Rendkívül sürgőssé vált Budapest fideszes vezetésének, hogy a legutóbbi sikertelen értékesítési pályázatot követően mielőbb megszabaduljon a Duna-parti Bálnától – derült ki a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai ülésére benyújtott előterjesztésből. A dokumentum ugyanis kénytelen megállapítani, hogy a Demszky-korszak botrányos beruházása ügyében „továbbra is három peres eljárás van folyamatban”. A közraktárak átalakítása úgynevezett PPP-projektként készült el több mint nyolcmilliárd forintos magánberuházásban, hitelből. A főváros az egyébként impozáns, de gyatra minőségben felépített ingatlan tulajdonjogáért legalább 11 milliárdot szeretett volna kapni, de a három peres eljárás „pertárgyértéke” is megközelíti a 10 milliárd forintot. A perek továbbvitelére további 2 millió forintért a jogi ügyeket eddig is képviselő Hidasi Gábor ügyvédi irodáját bíznák meg. A jogász korábban féltucatnyi pert, összességében milliárdokat nyert meg a fővárosnak. Ugyanakkor a mostani jogi eljárások komoly kockázatot jelentenek: az eredetileg CET-nek nevezett Bálna egyik bérlője több mint félmilliárd forintot követel, míg a magyar állam tulajdonában lévő MKB Bank csaknem kilencmilliárdot.
Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes javaslata szerint – a versenyeztetési eljárás eredménytelenségére hivatkozva – azonnali hatállyal megbíznák Tarlós István főpolgármestert: kezdeményezzen tárgyalásokat a kormánnyal. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis a november végi kormányinfón még azt jelentette be: „A Bálna nevezetű fővárosi intézményt meg fogjuk vásárolni a fővárosi önkormányzattól a Nemzeti Turisztikai Ügynökség számára.” Bár korábban a Magyar Nemzeti Bank is szemet vetett a 2010-ben gyatra minőségben megépített, majd 2013-ra feljavított állapotban átadott, bálna formájú, 12 ezer négyzetméter alapterületű üvegépítményre, azt a magyar állam részére az önkormányzat közvetlenül értékesítené. Az eredetileg kulturális célú létesítménybe korábban beköltözött ugyan a Budapest Galéria, de az ingatlan végül kevéssé látogatott turisztikai-kereskedelmi hasznosítású lett. A Bálna legbiztosabb használója egyébként 2014-től kezdődően a Fidesz. A kormánypárt tartott itt választásváró rendezvényt, kongresszust, a fideszes polgármesterek pedig a múlt héten Soros-ellenes nagygyűlésüket szervezték ide.
A fővárosi ellenzék szerint könnyen elképzelhető, hogy a kormány éppen a pénzügyi kockázatok miatt csak áron alul venné át a Bálnát. A Jobbik azt javasolja, hogy a főváros saját maga hasznosítsa az ingatlant, míg az MSZP szerint az épület üzemeltetését legalább tízéves időszakra magáncégeknek kellene meghirdetni.
A közgyűlésen többek között újra napirendre vehetik a 3-as metró akadálymentesítésének az ügyét. A szocialista Horváth Csaba javaslata szerint a fővárosnak finanszíroznia kellene a teljes akadálymentesítés 20 milliárdosra becsült költségét. Fedezetül a korábban a metrófelújítás tendereire érkező magas ajánlatok miatt félretett 30 milliárdos tartalékkeretet jelölte meg.
A javaslatok között szerepel még, hogy a III. kerületi önkormányzat kezdeményezésére tavasztól Óbudán bővülhet a fizetőparkolási terület, és drágulhatnak az autósok eddigi tarifái is. A képviselők megszavazhatják a BKV menedzsmentje és a közlekedési szakszervezetek döntő többsége által még tavaly aláírt bérmegállapodást is. A csaknem hétmilliárd forintos költségkeretet márciusig beépítik a fővárosi társaság üzleti tervébe. Továbbá döntés születhet a főváros és a kerületek közötti idei forrásmegosztásról is. Az iparűzési, részben az idegenforgalmi adóból, valamint a behajtáshoz kapcsolódó bírságokból és pótlékokból származó bevételek csaknem 20 milliárd forinttal nőttek a tavalyihoz képest. Jelenleg 258 milliárdos a keret, amelynek felosztásáról évek óta nincs vita. Törvény szabja meg ugyanis, hogy a közös bevétel 54 százaléka a fővárost, 46 százaléka pedig a huszonhárom kerületet illeti meg, és a városrészek részesedését is jogszabály írja elő.
