Embercsempészet: magyarázkodik a Csíki Sör tulajdonosa, de nem mond igazat

Lénárd András állítja: mindössze illegális tartózkodásért vonták felelősségre Amerikában. Pedig nem.

A vád szerint 2001 januárjában három táncoslányt próbált becsempészni az Amerikai Egyesült Államokba a Csíki Sör tulajdonosa, aki ellen ma is letartóztatási parancs van érvényben Amerikában – írtuk szerdán. Cikkünket követően ma a vállalkozás Facebook-oldalán interjú jelent meg Lénárd András üzletemberrel, aki a felvételen vélhetően saját munkatársa nem túl acélos kérdéseire válaszolt. A Részigazságok és ferdítések helyett íme a valóság Lénárd Andrástól, a Csíki Sör Manufaktúra tulajdonosától címet viselő videóban az üzletember azt elismerte, hogy valóban meggyűlt a baja a 2000-es évek elején az amerikai hatóságokkal, de mondanivalójából az derült ki, hogy csupán illegális tartózkodásért vonták felelősségre.

Úgy emlékezett, 22-23 éves lehetett, amikor két kilométerre az amerikai–kanadai határtól megállították az általa vezetett járművet a hatóságok, azt feltételezve, hogy Kanadában jártak. „Nem voltak irataink. Elindult egy ügy, amelynek a vége az lett volna, hogy azt mondják: András, menjél haza” – részletezte a történteket a videóban.

Ezzel szemben a Magyar Nemzet birtokában lévő periratok mást igazolnak. Lénárd András ellen a vád nem illegális tartózkodás (illegal residence), hanem külföldiek becsempészése és befogadása (bringing in and harboring aliens). Miközben az amerikai gyakorlat szerint az illegális tartózkodás minősítése kihágás és kiutasítással jár, az embercsempészet ennél sokkal súlyosabb: bűncselekménynek számít, melyet általában letöltendő börtönbüntetéssel „honorálnak”. Ezt igazolja a perirat is, melyben a petty offence (kihágás) szókapcsolat helyett a bűncselekmény (felony) szerepel. Arról nem is beszélve, hogy illegális tartózkodás esetén nem szoktak ötvenezer dolláros óvadékot kiszabni. Arra sincs logikus magyarázat, hogyha csak kiutasítás lett volna az ügy vége, Lénárd miért nem várta meg az eljárás befejezését, elbukva így a menyasszonya által befizetett jelentős, mai árfolyamon csaknem 13 millió forintos óvadékot.

Lénárd András változatát az amerikai sztriptízbárba készülő lányok hatóságnak adott vallomásai sem támasztják alá. A tizenhárom perces magyarázkodó videóban a vállalkozó egyébként súlyos vádakat is megfogalmaz lapunkkal szemben, azt sugallva, hogy korrupciós pénzt fogadtunk el hazai sörgyártó cégektől a kis székely vállalkozás tönkretételére, esetleg a román titkosszolgálat megbízatását teljesítjük. Ezeket a vádakat a lehető leghatározottabban visszautasítjuk.

Az embercsempészettel vádolt vállalkozó magyarázkodó videóját a kormány rezsicsökkentésért felelős biztosa, Németh Szilárd, a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője is megosztotta hivatalos Facebook-oldalán „Hajrá Csíki Sör!” kiegészítéssel.

A Lénárd által alapított Csíki Sör Manufaktúra leginkább onnan lehet ismerős az olvasónak, hogy az egyik terméke, az Igazi Csíki Sör kapcsán évekig tartó jogvitába keveredett a Heineken sörgyártó multival, a háborúba a magyar kormány is beszállt. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter még a székelyföldi gyárba is ellátogatott, hogy az Orbán-kabinet támogatásáról biztosítsa. Az állami hátszél ellenére magyarországi terjeszkedésük sem sikerült túl fényesre: tavaly augusztusban, a legnagyobb sörszezonban olyan akciót hirdettek Facebook-oldalukon, amely szerint aki egy rekesz sört rendel náluk, az ingyen házhoz szállítást, valamint ajándékként egy második rekesz sört is kap. A vállalkozó az Origónak arról panaszkodott, hogy a hazai nagy sörgyártók és a boltok kartellgyanús összefogást hoztak létre a kis székely manufaktúra ellen, ezért nem tudnak bekerülni a boltokba, és így akadozik a magyarországi eladás.

Novemberben felkerült a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapjára az időközben Tiltottra átkeresztelt sör magyarországi forgalmazója: az adóhivatal adatbázisa alapján a Csíki Sör Magyarország Kft. a végrehajtási eljárás alatt álló adózók közé került. Lénárd András ekkor is a könyvelőkre hárította a felelősséget – szerinte adminisztrációs hiba miatt rosszul kalkulálták a befizetendő áfa összegét, de a hibát azonnal orvosolták.