Sorosozás és kötvénymutyi: így zárja idei munkáját a parlament

A „Soros-terv” és az Európai Bizottság „áskálódása” állt a középpontban. Összefoglaló.

Az azonnali kérdések és válaszok órájában egyebek mellett a Jobbik számvevőszéki vizsgálatáról, a kormány politikájáról és Czeglédy Csaba ügyéről is szó volt.

A jobbikos Volner János az MTI összefoglalója szerint elmondta: a Jobbik a gazdaság megerősítését célzó programot dolgozott ki. Ezzel kapcsolatban azt kérdezte a miniszterelnöktől, miért adóztatják meg osztalékágon is a magyar vállalkozásokat, ellentétben a külföldiekkel. Hozzátette: egy Magyarországon működő külföldi cég kifizeti a társasági adót, az iparűzési adót, és a nyereségét más adó nem terheli. Azt is tudakolta, miért nem ígérte meg a kormány, hogy „felülről bebetonozza”, azaz nem növeli, inkább csökkenti a legtöbb gazdasági ágban az adót. Szerinte számos tanulmány megerősítette, hogy a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája a kiszámíthatatlanság.

Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, Magyarországon egységes adóügyi szabályozás van, nincs olyan, hogy egy szabály vonatkozik egy magyar vállalkozásra, de egy külföldire nem. Magyarország az adózás szempontjából megfelel az uniós elvárásoknak, ez pedig nem teszi lehetővé, hogy adóágon különbséget lehessen tenni – szögezte le. A miniszterelnök kijelentette, a mostani kormány az adócsökkentés kormánya, az adókat minden évben csökkentik. Az ellenzéki programok viszont mind adóemelést tartalmaznak. A Fidesz–KDNP az egyetlen pártszövetség az országban, amely nem emelni akarja, hanem tovább kívánja csökkenteni adókat – mondta Orbán Viktor. Hozzátette: szívesen támogatnak integrátorprogramokat.

Volner János viszonválaszában azt mondta, csak a hitelintézeti szektorban volt jelentős adócsökkentés, nem a dolgozó magyar embereknél. Ez igazságtalan és célszerűtlen – közölte.

Orbán Viktor erre válaszolva kijelentette, jelentős mértékben csökkentették a személyi jövedelemadót, és az alapvető élelmiszerek áfáját is levitték öt százalékra. Hozzátette: csökkentették a vállalkozási nyereségadót is. „Magyarországon folyamatosan adót csökkentünk” – fogalmazott. Mint mondta, a kormány nem akarja az emberek életét az emberek helyett megoldani, hanem lehetőséget kíván nekik teremteni, hogy dolgozzanak és vállalkozzanak.

Az LMP-s Demeter Márta arról beszélt, hogy a kormány több mint hét éve szervezetten valósítja meg a korrupciós intézményrendszer kiépítését az országban, „elképesztő pénzeket nyúlt le a magyar adófizetőktől”, és ezért „ülni fog”. Hozzátette, számos, a büntető törvénykönyvbe ütköző bűncselekményt követett el a kormány, de el lesz számoltatva a 2018-as „rendszerváltás” során. Szerinte amit a kormány csinál, az nemzetárulás. Hogy van az, hogy a miniszterelnök itthon hiszterizálja a társadalmat, közben az Európai Tanácsban nem emel vétót a döntések ellen? Hogy van az, hogy tízmilliárdokból bevándorlásellenes konzultációt folytatnak, miközben a letelepedési kötvénnyel húszezer embert engedtek be az országba? – sorolta kérdéseit. Hogy van az, hogy terrorizmusért is körözött emberek flangálhatnak a miniszterelnök közelében? – tudakolta, megjegyezve, kiderült Ghaith Pharaonról, hogy a kormányfőhöz érkezett vacsorára, és a kormányfő vejével üzletelt. – Örökölnek valamit Ghaith Pharaon vagyonából? Milyen garanciát tud adni a magyar embereknek, hogy nem ön jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot? – kérdezte a miniszterelnöktől Demeter Márta.

Orbán Viktor az elhangzottakra úgy reagált, hogy boldog karácsonyt kívánt a képviselőnek.

Demeter Márta azt mondta, úgy kívánjon a miniszterelnök boldog karácsonyt, hogy bérválság van az országban, hogy tönkrement az egészségügy, romokban hever az oktatás, és eladták az ország jövőjét, biztonságát. Hozzátette: kizárólag kommunikációs kormányzás folyik.

