Szijjártó Péter szerint a hollandok irigyek a magyar kormányra

Minden korábbi rekordot felülmúlhat az idei export összértéke – számolt be róla a miniszter.

A becslések szerint 750 milliárd forintba kerülő Budapest–Belgrád-vasútvonal fejlesztésével kapcsolatban azt mondta, hogy a közép-európai országok között erős verseny bontakozott ki, hogy a kínai tulajdonban lévő pireuszi kikötőből melyik országon keresztül vezessen Európa belsejébe a logisztikai útvonal. – Magyarország dönthetett volna úgy, hogy nem vesz részt ebben a versenyben, de mi úgy döntöttünk, hogy inkább benevezünk – mondta a miniszter, aki szerint egy év alatt egymillióról hárommillióra nőtt a kikötőbe érkező konténerek száma, a növekedés üteme pedig várhatóan hasonló lesz a következő években is. Szijjártó Péter szerint ennek megfelelően a megtérülés számításakor a várható bővülést is figyelembe kell venni.

Schmuck Erzsébet LMP-s országgyűlési képviselő szerint a hazai gazdaság értékelésekor figyelembe kellene azt is venni, hogy túl nagy az autóipartól való függés. Szijjártó Péter szerint ugyanakkor a 29 százalékos ipari részesedés folyamatosan csökken, ami azt mutatja, hogy egyre nagyobb szerep jut más szektoroknak. Szakács László szocialista politikus szerint hiába beszél rekordokról a miniszter, a statisztikák azt mutatják, hogy Magyarországot Szlovákián, Csehországon és Lengyelországon kívül már Románia és Bulgária is megelőzi a versenyképességi rangsorban. – A növekedési adatok ráadásul annak köszönhetők, hogy egész Európában pörög a gazdaság – tette hozzá.

Szijjártó Péter mindenesetre a Magyarországra érkező beruházásokban is kiemelkedő eredményekre számít: állítása szerint 2016-ban 1038 milliárd forint értékben 71 új beruházás érkezett Magyarországra, míg idén novemberig 79 – összesen 949 milliárd forint értékű – beruházás valósult meg.

A külgazdasági és külügyminiszter azt is elmondta, hogy azok a történelmi kihívások, amelyekkel az EU szembesült, „velünk maradtak” az elmúlt egy évben is. A kihívások között említette a terrorizmust, a bevándorlást, az energiabiztonságot, a brexitet, valamint az ukrajnai helyzetet. Úgy vélte, képmutató az az álláspont, amely megkérdőjelezi a magyar–orosz gázszerződések létjogosultságát, jelenleg ugyanis nem lehet máshonnan versenyképes áron gázt venni.

A szomszédos országokkal kapcsolatos politikával kapcsolatban azt mondta, hogy Magyarország az ukrán nyelvtörvény miatt továbbra sem támogat egyetlen olyan nemzetközi előterjesztést sem, amely Ukrajnának kedvező volna. 

A minisztert a meghallgatását követően kérdezték a holland miniszterelnök hét végi kijelentéséről is. Mark Rutte a liberális ALDE-frakció hétvégi fórumán ugyanis Orbán Viktorra utalva úgy fogalmazott, hogy „a populista magyar miniszterelnök az Európai Unió csúcstalálkozói előtt az Európai Néppárt vezetőivel egyeztet”, majd azt is felvetette, hogy a Fidesz miért tagja még a néppártnak. Szijjártó Péter erre reagálva azt mondta, hogy az irigység is szerepet játszhat a holland miniszterelnök szavaiban, mert ott négy hónap is eltelt, mire kormányt tudtak alakítani. Magyarországon ennél sokkal kevesebb idő is elég –fogalmazott, azt is megjegyezve, hogy nem kezdeményeznek diplomáciai lépéseket a kormányfő véleménye miatt. Szijjártó Péter úgy vélte, nem fontos, hogy mit mond egy liberális politikus a néppárttal kapcsolatban, ennek relevanciája ugyanis annyi, mint ha a kézilabdaedző mondaná el a véleményét a labdarúgásról.