Nem ez az egyetlen új adalék, amely Demeter Márta iratbetekintéséből kiderült. Eddig ugyanis csak arról lehetett tudni az ellenzéki politikus munkája nyomán: Naffa hiába igényelt magyar állampolgárságot az évtizedek óta nemzetközi körözés alatt álló szaúdi üzletemberrel, Ghaith Pharaonnal együtt 2016-ban, egyikük sem kapta meg. Naffa azért nem, mert a Terrorelhárítási Központ (TEK) kockázatokat tárt fel vele kapcsolatban. Ám mint Demeter ezt is kiderítette, Naffa már 2000 nyarán is – vagyis szintén az első Orbán-kormány alatt – próbálkozott az állampolgársági kérelem benyújtásával. Miután már akkor sem ment át a nemzetbiztonsági átvilágításon, az akkori Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal elutasította a kérelmét, így végül a több mint egy éven át húzódó procedúra után, 2001 őszén a köztársasági elnök sem bólintott rá a honosítására.
Ám úgy tűnik, Naffa múltja nem zavarja sem a kormányt, sem pedig az illetékes hatóságokat. Legalábbis a külügy az ellenzék Naffával kapcsolatos írásbeli kérdéseire diplomatikusan úgy reagált idén novemberben: „Olyan kockázatról, ami a tiszteletbeli konzuli feladatának ellátását veszélyezteti, nem tudunk.” Demeter Márta viszont azt hangsúlyozta: nincs külön eljárás; aki kockázatos állampolgárnak, annak kockázatos a tartózkodása és a tiszteletbeli konzulsága is. Bár Naffa kétszer is megbukott az átvilágításon az állampolgárság igénylésénél, de mint az LMP-s politikus elmondta, idén ősszel ismét meghosszabbították a tartózkodási engedélyét. Ugyanis az iratokból kiderült: az Alkotmányvédelmi Hivatal egyáltalán nem talált kifogást Naffát illetően, míg a TEK nem is válaszolt a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal megkeresésére Naffa tartózkodási engedélyének meghosszabbítása kapcsán, holott tavaly még ők maguk jeleztek kockázatot a jordániai üzletember állampolgársági kérelme ügyében. A politikus szerint ezt a TEK arra hivatkozva teszi, hogy a közigazgatási eljárási törvényből (Ket.) indul ki, amely szerint ha húsz napon belül nem jeleznek vissza a hivatalnak, nincs kockázat. Ám Demeter úgy véli, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (Harmtv.) szerint kellene eljárni, ami alapján pedig kötelező lenne visszajelezni, hogy kockázatot jelent-e, vagy sem.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!