Orbán Viktor elmondta, az oktatásra fordított kiadások 2010 és 2016 között 20 százalékkal nőttek, 2019-re elérik a 2000 milliárd forintot. Hozzátette: a vidéki egészségfejlesztési programokra 500 milliárd forintot fordítottak, Budapesten 40 milliárd forintos programot hirdettek meg. Hasonló növekedés volt a bérek esetében is – jegyezte meg. Orbán Viktor azt mondta, lehet, hogy ez nem elegendő, ő is szeretne még többet, de nem nevezhető semminek, és nem lehet kézlegyintéssel elintézni, ezek eredmények.

Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó szerint a fideszes elitet évről évre zavarja, hogy a rászorulók egyre hosszabb sorokban várakoznak ételért az ünnepekkor, ezért be akarja tiltani annak osztását közterületen. Kifogásolta azt is, hogy Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára hétvégén Vácon a rászorulóknak burgonyát osztott, de nem nevezte meg, milyen forrásból biztosították azt.

Rétvári Bence álhírnek nevezte, hogy a kormány korlátozásra készülne az ételosztással kapcsolatban. Emlékeztetett a képviselő korábbi szavaira, amelyek szerint a politikai pártoknak kötelességük lenne adni a rászorulóknak. – Egyszer teszek az ön kedvére, és ön máris támad – jelentette ki.

Volner János a rendszerváltás utáni Magyarország mélypontjának nevezte a demokrácia tekintetében azt, ahogyan az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pártja gazdálkodását ellenőrizte. Úgy ítélte meg: szűk határidőt szabtak pártjának az adatszolgáltatásra, majd azonnal feljelentést is tettek a Jobbik ellen. Szerinte ugyanakkor a Fidesz egy fillért sem költött korábban a Hír TV hirdetésszervező cégénél, annak ellenére, hogy az a képviselő szerint a kizárólagos kampányfelelőse volt a pártnak, ezt mégsem kifogásolta az ÁSZ. Arra is választ várt: mely állami szervtől kapta az ÁSZ az adatokat a Jobbikról? Hogyan áll elő a megállapított tiltott párttámogatás?

Domokos László, az ÁSZ elnöke örömtelinek nevezte, hogy kellő súlyt kap a párttörvény azon változtatása, amelyben a számvevőszék vizsgálja a pártok támogatását. Kijelentette: az ÁSZ a parlamentben mandátumhoz jutó jelöltek és szervezetek elszámolásait alapvetően rendben találta. Közölte azt is: a Jobbik ellenőrzése folyamatban van, a feljelentés kérdésében az ügyészség jár el.

Volner János úgy felelt: – Ön hazudik, nem tesz egyebet, mint végrehajtja Orbán Viktor akaratát. Ön a diktatúrát segíti annak érdekében, hogy még a választások előtt anyagilag megsemmisítsék az ellenzék legnagyobb pártját. Ha ebből a kérdésből ön még visszavonul, higgye el, később még mentő körülmény lesz.

Latorcai János levezető elnök ezután figyelmeztette a felszólalót, Domokos László pedig úgy felelt: „Ha jól értem, akkor egy folyamatban levő ellenőrzésben, amelyben az ön pártja érintett, közvetlenül megfenyegette az ÁSZ elnökét.”

A fideszes Budai Gyula Czeglédy Csaba ügyéről szólt. Arra kérdezett rá: igaz-e, hogy a több száz fiatalt és a költségvetést is több milliárd forinttal megkárosító ügyvéd által működtetett bűnszervezet behálózta az egész országot? Azt is megkérdezte, hogy a szakmunkásokra is kiterjed-e a kártalanítás.

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára úgy felelt: úgy tűnik, valóban behálózta az ügy az egész országot. Jelenleg bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt folyik eljárás Czeglédy Csaba ellen. Az MSZP és Gyurcsány Ferenc pártja továbbra is titkolózik, és védi az előzetes letartóztatásban lévő férfit, ezzel pedig a gyanút: azért vállalnak közösséget házi ügyvédjükkel, mert az általa elcsalt több mint hárommilliárd forint akár a két párt kasszáját is gyarapíthatta. A kormány és a Fidesz–KDNP minél előbbi kártalanítást tart szükségesnek – jelentette ki, és indokoltnak nevezte a burkolt pártfinanszírozás vizsgálatát.

A parlament kedden nyolc órától szintén napirend előtti felszólalással indítja ülésnapját, amelyet szavazás követhet. A képviselők összesen 28 indítványról határoznak, köztük például az igazságszolgáltatás vezetőinek múlt évről szóló beszámolóiról. Elfogadhatják továbbá azt az indítványt is, amely illetékmentessé tenné a fiatalok B kategóriás jogosítványának megszerzéséhez nyújtott támogatást. Döntés várható a kormány legfrissebb oktatási, egészségügyi, pénzügyi és mezőgazdasági témájú módosító, pontosító javaslatairól is.

Az Országgyűlés ez évi utolsó ülése a Magyarország és egyes kiemelt térségei területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat általános vitájával érhet véget. (MTI)