekinthető az ügyész hivatali hatáskörében tudomására jutott adatnak”.
Ezek szerint Polt nem számított legfőbb ügyésznek abban a néhány percben, amíg elolvasta cikkünket, később viszont újra szolgálatba helyezte magát.
Legbravúrosabb érvelése azonban mégis az, hogy a kötvénybiznisszel kapcsolatban már korábban, például tavaly is érkeztek feljelentések költségvetési csalás, hűtlen vagy hanyag kezelés gyanújával – de a megkeresett hatóságok „bűncselekmény hiányában” sorban visszautasították a zömében újságcikk alapján írt beadványokat.
Polt Péter ezt úgy jegyzi meg, mintha a mostani elutasító döntése legalábbis természetes következménye lenne az eddigieknek, a hatóságoknál pedig bevett gyakorlatnak tartanák a témában küldött feljelentések visszapattintását.
Mint ismeretes, 6585 bevándorlónak jegyeztek le állampapírt a közvetítő vállalkozások, a családegyesítéssel együtt pedig 20 ezer bevándorló kapott letelepedési lehetőséget Magyarországon – Rogán Antal szerint azonban ez nem bevándorlási, hanem befektetési ügy.
A Fidesz-közeli offshore cégek 165 milliárd forintos bevételre tehettek szert az üzleteken, miközben az állam és a magyar adófizetők 20 milliárd forintot vesztettek a programon.