Magyarország és Kína között van egy „rejtélyes, régről jövő együttműködés, amely ráadásul a magyarok keleti származása miatt még visszamegy hosszú-hosszú évszázadokra” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, ahol egyebek mellet a közép-európai országok és a kínai miniszterelnök szerdán véget ért csúcstalálkozójáról beszélt.
A kormányfő megköszönte a fővárosiak türelmét a rendezvény lebonyolítása miatti lezárások és közlekedési káosz miatt. Szerinte nem diplomáciai eseményről volt szó, hanem a magyar gazdaság jövőjéről, és a találkozónak nagy jelentősége lehet a mindennapi gazdasági életben. A magyar–kínai kapcsolat ugyanis nem az ideológia, hanem a józan ész talaján áll – fogalmazott a miniszterelnök.
A Budapest és Belgrád közötti vasútvonal újjáépítéséről Orbán Viktor azt mondta: másodlagosnak tartja, hogy a beruházás „forintban hogyan térül meg”, mert az ország szempontjából az a fontos, hogy ez a szállítási útvonal hazánkon keresztülmegy, és „ez a tény önmagában felértékeli Magyarországot”, megnöveli a súlyát.
A kínai finanszírozással kapcsolatban azt emelte ki, hogy így a vasúti beruházás létrejöttéhez nem kell nagy forrást kiemelni a magyar gazdaságból. Jelezte ugyanakkor: lesz még néhány ilyen nagy beruházás, és jó, ha a szükséges forrásokat nem egy összegben kell kivonni a gazdaságból, hanem kedvező kamatozású hitelből valósíthatók meg.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy csütörtöki interjúban a kínai áruk vámkezelésének megszerzését emelte ki a beruházás hozadékaként. Szerinte ezen az úton juthat jelentős mennyiségű kínai konténer hazánkba. „A magyar gazdaság komoly hasznot remélhet a beruházásból, hiszen ennek révén az ország meghatározó szerephez juthat az uniós és a nemzetközi kereskedelemben” – emellett pedig komoly vámbevételre is számít a tárcavezető.
Az mindenesetre Andó Gergely közlekedési szakértő szerint biztosnak tűnik, hogy a vasútépítési beruházásban magyar munkás és hozzáadott érték alig lesz.
