Minden korábbi rekordot felülmúlhat az idei export összértéke, ennek mértéke ugyanis akár a 100 milliárd eurót is átlépheti – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a parlament gazdasági, valamint az európai ügyek bizottságának éves meghallgatásán. A politikus közölte, hogy 2016-ban a magyar külgazdaság eddigi legjobb teljesítményét érte el minden téren, a 93 milliárd euró kivitel mellett a külkereskedelmi többlet elérte a 10 milliárd eurót.
Tájékoztatása szerint idén szeptember végéig bezárólag az export 9 százalékkal, vagyis 6,1 milliárd euróval emelkedett a tavalyi rekordév azonos időszakához képest, a kivitel négyötöde az Európai Unióba irányult, a kereskedelmi forgalom 10 százalékkal bővült, az Európai Unión kívüli export az általános növekedésnél nagyobb mértékben, 12 százalékkal nőtt.
A politikus úgy vélte, a magyar gazdaság teljesítményét segítették a kereskedőházak is. Ezek nélkül szerinte bizonyos helyeken nem is rúghattak volna labdába a magyar cégek, a legtöbb vállalatnak ugyanis nincs exportügyekben is tapasztalt alkalmazottja. Azt is megjegyezte, hogy az állam a kereskedőházak fenntartásával szolgáltató funkcióját látja el, a bevétel pedig nem a kereskedőházaknál jelentkezik, hanem azoknál a magyar cégeknél, amelyek megjelennek az exportpiacon. – A keleti nyitás eredményeként több mint 400 milliárd forintos bevétel keletkezett a magyar cégeknél, míg a déli nyitás politikájának eredménye 100 milliárd forintra tehető – mondta a miniszter, aki azt is megjegyezte, hogy a tízmilliós népességű Magyarország esetében törvényszerű a külső függés.
A keleti nyitás célországaiba egyébként 15 százalékkal, 1,4 milliárd euróval emelkedett a magyar kivitel, Oroszországba 26 százalékkal, Kínába 25 százalékkal, Indiába 22 százalékkal, a Fülöp-szigetekre 87 százalékkal több magyar áru érkezett tavalyhoz képest. A déli nyitásban érintett államokba 22 százalékkal, 323 millió euróval nőtt éves összevetésben januártól szeptember végéig a kivitel, a Mexikóba irányuló 58 százalékkal, Brazíliába 26 százalékkal, Argentínába 147 százalékkal bővült – közölte a miniszter.
A becslések szerint 750 milliárd forintba kerülő Budapest–Belgrád-vasútvonal fejlesztésével kapcsolatban azt mondta, hogy a közép-európai országok között erős verseny bontakozott ki, hogy a kínai tulajdonban lévő pireuszi kikötőből melyik országon keresztül vezessen Európa belsejébe a logisztikai útvonal. – Magyarország dönthetett volna úgy, hogy nem vesz részt ebben a versenyben, de mi úgy döntöttünk, hogy inkább benevezünk – mondta a miniszter, aki szerint egy év alatt egymillióról hárommillióra nőtt a kikötőbe érkező konténerek száma, a növekedés üteme pedig várhatóan hasonló lesz a következő években is. Szijjártó Péter szerint ennek megfelelően a megtérülés számításakor a várható bővülést is figyelembe kell venni.
Schmuck Erzsébet LMP-s országgyűlési képviselő szerint a hazai gazdaság értékelésekor figyelembe kellene azt is venni, hogy túl nagy az autóipartól való függés. Szijjártó Péter szerint ugyanakkor a 29 százalékos ipari részesedés folyamatosan csökken, ami azt mutatja, hogy egyre nagyobb szerep jut más szektoroknak. Szakács László szocialista politikus szerint hiába beszél rekordokról a miniszter, a statisztikák azt mutatják, hogy Magyarországot Szlovákián, Csehországon és Lengyelországon kívül már Románia és Bulgária is megelőzi a versenyképességi rangsorban. – A növekedési adatok ráadásul annak köszönhetők, hogy egész Európában pörög a gazdaság – tette hozzá.
Szijjártó Péter mindenesetre a Magyarországra érkező beruházásokban is kiemelkedő eredményekre számít: állítása szerint 2016-ban 1038 milliárd forint értékben 71 új beruházás érkezett Magyarországra, míg idén novemberig 79 – összesen 949 milliárd forint értékű – beruházás valósult meg.
A külgazdasági és külügyminiszter azt is elmondta, hogy azok a történelmi kihívások, amelyekkel az EU szembesült, „velünk maradtak” az elmúlt egy évben is. A kihívások között említette a terrorizmust, a bevándorlást, az energiabiztonságot, a brexitet, valamint az ukrajnai helyzetet. Úgy vélte, képmutató az az álláspont, amely megkérdőjelezi a magyar–orosz gázszerződések létjogosultságát, jelenleg ugyanis nem lehet máshonnan versenyképes áron gázt venni.
A szomszédos országokkal kapcsolatos politikával kapcsolatban azt mondta, hogy Magyarország az ukrán nyelvtörvény miatt továbbra sem támogat egyetlen olyan nemzetközi előterjesztést sem, amely Ukrajnának kedvező volna.
A minisztert a meghallgatását követően kérdezték a holland miniszterelnök hét végi kijelentéséről is. Mark Rutte a liberális ALDE-frakció hétvégi fórumán ugyanis Orbán Viktorra utalva úgy fogalmazott, hogy „a populista magyar miniszterelnök az Európai Unió csúcstalálkozói előtt az Európai Néppárt vezetőivel egyeztet”, majd azt is felvetette, hogy a Fidesz miért tagja még a néppártnak. Szijjártó Péter erre reagálva azt mondta, hogy az irigység is szerepet játszhat a holland miniszterelnök szavaiban, mert ott négy hónap is eltelt, mire kormányt tudtak alakítani. Magyarországon ennél sokkal kevesebb idő is elég –fogalmazott, azt is megjegyezve, hogy nem kezdeményeznek diplomáciai lépéseket a kormányfő véleménye miatt. Szijjártó Péter úgy vélte, nem fontos, hogy mit mond egy liberális politikus a néppárttal kapcsolatban, ennek relevanciája ugyanis annyi, mint ha a kézilabdaedző mondaná el a véleményét a labdarúgásról.
